Magyarországon ma már minden 5. munkavállaló 1995 után született. A szakemberek úgy látják: a fiatalok számára kevésbé fontos a hagyományos értelemben vett karrier, bátran érvényesítik a saját érdekeiket, ugyanakkor a mentális egészségük megőrzésére és a munka-magánélet egyensúly megtartására sokkal nagyobb gondot fordítanak, mint az idősebbek.
A Z generációsok intenzív munkaerőpiaci jelenléte alapjaiban változtatta meg a megszokott rutinokat – a fiatal munkavállalók és idősebb kollégáik, vezetőik hatékonyabb együttműködéséről nemrég a Human Telex Consulting munkatársai, hazai és multinacionális cégek vezetői és HR-igazgatói, valamint tehetséges Z generációsok osztották meg egymással tapasztalataikat.
„Felsővezetőként nekünk is meg kellett érnünk a Z generációsokhoz. Rájöttünk, hogy le kell szállnunk a magas lóról – hiszen néhány éven belül ők nemcsak a munkavállalóink, de ügyfeleink is lesznek” – mondta Szabó Ervin, a Kulcs-Soft vezérigazgatója szeptember 8-án a Human Telex Consulting által szervezett, a Z generációs munkavállalókkal foglalkozó szakmai beszélgetésen, ahol hazai és multinacionális nagyvállalatok vezetői, HR-igazgatói, valamint a Z generációsok képzésével foglalkozó szakemberek kerestek választ a fiatal munkavállalókhoz kapcsolódó legégetőbb kérdésekre.
Ma Magyarországon a munkavállalók 20-23 százaléka, vagyis minden 5. dolgozó 1995 után született – ez a korosztály a következő években ennél is nagyobb arányban lesz jelen a munkaerőpiacon. A fiatalok és az idősebb korosztályok, elsősorban az Y és az X generáció, valamint a baby boomerek közötti
legnagyobb különbséget a karrier fogalmának értelmezése jelenti.
Az idősebbek – és különösen a gyakran vezető pozícióban lévő X generációsok – számára a sikert elsősorban a ranglétrán való előrelépés jelenti, míg a fiatalok gyakrabban és szívesebben váltanak nemcsak munkahelyet, hanem akár szakterületet, szakmát vagy érdeklődési kört is.
„Vezetőként az a tapasztalatom, hogy a Z generációsok szinte másodpercenként valami új dologra vágynak, és nagyon gyorsan szeretnének előrejutni, mindemellett azonban az értékteremtő munka is nagyon fontos számukra” – mondta Sarkadi-Nagy András, a Saldo vezérigazgatója.
„A Z generációsok motiváltak, és nagyon tudják, hogy mit akarnak – ezt tapasztaljuk munkáltatóként. Már a hallgatói jogviszonyuk ideje alatt gyakorlatot szereznek, a legtöbben ebben is nagyon tudatosak. Mindezzel együtt valóban nagyon türelmetlenek, és a kudarcok gyorsan elkedvetlenítik őket” – mondja Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem HR igazgatója.
A Z generációsok nemcsak a munkahelyi kötöttségeket – hierarchikus struktúrákat, autokratikus vezetést vagy akár az irodához kötött munkavégzést – fogadják el nehezebben, de fontosnak tartják a fenntarthatóságot, igénylik ugyanakkor az azonnali és közvetlen visszajelzéseket.
Campus életérzés, buddyk és pszichés támogatás – ezekkel motiválható a Z generáció
A legtöbb Z generációs számára a karrierépítés csak egy a lehetséges életcélok közül – a legtöbben tudatosan törekszenek a mentális jóllétük megőrzésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálására és megtartására is.
„Bár külső szemmel nézve magabiztosnak tűnnek, a fiatalok nagyon érzékenyek, hatalmas igényük van az önismeretük fejlesztésére, nyitottak az önreflexióra, ugyanakkor igénylik a folyamatos visszajelzést is” – mondta a beszélgetésen Busch Beáta, a Human Telex Consulting Talent Plantation programjának vezetője. „A fiatal munkavállalók pszichés támogatása megkerülhetetlen” – erősítette meg Saághy Andrea is.
A szakértők szerint a tréningeknek és képzéseknek a korábbinál sokkal nagyobb jelentősége van, fontosnak tartják ugyanakkor az onboarding folyamatokat és a mentor-mentorált kapcsolatok kialakítását is, sok helyen pedig ún. „buddyk” is segítik az új belépőket.
„Hogy a generációs különbségekből mennyire lesznek munkahelyi konfliktusok, az jórészt az adott cég vezetésétől függ. Amelyik vállalat figyel arra, hogy integrálja a Z generációsokat, egy orrhosszal megelőzi a többieket” – magyarázta Zala Ákos, a Human Telex Consulting ügyvezetője.
„Azt vettük észre, hogy a fiatalok számára különösen fontos egyfajta „campus életérzés”, amit a covidos éveknek köszönhetően a legtöbben nem tapasztalhattak meg az egyetemen. Nagyon fontos szabály nálunk az is, hogy nincsenek a HR által kitalált csapatépítők – csak olyan programokat szervezünk, amit maguk a munkatársak kezdeményeznek” – tette hozzá Szabó Ervin.
Ösztöndíjas program a tehetséges fiatal felsővezetőkért
A Human Telex Consulting Talent Plantation programjának célja a Z generációsok, a fiatal munkavállalók és a leendő vezetők képzése és támogatása. A hét hónapos program során éppen azokat a készségeket, soft skilleket igyekeznek fejleszteni, amelyek a Z generációs fiatalok számára megkönnyítik a munkahelyeken való boldogulást, valamint az idősebb kollégákkal való együttműködést és az asszertív érdekérvényesítést is. A programban külön figyelmet fordítanak az önismeret, a vezetői készségek, a kommunikáció, a tárgyalástechnika és a prezentációs készségek fejlesztésére, de a képzés során szerepet kap a konfliktusok kezelése, a karriermenedzsment és a stresszkezelés is.
A Talent Plantation következő évada október 6-án indul – a képzésre nagyvállalatok is delegálhatják saját munkavállalóikat, hat tehetséges fiatalnak ugyanakkor ösztöndíjas helyeket is biztosítanak. A képzésről a Talent Plantation weboldalán lehet tájékozódni.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
- Jeránek Tamás, vezérigazgató, Siemens Zrt.
- Szabó Ervin, vezérigazgató, Kulcs-Soft Zrt.
- Marosi Bence, ügyvezető, DynamO Pricing
- Busch Beáta, szakmai vezető, Talent Plantation
- Sarkadi-Nagy András, vezérigazgató, Saldo Zrt.
- Saághy Andrea, HR-igazgató, Szegedi Tudományegyetem
- Fábi Dóra, HR Specialista, B+N Referencia Zrt.
- Zala Ákos, ügyvezető, Human Telex Consulting
Moderátor: Kelemen Andrea, a HTC ügyfélkapcsolati vezetője
( onBRANDS )