A SHEIN SÖTÉT TRÜKKJEI

Vajon tényleg mi döntünk, amikor végül tele lesz a kosarunk? 

Vajon tényleg mi döntünk, amikor „csak egy pólót nézünk meg egy webshopban”, de végül tele lesz a kosarunk?  A Shein – a világ egyik legnépszerűbb fast fashion oldala – olyan trükköket vet be, amik észrevétlenül manipulálják a vásárlási döntéseinket. Most a Tudatos Vásárlók Egyesülete és több európai szervezet hivatalos panaszt nyújtott be a cég ellen az Európai Bizottságnál és az európai fogyasztóvédelmi hatóságoknál (CPC Network).

De mit jelent ez a pénztárcánkra, a ruhásszekrényünkre és a bolygóra nézve?

A Shein észrevétlen manipulatív módszereket alkalmaz felületein – ezt elégelték meg fogyasztóvédő szervezetek, melyeket a BEUC1 (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet)  fog össze. Az online vásárlási platform számos vásárlásösztönző eszközt használ. Ezek közös vonása, hogy a vásárlóban olyan érzelmi helyzetet teremtenek, amelyben képtelenek vagyunk racionális döntést hozni, és a tervezettnél sokkal több terméket vásárolunk. Ezek a gyakorlatok, amelyeket „dark pattern”-nek, sötét mintázatnak vagy sötét trükköknek neveznek, a panasztevő szervezetek, köztük a Tudatos Vásárlók szerint nagyban hozzájárulnak a divatipar, különösen a fast fashion okozta súlyos környezeti és társadalmi problémákhoz. Nem beszélve arról, hogy sok esetben egyenesen jogellenesnek minősülnek az Európai Unióban.
(Ezt a panaszt a BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet) koordinálja, és a következő szervezetek vesznek részt benne: Altroconsumo (Olaszország), Arbeiterkammer (Ausztria), BNAAC (Bulgária), ASUFIN, CECU és OCU (Spanyolország), CLCV és UFC-Que Choisir (Franciaország), Consumentenbond (Hollandia), DECO (Portugália), dTest (Cseh Köztársaság), EKPIZO és KEPKA (Görögország), Federacja Konsumentów – FK (Lengyelország), Forbrukerrådet (Norvégia), Forbrugerrådet Tænk (Dánia), Fédération romande des consommateurs – FRC (Svájc), TVE (Magyarország), Sveriges Konsumenter (Svédország), Spoločnosť ochrany spotrebiteľov – SOS (Szlovákia), Testachats/Testaankoop (Belgium), ULC (Luxemburg), vzbv (Németország), ZPS (Szlovénia) és Kypriakos Syndesmos Katanaloton – CCA (Ciprus). )

Az

ultrafast fashion

elterjedése a ruhák jelentős túltermeléséhez és túlfogyasztásához vezetett, ami aztán a textilhulladék problémáját is fokozta.

Milyen gyakorlatokról van szó? 

A panasz szerint a Shein többféle „sötét trükköt” alkalmaz, például: 

  • Időkorlátozott ajánlatokat és visszaszámlálókat, amelyek azt sugallják, hogy az akció hamarosan lejár, sürgetve ezzel a vásárlást.
  • Készlethiányra utaló jelzéseket, mint a „már csak X darab maradt” szövegek, amelyek gyors és kevésbé átgondolt döntéshozatalra ösztönözhetnek.
  • Túlnyomórészt pozitív vásárlói ajánlások és értékelések feltüntetését, amik a termékválasztás objektivitását befolyásolják.
  • Érzelmi manipulációt, például olyan felugró ablakokat, amelyek visszarángatják a látogatót az oldalra mikor éppen elhagyná az oldalt anélkül, hogy vásárolna. Pl.: „Most már jogosult vagy az akciókra! Biztos, hogy el akarsz menni?”
  • Végtelen görgetésre ösztönzést azzal, hogy folyamatosan új termékeket dob fel az oldal, mintha a választéknak soha nem lenne vége.

A panasztevők szerint a módszerek célja egyértelműen a vásárlók figyelmének fenntartása, és ezáltal a túlköltekezés ösztönzése.

Mit várnak a hatóságoktól? 

A panasz benyújtásában résztvevő szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot és az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy

vizsgálják felül a Shein marketinggyakorlatát.

Konkrétan arra szólítják fel őket, hogy: 

  • Szüntessék be az olyan megtévesztő módszereket, mint az érzelmek manipulálása, a végtelen görgetés ösztönzése vagy a vásárlásra való noszogatás, mert ezek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek az Európai Unióban, és túlfogyasztásra ösztönöznek.
  • Ellenőrizzék az állítások hitelességét, például hogy az „alacsony készlet” vagy a „vásárlói ajánlások” megfelelnek-e a valóságnak. Ha nem, a Shein-nek fel kell hagynia ezek használatával.

Amennyiben a Shein nem módosítja a fent említett gyakorlatait, a fogyasztóvédelmi csoportok szerint a hatóságoknak határozottan

be kell avatkozniuk a vásárlók védelmében.

Az egész iparágra kiterjedő kérdés 

Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetője kiemelte, hogy a „sötét trükkök” használata a Shein esetében „valós és jól dokumentált”, és a kutatások szerint évek óta fennáll. Elmondása szerint ezek a gyakorlatok szinte észrevétlenül arra késztetik a fogyasztókat, hogy egyre több pénzt költsenek olyan termékekre, amelyeknek káros hatásai lehetnek az egészségre, a pénztárcára, a környezetre, és a termékeket gyártó dolgozókra is.

A fogyasztói csoportok szerint

a fast fashion egész rendszere manipulatív gyakorlatokra épül, melyek célja a folyamatos vásárlásra, túlfogyasztásra ösztönzés.

Ezért azt kérik a hatóságoktól, hogy ne csak a Sheint, hanem a többi hasonló kereskedőt is vizsgálják meg, mivel az említett „sötét trükkök” az egész iparágban jelen vannak.

Május végén az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok közösen szólították fel a Sheint, hogy változtasson bizonyos módszereken, melyek megtévesztik a fogyasztókat. A hamis kedvezmények és sürgető visszaszámlálók mellett átláthatósági hiányosságokat is kifogásoltak a hatóságok. A Shein egy hónapot kapott a válaszadásra és változtatásra, különben bírságokra számíthat. A mostani panasz további adatokkal és bizonyítékokkal segíti a hatóságok munkáját.

Háttér:  
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint

a textilipar előkelő helyet foglal el az éghajlatváltozásért felelős ágazatok listáján, az élelmiszert, a lakhatást és a közlekedést követi.

Az ultrafast fashion elterjedése a ruhák jelentős túltermeléséhez és túlfogyasztásához vezetett, ami aztán a textilhulladék problémáját is fokozta. A gyapottermesztéshez rengeteg műtrágyára és növényvédő szerre van szükség, a szintetikus textilek előállítása pedig részben fosszilis tüzelőanyagok, másrészt rengeteg különböző vegyi anyag használatát követeli meg, ráadásul a ruhákat gyakran nagyon rossz munkakörülmények között állítják elő, így tudják alacsony áron eladni őket.

Nem szabad elmenni szó nélkül amellett sem, hogy milyen

káros anyagokat tartalmazhatnak a neten, olcsón vásárolt termékek.

Az elmúlt két évben megduplázódott a Európai Unió nem élelmiszeripari termékekre vonatkozó gyorsriasztási rendszerén bejelentett veszélyes termékek száma. A lista az uniós országok helyi fogyasztóvédelmi hatóságainak bejelentései alapján készül. A veszélyesnek talált termékek jelentős része Kínából származik: a kozmetikumokkal együtt a bejelentett termékek 40 százaléka, ezek nélkül 61 százaléka.
( onBRANDS )