Miért késlekedünk a szűréssel? Miért félünk jobban a vizsgálat kellemetlenségétől, mint a ráktól? A vastag- és végbélrák Magyarországon népbetegség, melyben világszinten is kiemelkedően magas a halálozási arány. Hogyan működik egy innováció? Csikota Péter, orvosi biotechnológus, a Clinomics Europe cégvezetője egy forradalmian új diagnosztikai módszerről beszél, ami a vérből képes életmentő korai jeleket adni – még a tünetek megjelenése előtt.
KŐSZEGI ANDRÁS
Alapvetően mivel foglalkozik egy biotechnológus? Orvos, biológus, technológiai szakember, hogyan kell ezt értelmeznünk?
CSIKOTA PÉTER, CLINOMICS EUROPE, ORVOSI BIOTECHNOLÓGUS, CÉGVEZETŐ
Jól érzed, ez egy határterület az orvos, a biológus, a biomérnök között, több tudományterületről ötvözi a legfontosabb dolgokat. Általánosságban egy orvosi biotechnológus a legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás módszerek kidolgozásával foglalkozik. Esetemben a molekuláris biológia területére szűkül a fókusz, ahol az innovatív diagnosztikai és terápiás megoldások fejlesztése nagyon fontos része a tevékenységnek. Ez még mindig egy tág terület, ezen belül mi elsősorban a rákos megbetegedéseket vettük célkeresztbe.
Sokszor dobálózunk a szóval, kicsit félünk is az innovációtól, mégis, ahogy most hallgatlak, ez a terület maga az innováció. Az innovációban nem kell feltétlenül feltalálni valamit, hanem a meglévő dolgokat jól, újszerűen össze kell illeszteni. Ti most feltaláltatok valamit, vagy hogyan kell azt a nóvumot értelmezni, amiről most beszélni fogunk?
Mindkettő igaz. Van, amit továbbfejlesztünk, elindulunk egy már meglévő elmélet mentén, és hozzátesszük a magunk részét – de van, hogy út közben kijönnek merőben új dolgok, ötletek, akár egy új irány, amerre elmegyünk, ami meg már teljesen új lesz a tudomány eddigi állásához képest.
A rákdiagnosztika területén egy egészen új irányvonalon mozgunk.
A világon nem csak mi dolgozunk ezen a területen, de a leginnovatívabbak között vagyunk a rákdiagnosztikának ezen a kis területén. Ez az úgynevezett folyadékbiopszia.
A rákkutatás nekem különösen érdekes, hiszen mindig azt mondjuk, hogy most már mindent tudunk, a mesterséges intelligenciának nevezett technológia bármire képes, szóval ezt már régóta mondjuk, hogy a technológia elképesztően fejlett szinten van. Az űrbe megy az ember, és erről a fránya rákról meg mindig jönnek az újabb és újabb hírek, hogy itt a csodaszer, megvan, megtaláltuk. Ti miért ebbe a területbe álltatok bele?
Mi is hatalmas küldetésnek érezzük, gyakorlatilag ez egy népbetegség, ami mindenkit érint.
Mindenkinek ott van a személyes érintettsége,
mindenkinek van egy közeli hozzátartozója, aki sajnos ebben hunyt el, vagy érintett a dologban. Azt gondoljuk, hogy az orvosi biotechnológia, az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása az, hogy le tudjuk győzni ezt a szörnyű betegséget. Sajnos nagyon komplex a dolog.
Itt nincs olyan, hogy a rák ellenszere, mivel nagyon sokfajta ráktípus van.
Nemcsak arra gondolok, hogy különböző szervek, tüdőrák, mellrák, vastagbélrák, hanem még ezeken a ráktípusokon belül is nagyon sokféle létezik, attól függően, milyen molekuláris háttere van az egy adott szervet értintő ráktípusnak. Van olyan tüdőráktípus, ami jól reagál egy gyógyszerre, van olyan, amelyik abszolút nem. Ez egy nagyon változó terület, és azt látjuk, hogy folyamatosan fejlődik: mind a diagnosztika, tehát hogy egyre hamarabb észre tudjuk venni azt, hogyha valami rossz irányba indult el a szervezetben, mind a terápia, tehát egyre több célzott és jól működő terápiát lehet kínálni a betegeknek, de általánosságban nincs olyan, hogy a rák ellenszere.
Ti most a diagnosztikában a megelőzésben, a megismerésben jöttetek elő egy innovációval, ami ezeknek a területeknek is egy kimondottan szűk szegmensével, bár mégis egy népbetegséggel foglalkozik, a vastag- és végbél daganatos megbetegedésével. Magyarország sajnos ebben is a világelsők közé tartozik. Ez minek köszönhető?
Sajnos ez így van: ha a globális statisztikákat nézzük, akkor a vastag- és végbélrák előfordulásban és a vastag- és végbélrákkal összefüggő halálozásban népességarányosan Magyarország minden évben első vagy második helyen van. Érdekesség, hogy nagyon sok szomszédos ország, tehát a közép-európai országok ott vannak a top hat-hét-nyolcban. Van itt valamiféle lokális probléma, aminek a háttere több minden is lehet. Lehet a táplálkozás. Ha vörös húsokból sokat eszünk, rostokból, zöldségekből keveset, az már növelheti a betegség kialakulásának esélyét. Az alkoholfogyasztás is jellemző a régiónkra. A dohányzás szintén. Lehet genetikai háttér, tehát halmozódhat itt lokálisan valami, ami szintén növelheti az előfordulás esélyét. Aztán az egészségtudatos táplálkozáson felül
sokat számít, milyen gyakran járunk szűrővizsgálatokra:
tudjuk, hogy sajnos a magyar populáció ezeket szereti elkerülni, vagy ritkán jár megelőzési céllal orvoshoz. Akkor megyünk, amikor már tünet van, és sajnos például a vastag- és végbélrák tekintetében, amikor már tünet van, gyakran késő.
Akkor most tulajdonképpen eggyel léptetek ez elé, hogy már tünetmentes állapotban tudtok valamit megmutatni, felismerni?
Így van. Bevezettünk egy olyan vizsgálatot, ami minden eddiginél pontosabb, ami vérből vagy székletből végezhető. Megbízhatóbb és hamarabb tud jelezni. Most már három-négyezer vizsgálatot elvégeztünk Magyarországon, ezek alapján azt látjuk, hogy
nagyon sokszor életeket mentettünk.
Nagyon sok konkrét példánk van erre, hogy teljesen tünetmentes páciensek jöttek be hozzánk, vagy azért, mert éppen rájöttek, hogy a rizikócsoportba tartoznak, vagy a család unszolására. Nagy részük egyébként nem volt hajlandó részt venni rendszeres vastag- és végbéltükrözésen, ami mondjuk negyven-ötven felett már indokolt lenne, de azért erre a vérvételre eljöttek. Itt kaptak egy magas rizikójú leletet, ez után az ezt megerősítő tükrözésre viszont már elmentek, mert érezték, hogy azért ez egy hatalmas vészcsengő, valami nem stimmel. Polipok, adenómák vannak a páciens bélrendszerében, vagy ne adj’ Isten már korai stádiumú rák. De
ha ilyenkor elkapjuk, akkor még nagyon-nagyon jó esély van a gyógyulásra.
Mi lehet az oka, hogy ennyire elutasítják ezt a típusú vizsgálatot, jellemzőbben a férfiak?
Ugye nagyon kellemetlen a felkészülés folyamata is, mire valaki készen áll a tükrözésre. Ez a legelső ok. A tükrözés meg szintén kényelmetlen. Miért a férfiak? Mi talán valamivel jobban félünk az ilyen kellemetlenségektől, a kiszolgáltatottságtól. Úgy érezzük, hogy amíg nem feltétlenül szükséges, nincsenek komoly tüneteink, nem akarjuk kitenni magunkat ennek.
De meghalni kényelmetlenebb, mint részt venni a szűrővizsgálaton.
Igen, meg szenvedni a betegség következményeitől. Abszolút. Ami még szomorú, hogy a vastag- és végbélrák egy nagyon lassan kialakuló ráktípus, tehát öt-tíz év kell, mire kialakul a rák és esetleg tüneteket okoz, tehát
bőven lenne idő megakadályozni rendszeres szűrővizsgálattal.
Európában elsőként Magyarországon vezettétek be ezt a tesztet. Ez egy magyar innováció?
Ez nemzetközi kooperáció által jött létre, dolgoztak benne kínai, koreai és magyar kollégák is, mi végül továbbfejlesztettük a technológiát. Érdekesség, hogy Kínából indult, és több hasonló fejlesztés is van Ázsiában. Az ázsiai országoknak nagy előnyük a biotechnológiai fejlesztésekben, főleg az orvosi biológiai fejlesztésekben, hogy nagy az elemszám, amin a humán vizsgálatokat el lehet végezni, és viszonylag gyorsan tudnak haladni.
A magyarországi bevezetés mennyire sikeres?
Nagyon sikeres, hiszen
Európában ez egy egyedülálló vizsgálat,
és ezt fel is ismerték a magánegészségügyi szektor fontos képviselői. Most szinte kivétel nélkül az összes magánkórház, magánlaboratórium – a legnagyobbaktól a legkisebbig – szállítja hozzánk a vérmintákat, mi pedig küldjük vissza a leleteket. Ma Magyarországon a partnerhálózaton keresztül körülbelül 250 mintavételi helyen elérhető a teszt és ez a szám még növekszik.
Megint eljutottunk oda, hogy mivel ez egy népbetegség, ez egy nagyon komoly társadalmi kérdés, de a magánintézményekben, külön fizetés után érhető el a vizsgálat. Hogyan látod te ezt a rendszert, mert mindig az a kérdés, hogy mi lenne az olcsóbb az államnak is, a megelőzés, a korai felismerés, vagy aztán a kezelések hosszú és drága sora?
Amikor kiszámoljuk, szinte kivétel nélkül minden betegségnél az az eredmény, hogy
a megelőzés sokkal olcsóbb lenne, mint a terápia. Főleg a rákos megbetegedéseknél a célzott terápiák eszméletlen drágák.
Van egy vastag- és végbélrák szűrőprogram Magyarországon, az ötlet egyébként jó – csak mi azt gondoljuk, hogy ideje egy fejlettebb technológiára váltani. A nemzeti szűrőprogram úgy néz ki, hogy a célcsoport egy részének kiküldik a felhívást a vizsgálatra, ahol már elég sok embert elveszítünk, mert nem válaszolnak. Aki hajlandó részt venni, az megkapja a széklet mintavételi csomagot, majd a mintát vissza kell postázni, ami szintén nem egy hétköznapi dolog, kellemetlen az egész folyamat. Aztán pedig kapnak egy eredményt. Sajnos azt kell tudni erről a vizsgálatról, hogy nem túl megbízható és nem túl érzékeny. Látjuk a statisztikákból, hogy még akkor is, amikor kapnak egy úgynevezett „nem negatív” eredményt – amit nem „pozitívnak” hívnak –, akkor a következő lépés a tükrözés lenne. Megkapják ezt az eredményt és a behívót a tükrözésre, de oda már nem mennek el, mert kellemetlen, és egyébként is bíznak benne, hogy ha a teszt nem elég megbízható, akkor az ő eredményük sem jelent rosszat, és mégsem kell elmenniük. Szóval sok buktatója van ennek a programnak. Nagyon sok országban ez most a gold standard, de reméljük, hogy lehet majd itt szintet lépni.
Bármennyibe is kerül ez a vérvizsgálat, nyilván itt is van egy belépési küszöb, tehát a különböző társadalmi csoportok majd hogyan férnek hozzá?
Jelenleg ez most a privát egészségügyben 55-60 ezer forintért érhető el, magyarul nem széles körben, ebben teljesen igazad van. Valamiféle támogatottságot kell, hogy kapjon, hogy még szélesebb körökhöz el tudjunk jutni, ez egyértelmű. Az a tapasztalat, hogy amikor ezek az innovatív vizsgálatok bizonyítanak a magánegészségügyben egy pár évig, jó pár ezer mintán, utána már jó esély van arra, hogy be tudjanak kerülni a népegészségügyi ellátórendszerbe.
Hogyan álltok a versennyel, vannak-e versenytársak, mennyire fontos nektek a kommunikáció, ha úgy tetszik, a márka, a reputáció?
A brandépítés is nagyon fontos feladatunk. Volt egy olyan szerencsés helyzetünk a bevezetésnél, hogy
egyedül voltunk ebben ezzel a technológiával a piacon,
tehát nagyon gyorsan megnyíltak a kapuk.
Oké, erre mindig azt mondom, hogy ma már a technológiának köszönhetően – pont technológiával foglalkoztok -, a digitalizációnak köszönhetően ma már minden nagyon könnyen másolható, és ami arra érdemes, azt le is másolják.
Abszolút, de
azért itt vannak szabadalmak, amiket nehéz lenne megkerülni.
Van itt öt-hat epigenetikai marker, amit vizsgálunk, azokat nem vizsgálhatja más, és úgy tűnik, hogy ezek a legspecifikusabbak a vastag- és végbélrákra. Látjuk a versenytársakat, hogy hol tartanak, folyamatosan követjük őket, és van, akivel elkezdtünk már egyeztetéseket, de egyelőre hatalmas piaci előnyünk van.
Nagyon fontos, amit mondtál a szabadalmakról, hiszen, mint ahogy a szűrésben nagyon rosszul állunk, Magyarország nagyon rosszul áll a szabadalmak, a jogi oltalmak terén régiós szinten is, világszinten is. Ami nálatok, úgy látszik, hogy alapvetés, az a magyar vállalkozásoknál kevésbé, és itt fontos azért megemlíteni, hogy az immateriális javak képezik a legnagyobb értéket. Nyilván nektek sem maga a vérvétel, mint folyamat a nagy érték, hanem azok a jogi oltalmak, amiket birtokoltok.
Így van, itt egy nemzetközi csapat dolgozik azon, hogy ezek nem csak Magyarországon, Európában, hanem egész Ázsiában is, Amerikában is, tehát globálisan le legyenek védve.
Akkor ez nektek fontos kérdés, tehát ez maga a vállalat értéke.
Abszolút, jól látod a helyzetet.
Az innovációk sorsa az, hogy beépülnek, aztán bizonyos szempontból avulnak. Mik a következő lépések, miben gondolkodtok, hogy egyrészt mint vállalat még tovább előre lépjetek? Másrészt pedig a missziótok, hogy ezt a tragikus trendet megfordítsátok?
Igen, arra is fel vagyunk készülve, hogy jönnek majd versenytársak, jönnek majd újabb technológiák, mert egyelőre abszolút felívelő fázisban van ez a technológia. Ebből mindent ki szeretnénk aknázni, és
jönnek is az újabb fejlesztéseink
– amiről már lehet nyíltan beszélni, az az, hogy készen áll a hasonló technológia célzottan májrákra. A mi régiónkban ez is egy nagy probléma, főleg az alkoholizmusból eredő májrákok miatt. Erre 2025-ben be fogunk bevezetni egy új vizsgálatot, és további hasonló technológiák is már engedélyeztetés alatt vannak.
Igyekszünk az elsők lenni minél több új, különböző ráktípust megcélzó korai szűrővizsgálat bevezetésében.
Ez egy nagyon fontos előnyünk, és az a helyzet, hogy azt látjuk, hogy jó nagy előnyünk van. Nem akarjuk nagyon elbízni magunkat, mert egyik pillanatról a másikra húzhat bárki egy olyan váratlant, hogy utolsóból lesz az első, de egyelőre a fejlesztéseink alapján egészen ígéretes a következő pár évre a növekedésünk.
Egy olyan kérdés, amit vélhetően nem tudsz megválaszolni, de azért megkérdezem. Mivel most egy technikai, technológiai forradalom közepén is vagyunk, már ha az AI-t nevezhetjük annak, látsz-e reális lehetőséget belátható időn belül arra, hogy a rákgyógyítás sokkal hatékonyabbá váljon, vagy akár teljesen gyógyítható legyen?
Az AI egy segítő kar, ami esetleg gyorsít a dolgon, de azért ez nem fogja tudni megoldani a problémát.
Abban egészen biztos vagyok, hogy a következő években drasztikus gyorsulás fog történni a fejlesztésekben tudományos téren, ami azt is fogja eredményezni, hogy drasztikusan lehet csökkenteni a rákban elhalálozottak számát. Nagyon nagy ütemben újabb terápiák fognak megjelenni, és minél korábban történő diagnózisok válnak lehetővé. Ez a kettő az, ami ezt nagyon fel fogja gyorsítani, de azért nem írhatjuk ki a rákot még a következő jó pár évben a legfontosabb betegségek közül, amikkel foglalkozni kell.
Nagyon érdekes, mert nagyon egybecseng azzal, amit én gondolok, hogy az AI önmagában nem oldja meg a problémákat. Marad a klasszikus tudás, a szellemi kapacitás fontossága?
Abszolút megmarad.
Rengeteg ponton látjuk a kutatás-fejlesztésben a humán szellemi komplexitás fontosságát, és azt, hogy az AI ezt nem képes meglépni.
Gyorsít mindenen, nagyon jól tud adatokat elemezni, pillanatok alatt elő tud rántani és észrevenni olyan összefüggéseket, ami mondjuk napokba, hetekbe telne egy kutatónak korábbi eszközeivel, de azért a humán szellemi erőforrás még egyáltalán nem pótólható.
Az onBRANDS interjúk hangfelvételének gépelését partnerünk az OGDI készíti el.