MALCHINER PÉTER, YOU ARE MORE!™ – MEG TUDOD CSINÁLNI!

Ahhoz, hogy ne bonyolódjunk bele egy mérgező kapcsolatba, az intelligenciánál több kell.

Ahogy egy barátnőm mesélte nemrégen:
“Magam sem tudom miért viselem el, hogy egy pszichopata mellett dolgozom, aki intelligens, de közben szándékosan mindenkibe belerúg, és rossz hangulatú, mérgező alkat, mellyel tulajdonképpen a tehetségtelenségét leplezi. Velem nem meri megcsinálni, de látom, hogyan működik másokkal.”

Az önbecsapás néha a tolerancia álarcát ölti magára.

Sokan csak a saját példájukon keresztül tanulják meg, hogy mennyire fontos a mérgező pár- és baráti vagy munkakapcsolatok felismerése, ahogy azt is, mit kezdjenek az ilyen kapcsolataikkal. Fájdalmasan jönnek rá, hogy ki kell zárniuk a negatív embereket az életükből, és nagy becsben kell tartani azokat, akik szebbé teszik az életüket.

Ha képes vagy erre: minden tekintetben megerősödve lépsz ki a kapcsolatból, azon az áron, hogy korábban úgy érezted, sosem jutsz ki ebből a végtelen hosszúnak tűnő, sötét alagútból.

A mérgező emberek a jó tulajdonságaikkal „varázsolnak el”.

Mert abból is van nekik, bőven. Arra számítanak, hogy miután megszeretted őket a jó tulajdonságaik miatt, nem veszed észre vagy nem veszel tudomást a rossz tulajdonságaikról.

Azt gondolják, hogyha néha látványosan adnak, akkor nem veszed észre, hogy közben állandóan elvesznek.

Rövid távon igazuk is van.

Mi tesz valakit „mérgezővé”? Nagyon sokfajta mérgező emberrel lehet találkozni. Egy tanulmány például a következőképpen írja körül a mérgező személyiséget: túlzottan kritizáló, passzív-agresszív, nárcisztikus, és antiszociális (vagy szociopata). Egy mérgező személy lényegében szándékosan rosszindulatú, és igyekszik a rosszindulatát másokon kitölteni. A mérgező emberek gyakran elrontják a többiek hangulatát, mert az hatalomérzetet ad nekik (szociopata/nárcisztikus), vagy mert így oldják fel a bennük felgyülemlett feszültséget (passzív-agresszív), vagy mert ettől érzik magukat erősnek.

Röviden, a mérgező emberek olyan személyek, akikről az elején azt gondoljuk, hogy méltóak a szeretetünkre, pedig valójában nem azok. Idővel általában észbe kap a társuk, ám az egészben az a legnehezebb, hogy a ráeszmélést követően ne kérdőjelezzék meg saját magukat:

“Lehet, hogy velem van a probléma?”
Abszurd (ön)félrevezetés.

Mégis mi az ellenszer?

Megtanulni, hogy ki kell zárni a rossz embereket az életünkből, és nagy becsben kell tartani azokat, akik szebbé teszik az életünket.

Röviden ennyi.

Esetleg a házastársad mérgező személyiség? Pontosan erre találták ki a válást. Nem szeretnél elválni? Nos, akkor ne boríts, és meglátod, meddig bírod, ha egy szociopata, nárcisztikus vagy passzív-agresszív társ mellett kell élned. Az egyik családtagod mérgezi meg az életedet? Hol van az leírva, hogy mindenféleképpen találkoznod kell vele? Ki kényszeríthetne erre?

Ha esetleg az ezzel a személlyel történő kapcsolattartásra, legalábbis egy ideig, mégis valamilyen komoly okod van (üzleti, pénzügyi), lelkileg is készülj fel a döntésed következményeire, tehát hogy ennek rendeltél alá minden mást. Ne feledd, hogy az elhatározásod ellenére bármikor meggondolhatod magad, ha mégis az tűnne a jobb döntésnek. Bármikor változtathatunk a korábban felállított fontossági sorrendünkön, és bármikor meggondolhatjuk magunkat. Jobb önszántunkból, mint kényszer hatására.

Ne válj áldozattá!

Lásd olyannak a mérgező embereket, amilyenek valójában: szerencsétlen vesztesek.

Maradj távol tőlük, és ne csak a személyüktől, hanem a mérgező gondolkodás – beszéd- és életmódjuktól is.
(Malchiner Péter – You Are More!™)