A szórakoztatóelektronikai termékek iránti keresletet világszerte olyan globális “megatrendek” formálják, mint például a prémium készülékek iránti igények növekedése. A GfK legutóbbi tanulmányai szerint közel minden második fogyasztó nyilatkozott úgy, hogy „inkább legyen kevesebb, de magasabb technológiai szintet képviselő készülékem”.
Markus Kick, a GfK szórakoztatóelektronikai szakértője szerint “a gyártók jobban teszik, ha figyelemmel kísérik a prémium készülékek piaci trendjét és ezzel összhangban felső kategóriás funkciókkal ellátott termékeket kínálnak. Az egyre fokozódó piaci telítettséget figyelembe véve ezen a ponton van még kiaknázható értékesítési potenciál. A sikert pedig az hozhatja meg, ha a kínált készülék működtetése intuitív, a fogyasztókra
ugyanis egyre inkább jellemző, hogy hamar elveszítik érdeklődésüket bármely elektronikai készülék iránt, ha annak kezelése bonyolult. Így aztán a különböző technológiai elemek használatának egyszerűsége a vásárlási döntést befolyásoló tényezővé vált.”
A globális tévépiac is profitál a felső kategóriás készülékekből
A tévékészülékek piacának értékforgalma 2018-ban több mint ötszázalékos növekedéssel meghaladta a 100 milliárd eurót. Ez a szegmens adta a szórakoztatóelektronikai termékek globális forgalmának mintegy háromnegyedét. A növekedés zöme a legalább 50 inch képernyő-átmérőjű felső kategóriás készülékeknek tulajdonítható, hiszen a tévékészülékek értékesítéséből származó 2018. évi bevételek több mint felét ezek hozták. Egyre népszerűbbek a prémium szegmensben vezető OLED-képernyőpanelek – növekedésük üteme meghaladja a 100 százalékot. Az OLED-készülékek részesedése a tévékészülékek teljes forgalmából jelenleg 5-10 százalék között mozog, és egyre több gyártó tűnik
fel a piacon, ami az árak csökkenéséhez vezet. Az OLED-készülékek forgalmát tekintve vezető régió Nyugat-Európa, ahol az átlagár tavaly kb. 300 euróval mérséklődött és valamivel 2100 euró alá esett. A leggyakrabban vásárolt modellek már akár 1500 euróért is elérhetők. A képernyőfelbontást illetően, a 4K képernyők iránti kereslet tovább nő és már megjelentek a piacon az első 8K modellek is.
Az audiokészülékek piacát a fejhallgatók és hordozható bluetooth hangszórók hajtják
A fejhallgatók és hordozható sztereó headset-ek értékesítéséből származó globális árbevétel 2018-ban mintegy 40 százalékkal nőtt és elérte a 14 milliárd eurót. A bevétel több mint fele a bluetoothtechnológiával működő készülékekből származott. Amióta a gyártás során egyre többokostelefonból marad ki a fülhallgató-csatlakozó, azóta a bluetooth fejhallgatók és headsetekértékesítése mutat növekvő tendenciát. A legmodernebb technológiát napjainkban a teljesen vezeték nélküli, két külön fülbe illeszthető fejjel működő, ún. True Wireless fejhallgatók jelentik. 2018-ban e készülékek a bevételből nagyobb részt generáltak, mint a már rég a piacon lévő zajkioltó fejhallgatók szegmense. A 150 eurótól induló áron elérhető nagyteljesítményű fülhallgatók
és headset-ek megjelenésével az átlagár is több mint 20 százalékkal nőtt. A bluetooth kapcsolattal okostelefonhoz csatlakoztatható hordozható hangszórók forgalma 15
százalékkal nőtt és elérte a közel 5 milliárd eurót. Ez a szegmens is egyértelműen a prémium szektort vette célba: a 150 euró fölötti árkategóriák alig valamivel maradtak el az összes bevétel egyharmadától. A hangszóróknak az elemi károkkal szemben védelmet nyújtó technológiák szempontjából kizárólag a víz-, és fröccsenésálló (splashproof) készülékeknek sikerült talpon maradniuk. Az eladott készülékek többsége effajta védettséget még nem élvez, ez tehát egyelőre nem döntő szempont a vásárláskor.
A multiroom audiorendszer általánosan elterjedtté válik; az ‘okos’ az új sikertényező
A különböző helyiségekben egyidejűleg különböző zenék lejátszására alkalmas ún. multiroom készülékek piaca csökkenésnek indult, aminek az első jele, hogy az e funkcióval felszerelt hangszórók és audiokiegészítők értékesítéséből származó bevétel 2018-ban mérséklődött. A platformszolgáltatók egyre bővülő hardverválasztéka okán az„okos” funkciók audiokészülékekbe való beépítése egyre kevésbé megspórolható, ha a bevétel növelése a cél. A normál hangszórókon kívül a soundbarok (=hangprojektorok) illetve vizuális visszajelzést adó, mesterséges intelligenciára épülő hangasszisztenssel kombinált formátumú, vagy okosképernyők is fokozatosan teret hódítanak. E készülékek válhatnak az okosotthonok központi vezérlőegységévé, ugyanakkor jól látszik az is, hogy a hangvezérlés önmagában még nem nyújt az intuitív működtetésszempontjából olyan szintű kényelmet, mint amilyet a fogyasztók napjainkban elvárnak a technológiai termékektől.
(onBRANDS)