AZ AI EXPONENCIÁLISAN FEJLŐDIK, AMIRE AZ EMBERI AGY EGYSZERŰEN NINCS FELKÉSZÜLVE

Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.


Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán.

A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból,

a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát,

és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia  közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e 1000 évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.
( onBRANDS )