Manapság nemcsak a stabil, biztos jövedelem az egyik fő meghatározója egy jó munkahelynek. Egyre több munkavállalónak lényeges, hogy jól is érezze magát a munkahelyi környezetében. A Wellbeing Szövetség felméréséből kiderül, hogy
a jólléti tudatosság Magyarországon még mindig csak közepes mértékű,
és bár a cégek fontosnak tartják, a megvalósítás még várat magára.
A munkahelyi körülmények folyamatosan változnak, és ezzel együtt a munkavállalók is. A dolgozók nem feltétlenül terveznek hosszú éveken át elköteleződni egyetlen vállalathoz, az egyre erősebb fluktuációval számos vállalat kénytelen szembenézni. Sok cég pedig, azon felül, hogy megteremti az elvárt környezetet, és biztos anyagi körülményeket garantál, nem nyújt további extra motivációt a munkavállalónak. A fluktuációs gondokon pedig ez is segíthetne. A munkavállalók nagyra értékelik, ha a szervezetük törődik a jóllétükkel; ennek megtartó ereje, számokban is megragadható hozadéka van.
Mi is valójában a munkahelyi jóllét?
A munkahelyi jóllét magában foglalja mindazokat a dolgokat, körülményeket, amelyek mindannyiunk számára fontosak a munkában, és azt, hogy miként éljük meg a mindennapi munkaéletünket.
„A munkahelyi jóllét több faktorból áll, a fizikai, a mentális, a szociális és a pénzügyi területeket is érinti az egyén, a csoport, a szervezet és a társadalom szintjén” – mondja dr. Kun Ágota munkapszichológus, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék adjunktusa.
A WHO és az OECD már régóta foglalkozik azzal, hogy
a megfelelő szintű jóllét-érzet
mekkora jelentőségű az egészség, a hatékony csoport- és szervezeti működés, valamint az eredményesség szempontjából. A 2020-ban megalakult Wellbeing Szövetség célja a jóllét (wellbeing) beépítése a magyarországi vállalatok szervezeti kultúrájába, továbbá az erre irányuló törekvések összefogása és támogatása.
A koronavírus-járvány a wellbeingben is nagymértékű változásokat hozott
A Covid–19-nek köszönhetően sok vállalkozás kénytelen volt átalakítani szervezeti struktúráját. Szembesülve az elszigeteltség okozta stresszel, a vírustól való félelemmel és az elsöprő híráradattal, számos vezető felismerte, hogy foglalkoznia kell a mentális egészséggel kapcsolatos témákkal. Ez néhány helyen már számokkal is alátámasztható: az APA (American Psychological Association) 2022-es munka- és jólléti felmérésének eredményei azt mutatják, hogy 10 munkavállalóból hét (71%) gondolja úgy, hogy munkáltatója jobban aggódik a munkavállalók mentális egészsége miatt, mint korábban.
Ezt az új megközelítést nagyra értékelik az alkalmazottak.
Az megkérdezettek 81%-a mondta, hogy olyan munkahelyet fog keresni, amely támogatja a mentális egészséget.
A magyar Wellbeing Szövetség 2021-ben készítette el első felmérését a hazai vállalatok körében. Azt vizsgálta, hogy a cégvezetők milyen mértékben tartják fontosnak, és mit tesznek azért, hogy
a munkatársak mentális, gazdasági, környezeti vagy fizikai jóllét-érzete pozitív előjelű legyen.
A 2021-es felmérésből jól látható, hogy bár a cégek többsége fontosnak tartja e kérdéskört, a jólléti tudatosság ennek ellenére még mindig csak közepes mértékű, és anyagi okokkal, szakemberhiánnyal vagy éppen a praktikus ismeretek hiányával magyarázzák, hogy miért nem mutatnak nagyobb aktivitást és elkötelezettséget e témában. A jóllét különböző területeit vizsgálva, a legtöbb vállalatnál a fizikai jóllét állt a programkínálat fókuszában (68%), a mentális jóllét csak 8%-ban, a környezeti jóllét csupán 3%-ban jelent meg, mint beavatkozási terület.
„Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan mérjük a cégek e témához kapcsolódó attitűdjét, és az eredményekről beszámoljunk. Bízunk abban, hogy egyre inkább és egyre több vállalat gyakorlatába épül be a munkahelyi jóllét alkalmazása” – mondja Faragó István, a Magyar Wellbeing Szövetség elnöke.
A trendek vizsgálatára 2022-ben újabb kutatással mérik az esetleges változásokat. Az eredményekről a jövő év február 23-án rendezendő Wellbeing Konferencia 2022–2023-as eseményén számolnak be.
( onBRANDS )