A magyar PR-szakemberek kétharmada napi szinten használ mesterségesintelligencia-rendszereket, de a munkahelyén nincs vonatkozó szabályozás, és az AI-képzéseket is inkább csak tervezik.
A Magyar Public Relations Szövetség első alkalommal mérte fel a hazai PR-szakma mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjeit és gyakorlatát. Tízből hat szakember szerint a technológia inkább segíti az azt kitanulók munkáját, a lemaradókét viszont veszélyezteti. Elsöprő fölénnyel vezet a ChatGPT, de a válaszadók 20 százaléka saját, belső AI-megoldásokat is használ.
A felmérést több mint 120 szervezet munkatársai töltötték ki, legnagyobb arányban PR-ügynökségek (29,45%), valamint multinacionális (17%) és magyar tulajdonú nagyvállalatok (15,5%), döntő többségük budapesti (77,5%). Kétharmaduk napi szinten vagy hetente többször, a válaszadók csekély hányada (7%) próbálta már, de nem használ rendszeresen AI-eszközöket, elenyésző, 2% nem is próbált ki ilyen megoldásokat.
A legtöbben ötletgenerálásra, brainstorming támogatására, háttérinformációk gyűjtésére és rendszerezésére, valamint rövidebb szövegek és közösségimédia-bejegyzések generálására alkalmaznak mesterséges intelligenciát, tízből kilencen a ChatGPT-t. A válaszadók fele szerint a technológia sokat, további harmada szerint valamennyit segít a munkája sebességén, nagyjából felük gondolja úgy, hogy javít a munka minőségén (24,08% szerint „sokat”, 25,58% szerint „valamennyit”). A népszerűbb technológiai megoldások közé tartozik a Microsoft Copilot, a képgeneráló eszközök közül a DALL-E és a Midjourney, a Google Gemini és a Perplexity.
14 multinacionális, 4 magyar tulajdonú nagyvállalat, 3-3 KKV és egyéb szervezet, illetve 2 ügynökség jelezte, hogy saját fejlesztésű, belső AI-rendszert is használnak, közülük öten vállalták, hogy a kutatás vezetőinek további kérdéseire is válaszolnak. Leggyakrabban ezek a zárt rendszerek is inkább a szöveggenerálásra koncentrálnak, de a fejlesztések egyértelműen az adatelemzést és információfeldolgozást, a meglévő adatvagyonban, dokumentációban való keresést célozzák.
A legfontosabb kockázatok között a mesterséges intelligenciával generált szövegek, információk hitelességét, a „hallucinált” állításokat (65,89%), az érzékeny információk, személyes vagy pénzügyi adatok védelmét (60,46%), a szerzői jogi kérdéseket, a jogtulajdonosok esetleg követeléseit (58,13%) és – a szervezeti reputáció védelme szempontjából – az álhírek, hamis, deepfake képek és videók terjedését (52,7%) említették.
Az MPRSZ mesterségesintelligencia-felmérését Szántó Balázs elnökségi tag és R. Nagy András, az etikai bizottság tagja vezette.
„Felmérésünk szerint a generatív mesterséges intelligencia beépült a magyar PR-szakemberek mindennapjaiba, ugyanakkor egyelőre inkább egy jó kiindulási alapot, nulladik vázlatot állít elő, amivel továbbra is dolgozni kell. Jóformán senki nem vállalja, hogy egy ilyen anyagot szerkesztés, kontroll nélkül kiengedjen, ez mindenképp megnyugtató. Kevesen gondolják úgy, hogy az AI jelenlegi formájában veszélyeztetné a kommunikációs szakértők munkáját, de a többség egyetért azzal, hogy ismerni és alkalmazni kell a fenntartható működés érdekében. Ez azonban a technológia használatának csupán a felszíne, a folyamatok újragondolása, automatizálása hatalmas lehetőségeket tartogat úgy a hatékonyság növelése, mint a tanácsadók, szakemberek munkájának hozzáadott értéke szempontjából. Úgy tűnik, erre egyelőre elsősorban a nagyvállalatok fordítanak erőforrásokat.” – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezető partnere.
„Figyelemreméltó, hogy a válaszadók alig negyedénél van érvényben szabályozás a mesterséges intelligencia használatára, és alig felüknél tartanak rendszeresen, vagy tartottak már egyáltalán képzéseket. Az is felvet fontos kérdéseket, hogy a válaszadók elsöprő többsége nem jelzi automatikusan, ha egy feladathoz AI-eszközöket használtak, a szakemberek nagyjából fele csak akkor jelöli ezt transzparensen, ha az a projekt érdemi részét érinti, pl. egy képet a DALL-E generált. A vállalati szabályozási környezetben érdemes azt is végiggondolni és adott esetben dokumentálni, hogyan kezeljük a kockázatokat, például az érzékeny adatok védelmét vagy a szerzői jogi megfontolásokat.” – mondta R. Nagy András, az MPRSZ etikai bizottságának tagja, a Próbakő Kommunikáció tulajdonosa.