A koronavírus által okozott válság gazdasági hatásainak kezeléséhez elengedhetetlen az összefogás és állami szerepvállalás, nem mindegy azonban, hogy ez miként valósul meg: a teljes gazdaságot érintő, széles körű sokkhatás a versenyjog alkalmazása terén is változásokat hozhat. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői ezért összefoglalták, hogy e területen milyen lépések merülhetnek fel.
A koronavírus-járvány világszerte rendkívüli hirtelenséggel csapott le, várható hosszú távú gazdasági hatásait jelenleg csak találgatni lehet.
A válság hatással van a versenyszabályozásra is:
gyakorlatilag minden versenyjogi kérdést újra kell gondolni, a megváltozott prioritásokat és szempontokat óhatatlanul figyelembe kell venni a gazdaság talpra állításához – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal értékeléséből. A válság rövid távon megoldandó problémái (ellátásbiztonság, egyes szektorok működőképességének fenntartása), a kilábalási, átmeneti időszak középtávú kérdései (a hatékony verseny működését biztosítani képes piaci struktúra kialakítása) és a hosszú távú, „normál” működés biztosítása egyaránt fontos szempontok minden versenyjogi kérdés értékelése során.
Állami támogatások
Az elsőként felmerülő – és egyben legfontosabb – terület az állami támogatások kérdése. Az új koronavírus által okozott járvány kapcsán a tagállami kormányok és az Európai Bizottság számára is gyorsan egyértelművé vált, hogy szükséges lesz az állami támogatások korábbinál szélesebb körű jóváhagyása. A Bizottság 2020. március 19-én publikálta a gazdaság megsegítését célzó állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályát, melyben – az Európai Unió történetében második alkalommal – széles körben tette lehetővé állami támogatások nyújtását a komoly tagállami gazdasági zavarok megszüntetése kapcsán.[1] A keretszabályzat a 2020. december 31-ig nyújtott bizonyos állami támogatások esetén alkalmazandó.
Fúziók
A koronavírus jelentős hatást gyakorol a fúziókra és felvásárlásokra is. A fúziókat versenyjogi szempontból vizsgáló eljárások sokszor elhúzódhatnak, a kialakuló válsághelyzetben pedig egy bizonytalan kimenetelű tranzakció komoly veszteségeket okozhat. Recesszió idején jellemzően megnő a fúziók száma, mivel a kritikus gazdasági helyzetben a gyengébb cégek nem képesek függetlenségüket megőrizni. A fúziók kérdése így a gazdasági válsággal összefüggésben két kontextusban merülhet fel: egyrészt az egyszerűbb esetekben a megváltozott gazdasági helyzetre tekintettel kérik a vállalkozások, hogy az összefonódást a fúziókontroll eljárás befejezése előtt végre lehessen hajtani, másrészt a problematikus összefonódásoknál arra lehet hivatkozni, hogy az adott fúziót azért szükségszerű engedélyezni, mert az abban részt vevő valamely vállalkozás a válság következtében „leépülőben lévő vállalkozás”. Az ilyen cégek bukásának következtében koncentrálódna a piac, így ezt elkerülendő ezeket a cégeket védik az államok és a versenyhatóságok is – derül ki a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összeállításából.
Fogyasztóvédelem
A koronavírusos megbetegedésekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelenleg is vizsgálja a vírusokkal és baktériumokkal szemben védelmet kínáló bizonyos termékek reklámjait.
„A GVH eddig is kifejezetten szigorúan lépett fel a betegségek megelőzésével, gyógyításával vagy kezelésével kapcsolatos állításokat, valamint az egészségre vonatkozó állításokat alkalmazó cégekkel szemben, így valószínűsíthető, hogy e szigor a közeljövőben még intenzívebbé válik” – hangsúlyozza dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal versenyjogi szakértője.
Versenykorlátozó megállapodások
Válság idején nem alkalmazható a versenyjog bevett, általános logikája. Olyan speciális helyzetek merülhetnek fel, ahol akár egyes piacok fennmaradása függhet olyan alapkérdések újragondolásától, mint hogy egyeztethetik-e lépéseiket a versenytársak válsághelyzetben, megoszthatnak-e információkat, esetleg milyen mértékű és típusú kooperáció megengedett. Fontos szerep hárulhat a szakmai-érdekképviseleti szervekre is, hiszen a hatékony közös fellépés sorsdöntő lehet. Természetesen bármilyen együttműködés csakis a jogszabályi feltételeknek megfelelő keretek között történhet: a piacfelosztó, kibocsátást korlátozó, árrögzítő lépések nem mentesülnek a versenykorlátozó megállapodások általános tilalma alól a válságra történő hivatkozás esetén sem. Ezek az ún. válságkartellek, amelyek szigorú elbírálás alá esnek mind uniós, mind magyar szinten.
Erőfölény, piaci erő
A koronavírus-járvány által okozott helyzetben szintén más megvilágításba kerül a gazdasági erőfölény kérdése. Válság idején ugyanis egy erőfölényben lévő vállalkozás könnyebben kiszoríthatja versenytársait a piacról azok sérülékenysége miatt, illetve hatékony verseny hiányában megnőhet a kizsákmányoló típusú visszaélések száma is. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a recessziónak nem csak a vállalkozások, hanem a fogyasztók is ki vannak téve, nehezebbé válik az ő gazdasági helyzetük is, így az ilyen jogsértések az átlagosnál is nagyobb érdeksérelmet jelenthetnek a számukra. Érdemes és szükséges megvizsgálni továbbá a termelők, beszállítók, forgalmazók alkupozíciójára gyakorolt hatását is, amelyek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban[2] különösen jelentős hangsúlyt kaphatnak a mostani járvány idején. Válság idején mindemellett a nagyobb kockázatok miatt nehezebb a piacra lépés is, amely a domináns cégeket szintén áraik növelésére ösztönözheti[3].
Az egyes témákkal kapcsolatban bővebb tájékoztatást a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal „Versenyjogi ötpercesek” sorozatában olvashatnak.
[1] Ld. az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikk (3) bekezdés b) pontját.
[2] Ld. részletesebben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény rendelkezéseit.
[3]Inotai i.m. 33.
(onBRANDS )