Első alkalommal mérte fel a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjait a Magyar Public Relations Szövetség. Az anonim, reprezentatívnak tekinthető adatsor 25 magyarországi ügynökség óradíjait összesíti, segítheti a tendereztetés, illetve az éves büdzsétárgyalások során a kiírók és a pályázók elképzeléseinek közelítését, ezáltal hosszabb távon az ügynökségi szektor fenntarthatóságát.
Bár társszakmákban és más európai uniós országokban évek óta készülnek hasonló kutatások, Magyarországon legalább az ezredforduló óta nem készült hasonló. A PR-ügynökségi óradíjak felmérését időszerűvé tette az elmúlt években tapasztalt általános, és különösen az igen jelentős bérinfláció is.
„Több uniós tagországban is láttuk, hogy a nemzeti szövetségek rendszeresen közlik az ügynökségi szektor fő adatait, az óradíjaktól, növekedési rátáktól kezdve, a jellemző bérköltségekig. Az elmúlt években, a pandémia és a rendszeres krízishelyzetek, a reputációs kockázatok miatt hazánkban is felértékelődött a PRv-szakma, azonban a tagság visszajelzései alapján ezt nem mindig követik a megbízási díjak, illetve az ügynökséget kereső megrendelők büdzséelképzelései. Ezért fontosnak tartottuk, hogy objektíven felmérjük a nettó listaóradíjakat, segítve az ügynökségek és megbízók párbeszédét a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.” – mondta Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.
A felmérésben résztvevő ügynökségeket teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba:
- teljes nettó árbevétel alapján: évi 200 millió forintig kis (7 db), 200-500 millió forint között közepes (12 db), 500 millió forint fölött nagy (5 db)
- tisztán nettó PR-díjbevétel alapján: évi 100 millió forintig kis (11 db), 100-200 millió forint között közepes (7 db), 200 millió forint felett nagy (7 db)
ügynökségi kategóriákat határoztak meg, a felmérés eredményeit a PR-díjbevétel alapján szegmentálták.
Az MPRSZ első hazai PR-ügynökségi óradíjfelmérésének főbb eredményei:
Az adatok alapján a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között nincsenek nagyságrendi különbségek, bár látható, hogy a nagyobb ügynökségek magasabb költségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) jellemzően magasabb óradíjjal is jár. Ezt ellensúlyozhatja, hogy minél nagyobb egy ügynökség díjbevétele, annál jellemzőbb, hogy – az értelemszerűen magasabb létszámon belül – tapasztaltabb munkavállalókkal dolgoznak.
„Ebben az elnökségi ciklusban konstruktív párbeszédet kezdtünk a beszerzőszakma képviselőivel, tulajdonképpen a Szövetség koordinálta óradíjfelmérés ötletét is egy beszerzői megkeresés inspirálta. Nemzetközi példáknak megfelelően felmértük a szektor listaóradíjait, és a teljes szakmával megosztjuk a legfontosabb adatokat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ahogy általában a kommunikációban, úgy az ügynökségek hosszú távú fenntartható működését alapvetően meghatározó árazás tekintetében is minden szereplő érdeke a transzparens, őszinte párbeszéd.” – tette hozzá Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője.
Az óradíjfelmérés részletesebb összefoglalója ITT olvasható.
( onBRANDS )