Kutatások szerint az európai szociális gazdasági szektor jelenleg több, mint 11 millió embernek ad munkát, ez az aktív munkaképes lakosság 6 százalékát teszi ki.
Magyarországon is egyre több a társadalmilag hasznos, megvalósult kreatív ötlet
– a nagy kérdés, hogy ezek közül mennyi marad életben hosszútávon is fenntartható, üzletileg is sikeres vállalkozás formájában.
Integrált sportklub, ahol mozgásukban korlátozottak és épek együtt sportolnak; az első fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézó; megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató étterem; kisgyerekes anyukák reintegrációját programra tűző közösségi tér és kávézó, látássérült emberek információs szabadságát speciális informatikai szolgáltatásokkal biztosító vállalkozás. Ez csak néhány hazai példa a társadalmi hasznosság és az üzleti szemlélet sikeres találkozására.
Nonprofit vagy forprofit?
Magyarországon a társadalmi vállalkozások pontos meghatározása, piaci szabályozási környezetének kialakítása terén még sok feladat van. Az OFA (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) megbízásából a Miskolci Egyetem által készített 2017-es kutatás szerint – A kutatás során a KSH adatai alapján 13014 potenciális társadalmi vállalkozás sajátosságait vizsgálták, emellett 7 helyszínen 54 szervezet képviselői vettek részt fókuszcsoportos interjún, valamint 220 társadalmi vállalkozást és 401 magánszemélyt vontak be kérdőíves felmérésbe a témában. – társadalmi vállalkozás bármilyen típusú szervezet lehet, ha van társadalmi célja és kimutatható társadalmi hatása, valamint a piacról, értékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származó bevétele – bár a piaci bevétel mértéke, aránya nem határozható meg elvárásként a társadalmi vállalkozások sokfélesége miatt.
A társadalmi vállalkozások napjainkban a nonprofit szektor és a hagyományos for-profit szektor között foglalnak helyet.
Jól mutatja ezt, hogy jelenleg a piaci tevékenységet is végző civil szervezetek éppúgy társadalmi vállalkozásnak számítanak, mint azok a for-profit szervezetek, amelyeknek van kimutatható társadalmi hatásuk. Várhatóan az a tendencia fog érvényesülni, hogy az egyes szektorok közeledni fognak egymáshoz: a for-profitok beépítik a társadalmi szempontokat és visszaforgatják nyereségüket a közösségi célokra, míg a civil szervezetek megkezdik a tevékenységük piacosítását.
A legtöbb hazai társadalmi vállalkozás hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjáért dolgozik
A Miskolci Egyetem kutatása szerint a társadalmi vállalkozások a munkaerőpiaci helyzet javításáért, az elhelyezkedés segítésért, munkalehetőség biztosításért (21%); a településhez, helyi közösséghez kötődő célokért (12%); valamint a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők helyzetének javításért (11%) tevékenykednek leginkább. További lényeges területek a korcsoportjukból adódóan hátrányos helyzetűek, fiatalok, idősek segítése, a környezet védelme, valamint az érdekvédelem és a romák helyzetének javítása.
Növekedési fázisban van a magyar társadalmi vállalkozások többsége, kihívást jelenten azonban a tőkebiztonság és az üzleti-vállalkozói tapasztalok hiánya
A társadalmi vállalkozások 12 százaléka az életgörbe indulási szakaszában van, legnagyobb része (47%) növekedési fázisban, 36%-a az érettség, 5%-a pedig hanyatló fázisban.
A megkérdezett szervezetek szerint a siker titka az egyensúly megteremtése a társadalmi és üzleti célok között. A szakértelem, a jó minőségű termék vagy szolgáltatás, a létező társadalmi szükséglet beazonosítása, valamint a vezetők személyes érzékenysége és elkötelezettsége mellett kiemelten fontos a vállalkozási szemlélet és ismeretek, a stratégiai gondolkodás, a hosszú távú tervezés, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés. Ez utóbbiakat azonban ma még egyértelmű gyengeségnek tartják a társadalmi vállalkozók Magyarországon.
Megéri társadalmi vállalkozásokba fektetni
A társadalmi vállalkozások professzionális működésének elősegítésében éppen ezért ma Magyarországon kiemelt szerepe van azoknak a befektetőknek, inkubátor szervezeteknek és társadalmilag felelős nagyvállalatoknak, akik üzleti tapasztalataikkal és pályázati programjaikkal segíteni tudják a szektor feltörekvő vállalkozóit.
„Magyarországon még alig ismert fogalom az „impact investment”, az olyan befektetés, amely a pénzügyi hozamon kívül társadalmi megtérülést is céloz, és még hiányoznak az ilyen pénzügyi befektetéseket fogadni képes társadalmi vállalkozások is. Mi ezen próbálunk változtatni” – mondta Tóth Laura, a NESsT Europe magyarországi szervezetének tanácsadója. A nemzetközi nonprofit szervezet a hazai társadalmi vállalkozások szcénájának egyik segítője, motorja. Hosszútávú inkubációs programjuk keretében testreszabott pénzügyi és üzletfejlesztési támogatást nyújtanak társadalmi vállalkozásoknak, fejlődésüket végigsegítik a startup fázistól egészen addig, amíg stabil növekedési pályára állnak.
A NESsT magyarországi csapata jelenleg az UniCredit Bank „Lépj velünk!” társadalmi innovációs programjának szakmai partnereként az idei győztes társadalmi vállalkozásokat segíti tanácsaival, hogy azok sikeresen valósíthassák meg esélynövelő projektjeiket: A roma társadalommal szembeni előítéletek leküzdéséért dolgozó „UCCU” Alapítvány érzékenyítő, interaktív városi sétákat fejleszt két hazai városban; a tartósítószermentes zöldségkrémeket előállító királyhegyesi Kanálka Manufaktúra bővítheti gépparkját, ezáltal hosszú távon teremt munkát helyi termelőknek és dolgozóknak, miközben erősíti a település gasztro-turisztikai vonzerejét, a fogyasztókat pedig az egészséges táplálkozás irányába tereli. Az Igazgyöngy Alapítvány pedig a Hajdú-Bihar megyei zsákfalu, Told település lakosai számára teremthet lehetőséget a fűtési gondok enyhítésére: helyi alapanyagokból, gépesített előállítású fabrikett gyártását tervezik, ami a tűzifához képest alacsonyabb költségű alternatívát jelent.
A nyertesek ebben a programban komplex támogatást kapnak, a pénzdíj mellett személyre szabott szakmai mentorprogram is segíti őket céljaik elérésében. „A pénzügyi támogatáson túl az az igazán felbecsülhetetlen érték az üzleti életben még kevésbé tapasztalt szervezetek számára, hogy pénzügyi, marketing-kommunikációs vagy akár HR kérdésekben is segítséget kaphatnak a bank önkéntes szakértőitől. Az ilyen felelős vállalati hozzáállás óriási pluszt jelent a hazai társadalmi vállalkozási szektor erősítésében” – hangsúlyozta a NESsT képviselője.
A kutatás során a KSH adatai alapján 13014 potenciális társadalmi vállalkozás sajátosságait vizsgálták, emellett 7 helyszínen 54 szervezet képviselői vettek részt fókuszcsoportos interjún, valamint 220 társadalmi vállalkozást és 401 magánszemélyt vontak be kérdőíves felmérésbe a témában.
(onBRAND)