Az üzleti vezetők közel 30%-a úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés a következő 12 hónapban csökken, ami hatszorosa az előző évi 5%-nak – ez a pesszimizmus rekord mértékű növekedését mutatja. Ez az egyik fő megállapítása a PwC több mint 1 300 vezérigazgató bevonásával készített 22. globális felmérésének, melynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatták be.
Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29%-ról 57%-ra nőtt. Azonban nincs minden veszve, a válaszadók 42%-a ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57%-hoz képest jelentős csökkenés. Összességében elmondható, hogy
a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat.
A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63%-ról 37%-ra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt. A Közel-Keleten is jelentősen, 52%-ról 28%-ra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.
A vezérigazgatói optimizmus csökkenése a saját országuk határain túl is hatást gyakorolt a növekedési tervekre. Az Egyesült Államok a válaszadók 27%-a szerint ha szűken is, de tartja pozícióját mint a növekedés szempontjából legfontosabb piac, ami a 2018-as 46%-hoz képest jelentős visszaesés. A második legvonzóbb piac, Kína népszerűsége is csökkent, a 2018-as 33%-ról 24%-ra. Idén összességében India a lista favoritja, nemrég a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságként túlszárnyalta Kínát.
(Focus Economics, 2018. A világ 10 legnagyobb gazdasága (2019-2020).)
„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” – mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.
A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát.
A vezérigazgatók 35%-a „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42%-hoz képest csökkenést mutat.
Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes országokra jellemző eredményeket, a vezérigazgatók bizalma tükrözi a globális csökkenést:
- Kínában a bizalom a 2018-as 40%-ról idén 35%-ra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek, az USA-vámok és a meggyengült ipari termelés miatt,
- az Egyesült Államokban 52%-ról 39%-ra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek és a lassuló gazdaság miatt,
- Németországban 33%-ról 20%-ra csökkent, a kereskedelmi feszültségek, a lassuló gazdaság és a rendezetlen Brexit kockázata miatt,
- Argentínában 57%-ról 19%-ra esett vissza, a recesszió és a valuta összeomlása miatt,
- Oroszországban 25%-ról 15%-ra esett vissza, az exportkereslet csökkenése, az orosz fizetőeszköz volatilitása és a növekvő munkanélküliség miatt.
A bevételek növelése érdekében idén a vezérigazgatók elsősorban a működési hatékonyságra (77%), valamint az organikus növekedésre (71%) terveznek támaszkodni.
Az USA a következő egy évben megtartja a növekedés szempontjából vezető piacként elért pozícióját.
Ugyanakkor számos vezérigazgató más piacok felé is fordul, ami abból is látszik, hogy az Egyesült Államokra leadott szavazatok aránya a 2018-as 46%-ról 2019-re 27%-ra csökkent, ami drámai mértékű esés. Kína felzárkózott, bár népszerűsége a 2018-as 33%-ról 2019-re 24%-ra csökkent.
Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus következtében a kínai vezérigazgatók diverzifikálták a növekedési piacaikat, és a 2018-ban mért 59%-hoz képest csak 17%-uk választotta az USA-t.
A növekedés szempontjából legfontosabb öt ország között van még Németország, a korábbi 20% helyett 13%-kal; India, a korábbi 9% helyett 8%-kal; valamint az Egyesült Királyság, a korábbi 15% helyett 8%-kal.
„Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása az Egyesült Államok és Kína közötti jelenlegi kereskedelmi vitával kapcsolatos bizonytalanságra adott válasz.” – tette hozzá Moritz.
Miközben a mutatók a közelgő globális gazdasági lassulást vetítik előre,
a vezérigazgatók a populizmus fellendülésére összpontosítanak azokon a piacokon, ahol működnek.
A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok , a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.
(A 2019-es év volt az első, amikor a vezérigazgatókat a politikai bizonytalanságról és a kereskedelmi konfliktusokról kérdezte a pwc.)
A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88%-a kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt. Az egyesült államokbeli vezérigazgatók 98%-a, valamint a kínai vezérigazgatók 90%-a fogalmazott meg ilyen aggályokat.
A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62%-uk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58%-uk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját.
Az idei felmérés részletesen foglalkozott két,
a vezérigazgatók számára kulcsfontosságú területtel: az adatelemzéssel és a mesterséges intelligenciával.
Az idei felmérésben újra szerepeltek az adatok megfelelőségére vonatkozó kérdések, melyre először 2009-ben válaszoltak a cégvezetők. A kapott válaszok alapján a vezérigazgatók továbbra sem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel: tíz év után is
jelentős információhiánnyal küzdenek.
Az időközben lezajlott sokmilliárd dolláros informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a vállalkozásuk hosszú távú sikerére és maradandóságára vonatkozó döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz.
„A cégvezetők rendelkezésére álló adatok teljeskörűsége nem sokat javult az elmúlt években. Kivételt képeznek ez alól a pénzügyi előrejelzések, amelyek kapcsán az első számú vezetők némi javulásról számoltak be. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint egyharmada vélekedik úgy, hogy kellően átfogó információkat kap a fontos kérdésekről. Az információhiány a legkritikusabb területen, az ügyfelek igényeire vonatkozó információkat érintően a legnagyobb. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország júliusban kinevezett vezérigazgatója.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan nőttek a vezetői elvárások is,
azonban a cégvezetők nagyon is tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok az elmúlt évtized során exponenciálisan növekvő mennyiségével. Arra a kérdésre, hogy miért nem jutnak hozzá átfogó adatokhoz, a vezérigazgatók az „elemzési szakértelem hiányát” (54%), az „adatok silózását” (elkülönített egységekben történő tárolását) (51%), és az „adatok megbízhatatlanságát” (50%) jelölték meg elsődleges okként.
A cégüket érintő szakemberhiány kezelésével kapcsolatban a vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy erre a problémára nem létezik gyors megoldás. 46%-uk a munkavállalók jelentős átképzése, illetve továbbképzése révén tervezi kezelni ezt a problémát, 17% szerint pedig emellett erőteljes munkaerő-utánpótlási csatornát is ki kell építeni közvetlenül az oktatási rendszerből.
A vezérigazgatók 85%-a egyetértett azzal az állítással, hogy
a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni cége üzleti tevékenységét. Közel kétharmaduk szerint a mesterséges intelligencia nagyobb hatást fog gyakorolni a világra, mint az internet.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimista vélemények ellenére a vezérigazgatók 23%-a jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35%-uk a következő három évben tervez ezzel kapcsolatos lépéseket tenni, míg 33%-uk csak nagyon korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. 10-ből kevesebb mint 1 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy cégénél széles körben megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések.
A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kínai cégvezetők 88%-a véli úgy, hogy
a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni mint ahány létrejön.
E kérdésben a más ázsiai és csendes-óceáni országok cégvezetői szintén borúlátók: 60%-uk osztja a fenti véleményt, míg globálisan ez az arány csak 49%. A nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők kevésbé pesszimisták, 38%, illetve 41%-uk véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön.
(onBRANDS)