Terveznek-e a hazai irodabérlők költözést? Miben változtatta meg a munkavállalói igényeket a hibrid munkavégzés? Melyek a generációs különbségek okozta kihívások? Mennyire fontosak az ESG-szempontok a bérlők számára? Ezekre keresték a választ az AmCham Workspace and Facilities Management bizottsága (WFM) őszi első ülésének vendégelőadói, Kalaus Valter, MRICS, a Newmark VLK ügyvezető partnere és Babus Gábor, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai ügyvéde, az Ingatlan- és építési jog csapat vezetője.
Kákosy Zsolt MBA MRICS, az ICON Real Estate Management szenior igazgatója, az AmCham WFM bizottságának elnöke bevezetőjében arról beszélt:
a 4,4 millió négyzetméteres budapesti irodapiac 14 százaléka üresen áll.
A növekvő tendencia lassulásának kedvez, hogy az elmúlt években kevés új irodaházat építettek, vagy építenek, így a következő években szokatlanul kevés új iroda kerül be a piacra.
Felértékelődnek az igazán jó területek.
A legmodernebb, legjobb fekvésű, legtöbb szolgáltatást nyújtó irodákért már most sorban állnak az érdeklődők.
„Nagyon furcsa állapotban van a piac. A Covid okozta válság elmúlt, de a következményei formában velünk maradnak. A nemzetközi trendekben újabb változások láthatóak. Az például, hogy az Amazon visszarendelte a dolgozóit az irodai munkavégzésre ugyan még nem ért el a régióba, de biztosan lesz hatása középtávon a hazai munkavégzési szokásokra is” – mondta Kalaus Valter.
Abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy
amíg továbbra is jelentős a munkaerőhiány, addig a munkavállaló diktál.
Az a generáció, akik pár éve kezdtek el dolgozni, jellemzően még egyáltalán nem jártak be az irodába. Ezzel szemben az idősebb generáció tagjai gyakran azt nem értik, hogy miért nem kell bejárni. Mivel minden cégnél több generáció dolgozik együtt, ezért a bérlőknek, bérbeadóknak és üzemeltetőknek
borzasztóan nehéz a különböző igényeket összehangolniuk.
„A megoldás? Hogyan tudunk valami újat, mást nyújtani, hogy vissza tudjuk csábítani a dolgozókat? Olyan munkakörnyezetet kell teremteni, ahová szeretnek bejárni. A mai modern irodai környezetnek vetekednie kell a nappalinkkal, egy szállodai előtérrel vagy egy kávézóval, mert van egy generáció, akik ehhez szoktak, itt érezték jól magukat, itt dolgoztak az elmúlt években és innen kell őket visszacsábítani” – szögezte le Kalaus Valter.
Babus Gábor is azt emelte ki, hogy míg
a munkavállalók számára kiemelten fontos az employer branding, az irodaházak nyújtotta extra szolgáltatások, addig a bérlőknek minden a költségekről szól.
A jelenlegi piaci helyzet pedig nem a költözéseknek kedvez.
„A mostani friss szerződések 80 százaléka a maradásról szól: vagy szerződéshosszabbítás, vagy megújítás. Ez azonban nem abból fakad, hogy a cégeknek nincs forrásuk a költözésre és fejlesztésre, a legtöbben csak kivárnak a piaci bizonytalanságok miatt. Azonban épp emiatt nem szabad félni a költözéstől, aki most akar váltani, remek feltételekkel köthet új üzletet” – hangsúlyozta Babus Gábor.
A mostani helyzet sajátossága, hogy a klasszikus 5 éves bérleti idő egyre nehezebben érhető el, minden bérlő a rugalmasságot keresi.
„Emellett – szerencsére – egyre fontosabb az ESG-kritériumoknak való megfelelés. Aki hosszabb távra tervez, már figyelembe veszi ezt is és az irodaválasztásnál, vagy éppen a hosszabbításoknál egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az adott épület hol áll most az ESG szempontjából és mit tervez a bérbeadó a következő években” – emelte ki Kalaus Valter.
( onBRANDS )