A hollywoodi filmstúdiók óvatosan bánnak vele, miközben a közösségi média szereplői már aktívan használják a generatív mesterséges intelligenciát (AI) a tartalomgyártás során. A Deloitte elemzői szerint a tartózkodó magatartás hátterében elsősorban a technológia éretlenségével összefüggő, szerzői jogi és anyagi okok húzódnak meg. Ugyan a filmgyártásban is kísérleteznek, az AI ma inkább üzleti területen nyújthat segítséget a nagy stúdióknak. Úgy tűnik, hogy a nagyrészt mesterséges intelligencia által előállított kasszasikerek még váratnak magukra.
A vezető filmstúdiók egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt állnak
a növekvő gyártási, működési és marketingköltségek miatt, miközben a közösségi médiával, a felhasználói tartalmakkal és a videójátékokkal is meg kell küzdeniük a fogyasztókért és a bevételekért.
Bár az AI a kép, hang és videókészítésben dinamikusan fejlődik, hollywoodi szintű nagy produkciók létrehozására ma még alkalmatlan.
Részben ezen okok miatt a Deloitte előrejelzése szerint idén az Egyesült Államok és Európai Unió meghatározó tévé- és filmstúdiói továbbra is
óvatosan alkalmazzák az új technológiát.
A tartalomgyártásban költségvetésük legfeljebb 3 százalékát fordítják erre a célra, miközben több mint kétszer ennyit költenek pénzügyi mutatóikat és piaci helyzetüket javító AI-alapú eszközökre.
„A független alkotók és a közösségi médiaplatformok szabadabban kísérletezhetnek, ezért gyorsabban tudják beépíteni az AI-t. Ez versenyelőnyt biztosít számukra a nagy filmvállalatokkal szemben. A nagy stúdióknak ugyanis megoldást kell találniuk a technológia által generált tartalmak jogi kérdéseire is. A ma használt modellek nyilvános, más alkotók által létrehozott tartalmakra épülnek, így kérdéses, hogy a segítségükkel létrehozott filmek önálló műveknek tekinthetők-e. Ez pedig akadályozza a forgalmazásukat” – mondta Bakos Márton, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Bár a mesterséges intelligencia által felhasznált tartalmak mennyisége miatt jogsértés megállapítása nehéz, mivel a jogi határok még kialakulóban vannak, a szellemi tulajdonuk védelmére törekvő nagy stúdiókat óvatosságra inthetik független szerzők által indított, már folyamatban lévő perek. Az Egyesült Államokban az is bizonytalanságot okoz, hogy a szerzői jogi hivatal a közelmúltban bizonyos mértékig lehetővé tette, hogy a stúdiók jogvédelmet kapjanak a döntően emberek által létrehozott, kisebb részben az AI által támogatott művekre. Azonban a pontos arányok meghatározása elmaradt.
Együttműködés: akadályok és lehetőségek
Az AI-szolgáltatók abban érdekeltek, hogy termékeik fejlesztéséhez felhasználhassák a filmstúdiók anyagait. A konfliktust az okozza, hogy utóbbiak a filmekből, szellemi tulajdonukból élnek, így azokat nem, vagy csak rendkívül drágán adnák át. Ez pedig jelentősen megemelné a mesterséges intelligencia-cégek amúgy is magas költségeit. A stúdiók abban is bízhatnak, hogy közösen lassíthatják az üzleti pozíciójukat veszélyeztető fejlesztéseket. A filmvállalatoknak – különösen az Egyesült Államokban – olyan szakmai szervezetekkel is együtt kell működniük, amelyek kritikusan vagy elutasítóan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Hasonló ellenállás van kibontakozóban
az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is, ahol a stúdióknak meg kell felelniük a jogszabályi, adatvédelmi követelményeknek.
„Az érdekellentéteket és a jogi aggályokat is enyhítené, ha a stúdiók a saját szellemi alkotásaikra alapozva építenének saját AI-modelleket. Ez ma azonban vállalhatatlanul nagy, becslések szerint akár 100 milliárd dolláros költséggel járna. Ez akár a folyamatosan jelentkező fejlesztési igények miatt tovább emelkedhet. A nyílt forráskódú rendszerek használata mérsékelné ugyan a kezdeti beruházásokat, de az üzemeltetés, a megfelelően képzett szakemberek bevonása hosszabb távon így is nagyon drága. A megoldás a technológiai cégek példáját követve az az együttműködési forma lehet, amelyben egy harmadik fél által biztosított, előzetesen betanított modellt fejlesztenek tovább a stúdiók egyéni igényeikre szabva” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
A stúdiók inkább az AI üzleti felhasználási lehetőségeire összpontosítanak, nem a tartalomgyártásra.
Ilyenek a szerződésekkel, munkaerő-gazdálkodással, könyveléssel, értékesítéssel, promócióval kapcsolatos feladatok támogatása. Továbbá az AI segítségével felgyorsíthatják a forgatókönyvek feldolgozását, a forgatási helyszínek előzetes feltérképezését, a gyártási terv előkészítését vagy javíthatják az archív anyagok felhasználásának hatékonyságát is.
Mikor érkezhetnek meg az AI által generált kasszasikerek?
„Egy éve még álomszerűnek tűnt, hogy 2030-ra elkészüljön az első nagyrészt AI által készített sikerfilm. A fejlődés tempóját elnézve ez ma már egyre inkább elérhetőnek tűnik, annak ellenére is, hogy egyes stúdiók már most is alkalmaznak fordítás és a szinkron minőségét javító modelleket. Ez egyebek között lehetővé teszi a felhasználók által preferált kifejező és az érzelmekre ható hanglejtés beállítását, finomhangolását.” – jegyzi meg Gercsák Csilla, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A nagy stúdiók egyben nagyvállalatok is,
amelyek egyre többször alkalmaznak mesterséges intelligencia modelleket hatékonyságuk növelésére, ügyfélszerzésre. A kisebb cégek, független alkotók pedig a korábbinál kisebb anyagi ráfordítással és alacsonyabb kockázattal olyan minőségi szintet érhetnek el az AI-jal, ami korábban a nagyok kiváltsága volt.
A verseny tehát egyre kiélezettebb a nagy stúdiók és a feltörekvő független alkotók között.
( onBRANDS )