Ha esik, ha fúj, áram akkor is legyen
Az E.ON nemrég végzett országos kutatásának egyértelmű tapasztalata, hogy a megkérdezettek számára a folyamatos áramellátás a legfontosabb, minden mást megelőző elvárás. A válaszadók jellemzően értik, miért vannak rendkívüli időjárás esetén üzemzavarok. Tudják, hogy a szél, a hó, az ónos eső károsíthatja a vezetékeket és az is ismert előttük, hogy a kidőlő fák, leszakadó faágak elszakíthatják azokat. Viharkárok esetén a többség, a válaszadók 78 százaléka gyors hibajavítást vár el. 60 százaléka baj esetén az elhárítás várható idejére kíváncsi, 40 százaléka pedig ideigleneses áramellátási megoldás biztosítását várja szolgáltatójától.
Az E.ON szakemberei számára is a gyors hibaelhárítás a legfontosabb cél, a veszélyhelyzetek kezelése előre meghatározott protokoll szerint zajlik. Gyakran külső partnereket is bevonnak, vagy az ország másik végéből csoportosítanak át szerelőket a mielőbbi megoldás érdekében. A katasztrófavédelem szakembereivel is szoros az együttműködés, gyakran egymásnak adják át a terepet a tűzoltók és a hálózatszerelők. Viharok után például jellemző, hogy először a hálózatra dőlt fákat kell eltávolítani, hogy a javítást megkezdhessék a szerelők.
Az áramszünetek hosszára vonatkozóan létezik egy objektív, a mindenkori szolgáltatótól független mérőszám, az ún. SAIDI mutató. Ez azt mutatja meg, hogy egy ügyfél átlagosan hány perc áramszünetet tapasztal egy évben üzemzavar miatt. Ez a szám az elmúlt két évtizedben folyamatosan zsugorodott: míg 2001-ben még 228 perc volt, a folyamatos hálózatfejlesztéseknek és automatizálásnak köszönhetően 2023-ra kevesebb, mint a negyedére, évi 57 percre csökkent az E.ON szolgáltatási területén. A lakosság közreműködése is segítheti ezt a kedvező tendenciát, például a vezetékek közelében lévő növényzet rendszeres gondozásával, a vezetékekre rálógó, vagy más módon balesetveszélyt okozó növények bejelentésével.
Az E.ON Hungária Csoport országosan végzett reprezentatív, a 16-65 éves korosztály tudását felmérő kutatásában a többi között arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek előtt vajon ismert-e, hogy a szélsőséges időjárási körülmények milyen módon idézhetnek elő áramkimaradást a háztartásokban. Felmérték azt is, hogy ilyen helyzetekben milyen elvárásai vannak az ügyfeleknek a szolgálatóval szemben.
Lánctalpasokat, drónokat, okos eszközöket vetnek be
A nagy- és középfeszültségű áramszünetet az üzemirányítási központokban azonnal észlelik. Innen az E.ON szakemberei úgynevezett átkapcsolásokat végeznek, hogy a sértetlen hálózatszakaszokon keresztül, ahol csak lehet, a távolból biztosítsák az áramellátást. Ebben 2500 távműködtethető kapcsolóberendezés van a segítségükre. Ezt követően indulnak a szerelők, hogy a hibák pontos helyeit megtalálják és javítsák. Ők cserélik ki a sérült hálózati elemeket, javítják, cserélik az elszakadt vezetékeket és a megrongálódott vagy kidőlt oszlopokat.
Gyakran az jelenti az egyik legnagyobb kihívást ezekben a helyzetekben, ha a meghibásodás minden hagyományos járművel megközelíthetetlen helyen történt. A szerelőknek azonban mindenképpen oda kell jutniuk. Ilyenkor kifejezetten erre a célra alkalmas, sűrű erdőben, meredek vagy mocsaras területen egyaránt könnyen mozgó, kétéltű mocsárjárót használnak. Szintén járhatatlan terepviszonyok között nyújtanak nagy segítséget a vezetékhálózat felett végigrepített drónok. Segítségükkel a szerelők madártávlatból mérik fel a károkat és azonosítják be a hibák pontos helyét.
Videó enged betekintést a hibajavítás körülményeibe
Az E.ON nemrég ismeretbővítő videókampányt indított Papp Gergely televíziós személyiség segítségével. A rendhagyó riportokból elsőként az áram útját ismerhettük meg. Az új epizódban Papp Gergely a hibaelhárító csapatba beépülve annak jár utána, mi történik a színfalak mögött az első hibajelzéstől az áram visszakapcsolásáig.
A videó bepillantást enged a rendkívüli időjárási körülmények között végzett, olykor akár ezer szakembert is mozgósító, az év 365 napján végzett munka ritkán látott emberi és technológiai hátterébe.
( onBRANDS )