A Föld keletkezése óta ugyanaz a vízmennyiség áll rendelkezésre, nem keletkezik újabb víz, miközben a népesség az elmúlt száz évben megháromszorozódott.
Nagyon fontos, hogy a víz körforgását ne terheljük olyan szennyeződésekkel, amelyeket nem tudunk kezelni, mert az egészséges ökoszisztémához tiszta vízre van szükség. Ma már számos kezdeményezéssel találkozhatunk a csomagolásmentes áruktól a műanyagmentes hónapig, azonban két fő szabályt be kell tartani – azt viszont az év minden napján:
használj kevesebbet, szennyezz kevesebbet!
Ez egyben a válasz arra, hogy mit tudunk tenni egyéni szinten, nap, mint nap azért, hogy biztosítsuk a fenntartható vízjövőt.
Az év legfontosabb hazai diplomáciai eseménye, a 2019. október 15-17. között sorra kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 legfőbb témája a globális vízválság megelőzése, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeinek feltérképezése, ezen belül is a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz problémájának lehetséges megoldásainak beazonosítása lesz. Hiszen a vízválság ma már nem csak a távoli, fejlődő országokat érinti, hanem valamelyik formájában minden országban jelen van.
Itt az idő egyénileg is a cselekvésre
Amikor vizet használunk – mosakodásra, WC öblítésre, mosogatásra, stb. –, az elhasznált víz mennyiségének többszöröse keletkezik szennyvízként. Egy négytagú család esetében ez körülbelül 700 liter szennyvizet jelent egyetlen nap alatt. Ha tehát a csapvízzel spórolunk, azzal duplán jót tehetünk.
Ha a frissítő zuhany helyett a fürdést választjuk, akkor akár 60-70 liter vízzel többet használunk.
Egy átlagos pamuting gyártásához 2 700 liter vízre van szükség, így ha átgondoljuk, hogy valóban szükségünk van-e egy új ruhára, akkor nemcsak a pénztárcánkkal teszünk jót, hanem környezetünkkel is.
A modern, energia- és víztakarékos mosogatógépek átlagosan a kézi mosogatáshoz használt vízmennyiség csupán hatodát használják fel, víztakarékos mosógéppel pedig egy család évente akár 2 000 litert is megspórolhat. Érdemes tehát odafigyelni, hogy víztakarékos háztartási eszközöket használjunk.
A vízzel való takarékosság mellett ugyanilyen fontos, hogy a meglevő vízkészleteket ne szennyezzük! Becslések szerint hazai szinten a keletkező lakossági hulladék négyötöde kerül rendezett hulladéktározókba, a maradék közvetlenül hulladékként vagy közvetve a földbe mosódó szennyezőanyagokkal a talajon keresztül szennyezheti vizeinket. A szennyezés mértékét jól mutatja, hogy idén mintegy nyolc-tíz tonna, főként a határainkon túlról érkező hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET Kupa idei résztvevői, világszinten pedig emberek milliárdjai isznak már műanyag részecskékkel szennyezett ivóvizet.
Budapesti Víz Világtalálkozó – Budapest Water Summit
Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve Magyarország kormánya 2013. október 8. és 11. között megrendezte az első Budapesti Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit 2013, BWS 2013). A BWS 2013 záródokumentuma kimondta, hogy 2015 után a víznek önálló témaként és célkitűzésként kell szerepelnie a fejlesztéspolitikával kapcsolatos tervezésben. Az esemény jelentős szerepet játszott abban, hogy az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési keretrendszerben (Agenda 2030) a víz és szanitáció kérdésköre önálló célkitűzésként jelenik meg (6. számú cél – Víz és szanitáció), így iránytűvé vált a fenntartható fejlődésben és a nemzetközi klímapolitikában.
A második Budapesti Víz Világtalálkozóra 2016 novemberében került sor, több mint 2200 fő részvételével. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy kidolgozza, milyen fordulatra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához, sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a kulcsszerepet játszó civilekkel, azaz konkrét, gyakorlati lépésekkel mozdítsa elő a XXI. század legjelentősebb kihívásának megoldását. Kitűzött célját teljesítve, a konferencia kijelölte az elkövetkezendő 15 év vízpolitikai teendőit, az esemény végén elfogadott javaslatcsomag pedig hozzájárult a vízgazdálkodás által támogatott fenntartható fejlődési fordulat és a klímavédelem egységbe foglalásához, valamint a vízügyi fejlesztések finanszírozása megújításának tervéhez. A BWS 2016 ajánlásaira támaszkodott az ENSZ főtitkára és a Világbank Csoport elnöke által összehívott Vízügyi Elnöki Testület is, amelynek Áder János köztársasági elnök is tagja volt. Az eseményen jelen voltak a végrehajtás szempontjából kiemelten fontos finanszírozási szektor szereplői, akik elkötelezték magukat, hogy a következő 5 évben a vizes beruházásokra fordított összeget megduplázzák.
Mindkét esemény hangsúlyos része volt a vízipari szakkiállítás, amelyen – kiemelten a hazai – vízipar területén működő vállalatok, szervezetek voltak jelen. A két világszintű rendezvény így teret adott a magyar vízipar a nemzetközi szintű bemutatkozására is, amely ennek köszönhetően jelentős, több százmillió dolláros megrendelésekre tett szert.
( onBRANDS )