A hivatalos adatok szerint immár a hazai háztartások több mint negyede rendelkezik légkondicionálóval, szemben az egy évtizeddel ezelőtti mindössze 4 százalékkal. Az LG tapasztalatai szerint a vevők egyre tudatosabbak, és még a szezon előtt vásárolnak, de a kánikula beköszöntekor így is a többszörösükre nőnek az igények.
Az, hogy egyre forróbbak a nyarak, és ez ellen mind többen szeretnének védekezni, igyekeznek otthonukat komfortosabbá tenni, a klímaberendezések hazai elterjedtségének erőteljes növekedésén is tetten érhető. A KSH adatai szerint egy évtizeddel ezelőtt csupán a hazai háztartások 4 százaléka rendelkezett légkondicionálóval: a skála két végét Budapest (8 %), valamint Észak-Magyarország, illetve a községek (1-1%) jelentették. 2020-ban már 14 százalék volt az országos átlag, és immár nem csak Budapest (19 %) állt magasan ezen érték felett, hanem a dél-alföldi régió is, a maga 21 százalékos mutatójával. A klímaberendezések terjedése töretlen, hiszen a 2022-es népszámlálás adatai szerint már a hazai lakásállomány 27 százaléka volt légkondicionált, ezen belül pedig leginkább a 2010 után épült otthonokba szerelték be a készülékeket (56 %).
Az idén is beköszöntött a kánikula, és minden bizonnyal ebben az évben is sokan hagyták az utolsó pillanatra a készülékvásárlást, illetve a beszerelés megrendelését.
“Az utóbbi években egyre tudatosabbak lettek a vásárlók, vagyis egyre inkább jellemző az, hogy időben, még a szezon előtt vásárolnak és telepíttetnek, de ettől függetlenül arra számítunk, hogy a kánikulában a többszörösükre nőnek az igények” – mondta Falvi József, az LG magyarországi Air Solutions üzletágának értékesítésért felelős vezetője.
Az LG tapasztalatai szerint a vevők tudatossága ott is tetten érhető, hogy immár mindenki úgy tervezi a vásárlást, hogy a készüléket fűtésre is akarja használni: az átmeneti, nem túl hideg időszakokban ezzel oldja meg gazdaságosan a fűtést, vagy eleve egész éves használattal számol. Ennek megfelelően mind többen keresik kiemelkedően energiatakarékos, inverteres készülékeket.
“Azok számára, akik fűteni is szeretnének a készülékeikkel, azt tanácsoljuk, hogy ne méretezzék túl a berendezéseket, gondoskodjanak a kültéri egységben télen keletkező kondenzvíz elvezetéséről, illetve a beltéri egység oldalfali elhelyezése esetén számoljanak azzal, hogy a meleg levegő felfelé száll.” – tanácsolja Falvi József.
Mindemellett az árérzékenység is fontos jelenség a magyar piacon:
A magyar fogyasztók előtérbe helyezik a jó ár-érték arányt. Ahhoz pedig, hogy a klímát valóban gazdaságosan lehessen üzemeltetni, fontos a rendszeres karbantartás, ám ezen a téren van hova fejlődnie a magyar piacnak.
“Szervizes kollégáink tapasztalatai szerint a legtöbben nem takarítják, takaríttatják kellően gyakran sem a beltéri, sem a kültéri egységet, márpedig ennek elmaradása akár egészségi kockázatot is jelenthet. Ha a készülékeket hűtésre és fűtésre is használják, akkor évente kétszer érdemes szakemberrel átnézetni, kitisztíttatni.” – tette hozzá Falvi József.
Az egyszerű oldalfali, vagyis egy beltéri és egy kültéri egységből álló „split” klímáknál átfogóbb megoldást jelentő, komplett hűtési-fűtési megoldásként értelmezhető hőszivattyús rendszerek elterjedtsége ugyanakkor egyelőre szerénynek mondható. A KSH népszámlálási adatai szerint 2022-ben a hazai lakásállomány mindössze 2 százaléka rendelkezett ilyen berendezéssel. Igaz, az egyre szigorodó, a megújuló erőforrásokat egyre inkább előtérbe helyező energetikai előírásoknak köszönhetően a 2010 után épült lakások esetében már 13 százalékos arányról beszélhetünk.
“Mi is azt tapasztaljuk, hogy – főleg az új építésű házaknál – egyre többen keresik a gépi szellőztetést is magában foglaló komplexmegoldásokat. Mindemellett arra számítunk, hogy az új otthonfelújítási támogatásoknak köszönhetően egyre többen döntenek úgy, hogy hőszivattyús megoldással korszerűsítik a 1990 előtt épült családi házuk fűtési rendszerét ” – mondta Falvi József.
( onBRANDS )