A felnőtt lakosság többsége hallott már a mesterséges intelligencia fogalmáról, ismertségben az önvezető járművek, használatban a videójátékok állnak az élen – derült ki a Reacty Digital felméréséből, amely nem, életkor, illetve a lakóhely régiója alapján reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nézve. A gépek öntudatra ébredésétől csak egy kisebbség fél, ugyanakkor a többség számol azzal, hogy a technológiai fejlődés miatt a hétköznapjaik is jelentősen megváltoznak a következő 5-10 évben.
Az utóbbi hónapokban sorra jelentek meg a szélesebb közönség által is használható mesterséges intelligencia megoldások (például a szövegalkotásra képes ChatGPT vagy a képalkotásra képes Midjourney), amelyeknek nagy sajtóvisszhangja is volt, így az is értesült és véleményt alkotott az MI-ről, aki még nem használta ezeket. A felnőtt lakosság 82%-a hallotta már a mesterséges intelligencia kifejezést, és ha nem is tudják pontosan, hogy mit jelent,
a legtöbben a robotokra, gépekre, számítógépekre, a fejlődésre és a jövőre asszociálnak róla.
Használjuk, még ha nem is mindig tudunk róla
Az MI körüli bizonytalanságot jól mutatja, hogy a fogalomnál a konkrét megoldások ismertebbek, bár azokról sokszor nem is tudatosul a felhasználóikban, hogy mesterséges intelligencia áll a hátterükben. Legnagyobb arányban a videójátékozás kapcsán találkozott MI-vel a lakosság, a fogalmat legalább hallomásból ismerők közül tízből négyen játszottak már a gép ellen, és kilencen hallottak már erről a lehetőségről. Chatbotokat, virtuális asszisztenseket, beszéd- és képfelismerő szoftvereket is 30-40% használt már, jóllehet ebben nincs is mindig választási lehetőségünk, például amikor egy ügyfélszolgálaton egy chatbot válaszol. A legismertebb, ugyanakkor az exkluzivitása miatt a legkevésbé használt MI megoldás az önvezető jármű – 92% hallott erről a megoldásról, de csak 4% ült eddig ilyen autóban.
Áldás vagy átok?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése és terjedése hasznos vagy káros.
A legnagyobb aggály, hogy rosszindulatú célokra is használható
– ezt a fogalmat legalább hallomásból ismerő felnőtt lakosság 74%-a véli így. Tartanak még attól is, hogy munkahelyek megszűnését okozzák majd az MI megoldások (62%), és úgy látják, hogy sértik a magánélethez való jogot (47%), például az arcfelismerő rendszerek. A munkahelyek megszűnésétől való félelem ellenére – vagy éppen ezért – a munkaerőpiacon látják a leginkább előnyösnek a használatát: el tud látni az emberek számára veszélyes feladatokat, képes folyamatokat automatizálni és optimalizálni, sok esetben gyorsabb és pontosabb munkaerő, mint az ember. Függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív valakinek a hozzáállása az MI-hez, abban nagy az egyetértés, hogy
a technológiai fejlődés 5-10 éven belül jelentősen megváltoztatja a mindennapokat, és ebben a mesterséges intelligencia fontos szerepet fog játszani.
Összességében a magyar társadalom harmada mutat aggódó attitűdöt, míg negyedük kifejezetten lelkes az MI-vel kapcsolatban. Az aggódó szegmens szereti és használja az online tér nyújtotta lehetőségeket, és nem zárkózik el az újdonságoktól, a robotizált megoldásoktól. Ugyanakkor ez a csoport aggódik az MI megoldások miatt, félti az adatait, a saját vagy a környezetében élők munkahelyét, veszélyesnek tartja annak túlzott használatát, és egy kis részük a gépek öntudatra ébredését is egy lehetséges forgatókönyvnek tartja. Akik lelkesek, azok nagyon nyitottak mindenféle technológiai újításra, saját maguk is használnak okos eszközöket, MI megoldásokat, tájékozódnak a témában és nagyon bíznak a pozitív hozadékaiban, viszont ez a csoport is gondol a jogvédelmi kérdésekre.
Az IVSZ álláspontja a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekkel kapcsolatban ITT!
( onBRANDS )