Valamennyi, az autógyártást jelentős mértékben előmozdító találmányt magyar mérnököknek köszönheti a világ. Az egykori úttörők mai követői pedig már a károsanyagkibocsátás csökkentésén, illetve az önvezető okosjárművek fejlesztésén dolgoznak, többek között a Knorr-Bremse hazai Kutatási és Fejlesztési Központjában.
Mi köti össze a Zeppelint és a Volkswagen Bogarat? – egy kvízműsor nehezebb feladványai között is elhangozhatna ez a kérdés, amire a válasz egy olyan magyar származású mérnök neve, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogyan néznek ki napjaink autói. Majdnem pontosan 130 évvel ezelőtt, 1889. március 11-én született
Járay Pál, akit az áramvonalas autók atyjának tekintenek.
A nemzetközileg Paul Jarayként ismert mérnök Bécsben és Prágában végezte tanulmányait, majd az I. világháború előtt a Zeppelin léghajók áramlástani vizsgálatával bízták meg és a háborút követően elkészítette a világ addigi legnagyobb szélcsatornáját. 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb légellenállású léghajóalakot, aminek eredményeként a léghajók gazdaságossága megduplázódott.
Ő rakta le az autók aerodinamikájának tudományos alapjait. Az áramvonalas autó karosszériakialakítására vonatkozó szabadalmát Németországban 1926-ban, az Egyesült Államokban 1927-ben fogadták el és többek között az Audi, a Mercedes és a Bugatti is az ő elveit alkalmazta a tervezés során, illetve az ő szabadalma alapján készültek a Volkswagen Bogár prototípusai is. Az általa tervezett autók aerodinamikai tulajdonságai 25 százalékkal javultak, fogyasztásuk pedig nagyjából harmadával csökkent.
Egy magyar mérnök játszott meghatározó szerepet abban is, ahogyan az autók gyártása fejlődött. A híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét Galamb József készítette el a szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Willsszel közösen. Galamb a szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott: az ő találmánya volt a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. Az ő irányításával váltottak át 2013-ban a Fordnál a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra.
Bánki Donát és Csonka János neve is széles körben ismert lehet, hiszen a magyar mérnökök a porlasztó feltalálói. Ráadásul Csonka János meghatározó szerepet játszott a magyar motor- és gépjárműgyártás beindításában.
De nem csak a régmúltban születtek az autóiparra komoly hatást gyakorló magyar mérnöki teljesítmények. A Knorr-Bremse hazai Kutatási és Fejlesztési Központjából az 1995-ös indulás óta több, a közúti fuvarozásban ma fontos szerepet játszó innováció indult útjára. Ezek közül az egyik első a haszonjárművekre optimalizált járműdinamikai stabilizáló megoldás (ESP – electronic stability program), ami bár személyautókra már létezett az 1990-es évek közepén, de jelentős újításnak számított a teherautókban történő alkalmazása.
„Az első prototípus ebből a megoldásból itt készült Magyarországon 1995-1997 között, majd szabadalmak is és ma már a közúti haszonjárművek szabványos felszerelésének számít és a járműszekrény becsuklásának megakadályozására szolgál.” – mondta el Frank Péter, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója.
Szintén magyar szabadalom az a megoldás, ami megakadályozza, hogy a magas súlypontú vontatmánnyal közlekedő teherautók esetleg felboruljanak egy éles kanyarban. A Roll Stability Program napjainkra szintén nemzetközileg elterjedt technológiává vált, az európai utakon futó pótkocsiknak már része, de az Egyesült Államokban is bevett gyakorlat az alkalmazása.
A Knorr-Bremse jövőbeli termékekkel foglalkozó részlege, az Advanced Engineering is Magyarországon működik.
„Ez egy olyan osztály, ami azokkal a termékötletekkel foglalkozik, amelyek várhatóan csak jó néhány év múlva kerülnek gyártásba és egyelőre még azt sem lehet pontosan tudni, hogy kik lesznek az elsődleges felhasználói. A mi feladatunk, hogy teszteljük ezek megvalósíthatóságát, piacképességét, a folyamat végére pedig eldől, hogy van-e esély arra, hogy piacképes terméket hozzunk létre az ötletekből.” – tette hozzá Frank Péter.
A szakember szerint a teherjárművekkel kapcsolatos fejlesztéseket alapvetően befolyásolja, hogy a következő évtizedekben jelentős mértékben nő majd a forgalom sűrűsége Európa útjain.
A becslések szerint ugyanis 25 év alatt 40 százalékkal bővül majd a közúti árufuvarozás.
A számottevő mértékben megugró forgalom környezeti hatásainak enyhítése érdekében az egyik fontos célkitűzés a károsanyagkibocsátás csökkentése, amelynek érdekében az elektromos meghajtás további fejlesztésére fordítanak kiemelt figyelmet.
Egy másik kiemelt fejlesztési terület a közlekedésbiztonság javítása. Már most is használnak számos, a járművezetőket támogató rendszert a közúti teherjárművekben is, mint például az automatikus vészfékezés, ami az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett teherautók és kamionok esetében 2016 óta kötelező felszerelésnek számít. A mérnökök pedig már most is azon dolgoznak, hogy további feladatokat vegyenek át az okos járművek a sofőröktől.
„Az autonóm járművek fejlesztésében a következő lépés a kormányzást támogató, a kikerülési manőverekben segítő rendszerek megvalósítása lehet. A vezetést segítő megoldások elterjedése jelentős mértékben növelheti a közlekedésbiztonságot, de emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy a járművek hatékonyabb kihasználása, illetve a hatékonyabb üzemanyagfelhasználás miatt az üzembentartó vállalkozásoknak is komoly üzleti előnyük származhat az új rendszerek bevezetéséből.” – fűzte hozzá Frank Péter.
Azt, hogy hol tart most a sofőröket támogató megoldások fejlesztésével a kutatás-fejlesztési központ, május 11-én Budapesten bárki megnézheti a Knorr-Bremse Okos Kamionok – Okos Mérnökök program keretében a Lágymányosi Kampuszon felvonuló okoskamionoknak köszönhetően.
( onBRANDS )