A hazai kkv-tulajdonosok mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi céget építeni, de a nagyvállalattá növekedés is csupán 5 százalékuk céljai között szerepel. A magyar vállalkozók több mint kétharmada nem tűz ki ambiciózus üzleti célokat maga elé. Mindez aggodalomra adhat okot, mert nagy ambíciók nélkül kevesebb lesz a hazai nagyvállalkozás, és ha kevesebb a nagyvállalkozás, kevésbé erős a gazdaság – állapítja meg a Szemléletváltó vállalkozói szemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatása.
Webáruházról rendelve egyre többször cseh vagy szlovák cégtől érkezik a csomag, ahogy a hazai bevásárlóközpontokban magyarnál is több lengyel márkával találkozhatunk. A régiós startupok, sikeres technológiai cégek élmezőnyében is csak elvétve akadnak magyarok. Adódik a kérdés, hogy miben mások a hazai vállalatok.
Nem akarnak, vagy nem tudnak nagyobbra nőni?
A Szemléletváltó vállalkozásfejlesztési program kutatása arra a meglepő következtetésre jutott, hogy
a hazai kkv-tulajdonosok motivációjában kereshető a jelenség egyik fő oka.
Szeptemberben készített országos kutatásuk szerint egy vállalkozás sikere és a vállalkozó által kitűzött célok között szignifikáns kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy akik nagyobb célokat tűznek ki, azok között többen érnek el nagyobb üzleti eredményeket.
Éppen ezért aggasztó, hogy a vállalkozók mindössze 3 százaléka szeretne nemzetközi, öt százalék pedig nagyvállalatot építeni a cégéből, de a középvállalati szintet is csak negyedük tűzte ki célként. A legtöbben kisvállalatként látják magukat a jövőben (41%). Nem is igazán vállalkozóként, hanem sokkal inkább elismert szakemberként látja magát a jövőben a kkv-tulajdonosok 18 százaléka. A megkérdezettek 9 százalékának pedig
még ilyen ambíciója sincs, egyszerűen csak jól akar keresni.
„Aki kis cégről álmodik, ritkán épít nagyot! Ahogy a kutatásból is kiderül, az ambiciózus vállalkozók cégeinek nagyobb az árbevétele, több munkavállalót foglalkoztatnak, szervezettebbek és gyorsabban növekednek. Merni kell nagyot álmodni” – emelte ki a kutatás legfőbb következtetését Molnár G. Dávid közgazdász, a Szemléletváltó program vezetője.
A vállalkozók többsége megreked
Természetesen önmagában az ambiciózus célok nem elegendők a sikerhez. Iparáganként nagyon eltérő, hogy milyen új ötlet, marketingmegoldás, gyártástechnológia vagy valami más hozhat sikert, de összeköti a sikeres cégeket a jól megszervezett munkamegosztás.
Tudni kell, mi a cégvezető, a tulajdonos és a munkatársak feladata
– azonban mindez nehéz, ha ezeket egy személyben a vállalkozó látja el.
A felmérés alapján
a hazai vállalkozók 81 százaléka mindenesként dolgozik a cégében,
egyszerre foglalkozva a pénzüggyel, a marketinggel, a stratégiával, a HR-rel és a szakmai kérdésekkel.
„Ez a vállalkozó evolúciójának a korai szakasza, amikor a vállalkozó csinál mindent, vagy van pár alkalmazottja, de minden szál az ő kezében fut össze, és aktívan részt vesz a napi munkában. A legtöbb vállalkozás nem tud innen továbblépni. Az ilyen vállalkozások lehetőségei korlátozottak, és a vállalkozó a cégének a rabja: nem tud nyugodtan szabadságra, táppénzre menni, pihenni, mert akkor leáll a vállalkozás. Szinte minden vállalkozás átmegy ezen a helyzeten, de sajnos a többség itt megreked” – mutat rá Molnár G. Dávid.
Ez a jelenség nagyban korlátozza a cégek növekedési lehetőségeit, hiszen aki nem tudja delegálni a feladatait, nem tud továbblépni és nagyobb vállalatot építeni. Amennyiben a kollégák nem kapnak a szakterületükön bizalmat, lehetőséget az önálló döntéshozatalra és a fejlődésre, az szintén korlátozza a kkv-k növekedési lehetőségét.
Mindössze a vizsgált kkv-k 10 százaléka érte el a vezetői korszakot, amikor már vannak vezetők a cégnél,
akik a cégtulajdonosnak felelnek, és mindössze a válaszadók 4 százaléka jutott el a befektetői korszakba, amikor van egy megbízott vezetője a cégnek, aki a vállalkozónak felel.
„A vállalkozók fele nem ott tart, ahol szeretne! A kutatásban megvizsgáltuk azt is, hogy milyen vállalkozást szeretnének, milyen evolúciós korszakba szeretnének eljutni a vállalkozók. Bár a válaszadók fele szeretne fejlődni, itt is beigazolódott, hogy nem mernek nagyot álmodni: 54 százalékuk nem akar kilépni a mindenes korszakból” – mondta Molnár G. Dávid.
A nagy cél fejlődésre ösztönöz
A vállalkozók legnagyobb üzleti kihívása ma a vevőszerzés (40%), a hatékonyság- és profitnövelés (28%), valamint a csapatépítés és motiválás (13%).
Az adatokból kitűnik, hogy a vállalkozók többsége folyamatosan képezi magát. A kezdő vállalkozók havi egy-két órát töltenek önfejlesztéssel, később ez felmegy heti 1-2 órára, majd megint csökken, és havi 2-3 órában stagnál.
Azonban a személyes ambíció itt is befolyásolja, hogy mennyit tanul a vállalkozó:
minél nagyobb céljai vannak, annál többet fejleszti magát.
A legnépszerűbb önfejlesztési forma az olvasás (74%), az online oktatóanyagok olvasása (44%), az online képzések, tréningek (42%) és az oktatóvideók fogyasztása (41%).
„Mivel a kkv-k szerepe az ország gazdaságában meghatározó, a kkv-k ambíciója közvetlenül hatással van a gazdaságra. Aki kisvállalkozást álmodik, kisvállalkozóként kel! Erősíteni kell a vállalkozók ambícióit. Merni kell nagyot álmodni, majd tanulni és tenni kell érte” – összegezte a kutatás tanulságait Molnár G. Dávid, a Szemléletváltó programvezetője.
( onBRANDS )