A koronavírus járvány egyik legfontosabb munkaerőpiaci tanulsága, hogy a projektszemléletű gondolkodás és az atipikus foglalkoztatási formák rendszerszintű alkalmazása jelenthet egzisztenciális garanciát, rugalmasságot és versenyelőnyt – állapították meg az atipikus foglalkoztatás érdekképviseletei, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége.
A 2008-12-es gazdasági válsághoz képest jelentős siker és segítség a Covid-19 során a kormányzat részéről az atipikus foglalkoztatás kiemelt támogatása a munkahelyek megőrzésében. További pozitív hozadék annak bizonyítása, hogy számos feladat távmunkával is megoldható, melyek – igény esetén – a válsághelyzet megszűnését követően akár ebben a foglalkoztatási formában is hagyhatók. Mindez rugalmas és hatékony, a bejárás, az iroda, a védekezés, és a beléptetés költségeinek, időtartamának, mint kieső időnek a megspórolásával. Fokozatosan ugyan, de az atipikus szektort érintette legelőször koronavírus-járvány. A gyártási, termelői és szolgáltatói igények újraéledésével viszont éppen ez a minden szempontból rugalmas forma, vagyis
a munkaerő kölcsönzés, a diák- és a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás volt képes először reagálni és segíteni az újraindulásban.
Mindez megerősíti a megfelelő tipikus-atipikus összetételű dolgozói állományok felépítésének fontosságát. Ma már megkerülhetetlen a korfa minden korosztályát kiszolgáló atipikus formák alkalmazása.
„A Covid-19 okozta világjárvány hatásaként minden országba begyűrűző gazdasági válság még jobban megerősítette a cégeket a projektszemléletű gondolkodásban, atipikus foglalkoztatási formák rendszerszintű kihasználásában, átfogó alkalmazásában, hiszen ez nemcsak rugalmasságot, hanem ezáltal jelentős versenyelőnyt is biztosít.” – foglalta össze a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatásokat Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke.
A gyakornoki pozícióban dolgozó diákok lehetősége ugyan markánsan csökkent, hiszen a saját állomány is távmunka útján oldotta meg a feladatait, de ahol eleve számítógéphez kötött volt a munkavégzés, jellemzően a szolgáltatási szektorban, a diákmunkaerő akár 100%-át meg tudták tartani, a kereskedelemben logisztika és a raktározás területén tevékenykedők sem veszítették el a megélhetésüket.
Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára így fogalmaz: “Sajnos, a járvány miatt a korábbi évekhez képest szokatlan módon jelenleg sokkal több a munkát vállalni szándékozó diák, mint a munkalehetőségek száma, amiből válogatni tudnak. A korábbi években jellemző volt, hogy még azok a diákok is, akik “kései ébredők”, tehát június második felében, vagy július elején kezdtek el munkát keresni, ők is találtak végül maguknak valamilyet. Jelenleg azonban sok év után először az látszik, hogy sajnos, sok olyan diák lesz, aki végül nem fog tudni elhelyezkedni nyárra, ugyanis a májusban esedékes feloldások után még nem értek el a partnercégek értékesítési és termelési volumenben oda, hogy a korábban megszokott létszámban alkalmazzák a diákokat. Bízunk benne, hogy ez pár héten, hónapon belül javulni fog, ugyanakkor látni kell, hogy az atipikus foglalkoztatási formák, így a diákmunka is a gazdaság lakmuszpapírja – tehát az igazi fellendülés a diákok számára is akkor várható majd, ha a gazdaság általában is magára talál.”
Értelemszerűen a nyugdíjas foglalkoztatást sújtotta a leginkább a kialakult válsághelyzet: atipikus jogviszonyban tevékenykedő veszélyeztetett korúak állásidőre vagy fizetett szabadságra mentek, még a szövetkezeti keretek között dolgozók átmenetileg, de nagyrészük elveszítette a munkáját. Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége adatai alapján radikálisan lecsökkent szövetkezeti tagok foglalkoztatása, hiszen partnercégeik logikus gondolkodás mentén határoztak úgy, hogy elsőként a leginkább veszélyeztetett korosztály alkalmazását függesztik fel, hiszen így a nyugdíjasokat is óvják. A pandémia okozta krízishelyzetben, azonban a szövetkezetek segítették tagjaikat, nem engedték el a kezüket, folyamatosan tartották a kapcsolatot az otthon várakozó nyugdíjasokkal.
„A korosztály egyértelműen szeretne visszatérni az elveszett közösségekben, az aktív mindennapokba. Jelenleg már ébredezni látszik a szektor, a szövetkezeti szakemberek egy hosszabb folyamatot látnak, míg mindenki újra megtalálja a helyét, azonban biztató jelek már vannak. A magas higiéniai követelményekkel rendelkező munkahelyeken dolgoznak a nyugdíjasok, a szabadban végezhető munkákat már el tudja végezni a korosztály és a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban is látunk okot a pozitív gondolkodásra.” – állítja Dolgos Attila alelnök.
Az érdekképviseletek nagyon várják, hogy ismét a szakképzett munkaerő megtalálásának kihívásával kelljen csak megküzdeniük. „A csökkentett állományt próbáljuk a fluktuáció pótlásával megtartani. A banki és szolgáltatói központok, irodák újranyitásával, a tipikus munkaerő-állomány visszatérésével július, augusztusra az atipikus munkavállalók visszavételei is fokozatosan elindulnak. Meglátásunk szerint az idei év végére a termelő és gyártókapacitások visszaállnak a 2019 évhez viszonyítottan 80-90%-os szintre. Optimisták vagyunk, és úgy ítéljük, 2021-re minden a korábbi szinten működik majd.”
A járvány mérlege szektor szinten a munkaerő-kölcsönzés szempontjából
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) tíz reprezentatív magyar munkaerő-kölcsönző cég létszámváltozásának monitorozásával biztosít folyamatosan adatokat a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására a járvány kitörése óta. A szektorok tekintetében a raktározás, logisztika, online kereskedelem területein indult el leggyorsabban a kiesett munkaerő pótlása, míg a járvány által legjobban sújtottak a vendéglátás, idegenforgalom, rendezvényszervezés, autó-, feldolgozóipar, elektronika, gépgyártás, gyógyszeripar.
A korlátozások miatt sok áruház, bevásárlóközpont bezárt, az élelmiszer kereskedelem viszont minden korábbinál jobban erősödött. Előbbiek „nyakán maradt” az árukészlet, miközben a bérleti díjaknál legfeljebb halasztott fizetést kaptak. A termelő- és gyártócégek, mint beszállítók leálltak, megkezdődött a kölcsönzött munkaerő leépítése. Utóbbiak esetén a raktározás, a logisztika és az online vásárlás területén tevékenykedők valójában nyertesei lettek a kialakult járványügyi helyzetnek. A vendéglátás, az idegenforgalom és rendezvényszervezés szektorainak leépített dolgozói közül, akiket az első hullámban elküldtek és gyorsan reagálva a kialakult helyzetre időben pályázott még át tudtak jelentkezni a válság hatására felívelő szektorokba. A futárok, akár egymillió forintot is megkerestek. A mezőgazdaság szezonális, alkalmi munkái általában kevésbé közkedveltek, most azonban megoldást jelenthet azok számára, akik megélhetés nélkül maradtak.
( onBRANDS )