Andrejszki Richárd, a Chef Market vezérigazgatója – aki a fesztiválokon jelen lévő vendéglátóegységek egyik legnagyobb beszállítójaként első kézből látja a trendeket – részletesen értékeli a piac átalakulását, a generációváltás hatásait, valamint azt, milyen lépések szükségesek a szektor túléléséhez és sikeréhez.
A fesztiválpiac visszaesése
A szakember szerint az idei szezon rávilágított arra, hogy
a fesztiválok lényegesen rosszabbul teljesítenek, mint korábban.
„Magyarországon korábban négy igazán nagy fesztivál volt, ebből egyet, a Balaton Soundot meg sem rendezték idén, a VOLT Fesztivál megszüntetése után, pedig kisebb formátumban, annak korábbi tulajdonosaival, más néven került megrendezésre. Egyedül a Sziget és az Ozora Fesztivál tartja még magát. A Strand fesztivál igyekszik a Sound által hagyott űrt betölteni több-kevesebb sikerrel. A nemzetközi piacot uraló nagy szereplők sem tudnak már olyan hatékonyan működni, mint korábban. Bár a legnagyobb külföldi fesztiválok még elérik a teltházat, a kisebb, lokális események már nem teljesítenek jól. Ez a látogatói érdeklődés csökkenésének egyértelmű jele” – fogalmazott Andrejszki Richárd.
Nemzetközi trendek és statisztikák
Európai adatok is megerősítik: a fesztiválozás költségei és a fogyasztói elvárások gyorsan változnak. A Weezevent Barometer 2024 szerint például az átlagos napi látogatói költés egy fesztiválon már 81 €, ami 6 %-os növekedés 2023-hoz képest, ám ez a magasabb jegyáraknak, prémium szolgáltatásoknak és extra on-site aktivitásoknak is köszönhető. Ugyanitt az italárak is jelentősen magasabbak: a standard 50 cl-es sör ára kb. 8 %-kal nőtt, míg a prémium sör ára 3 %-kal emelkedett.
Eközben a
Gen Z-korosztály körében csökken az érdeklődés a hagyományos fesztiválok iránt:
2019-ben még 46 % jelezte azt, hogy szeretne fesztiválra menni, 2025-re ez az arány 39-%-ra esett vissza, és csak 29 % aktívan keres élőzenei eseményeket.
Franciaországban például súlyos pénzügyi nyomás látható: még azok a fesztiválok is veszteséggel működnek, amelyek 90 % feletti kihasználtsággal dolgoznak. A technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek (6-9 %), míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják.
A fesztivál, mint élmény – nem csak koncert
A szakember szerint
a probléma egyik forrása, hogy sok fesztivál elveszítette a valódi identitását.
„A fesztiválok egy része átment koncertszervezővé. Ez azt jelenti, hogy a fókuszuk nem a fesztiválélményre, hanem a line-up szélesítésére, és a nagy húzónevek leszerződtetésére koncentráltak” – mondta.
Pedig a fesztiváloknak éppen az adja a vonzerejét, hogy többet nyújtanak egy egyszerű koncertnél: „A fesztiválra azért járnak az emberek, mert szeretnének valami mást kapni, mint amikor elmennek egy koncertre. Egy fesztivál sokkal hosszabb ideig tart, és így mélyebb és sokrétűbb élményt nyújt.”
A szakértő szerint a legnagyobb fesztiválok még mindig képesek tömegeket vonzani, ám gazdaságilag már veszteségesek.
„2024-ben például a legnagyobb magyar fesztivál 10 millió eurónyi veszteséggel zárt, idén pedig közel 6 millióval. Ez jól mutatja, hogy a korábbi modell már nem fenntartható. Ezt támasztja alá a mai napon a Sziget Fesztivállal kapcsolatban megjelent hírek is, mely szerint a fesztivál jövője bizonytalanná vált, miután a szervezők kezdeményezték a fővárossal kötött területfoglalási megállapodás felmondását. A külföldi tulajdonos nem vállal további kockázatot, de tárgyalások folynak Gerendai Károllyal, a fesztivál alapítójával a rendezvény folytatásáról. Kérdés az, hogy a korábbi alapító képes lesz-e megújítani a fesztivált. Én mindenesetre drukkolok neki, hiszen a Sziget sokkal több, mint egy fesztivál, egy óriási magyar turisztikai brand, amire ennek az országnak nagyon nagy szüksége lenne.” – mondta a szakember.
Generációváltás és a rövid figyelem
Az Z- és Alpha-generáció már egészen más élményeket keres.
Őket nem a hosszan tartó, lineáris események vonzzák, hanem az azonnal fogyasztható impulzusok.
„Nagyon nehéz az Alpha és az Y generációt hosszabb ideig beterelni egy fesztiválra. Egy 3–6 nap általában túl hosszú nekik egyhelyben. Ahhoz nagyon sok impulzus kell, hogy ezt megtegyék. Kevesen tudják ezt megvalósítani” – mondta Andrejszki.
A szakértő szerint a fiatalok már nem úgy tekintenek a fesztiválokra, mint korábban:
„Régebben egy fesztiválra egész évben készültek az emberek, ma viszont annyi élmény éri őket az online térben és a mindennapokban, hogy egyszerűen megfeledkeznek róla. Már nem elég, ha évente egyszer kapnak egy fesztivált – folyamatos élményre vágynak.”
Az egész éves jelenlét a siker kulcsa
A fenntartható fesztivál-sikerhez Andrejszki szerint
elengedhetetlen a folyamatos márkaépítés és az egész éves jelenlét.
„A sikeres szervezők azok, akik képesek egész évben ott maradni az emberek fejében: kiegészítő programokat szerveznek, kollabokat csinálnak, együttműködnek más márkákkal. Ezt csinálják egyébként az ibizai nagyklubok is. Ők májustól októberig vannak nyitva, és abban az időben, amíg nem tudnak közvetlen vendégélményt nyújtani, kitalálnak mindenféle együttműködéseket különböző cégekkel, hogy fenntartsák az érdeklődést és a márkát a köztudatban. Ezt itthon nem látom eléggé, és én ezt nagyon fontosnak tartom, akár egy Sziget esetében is.” – fogalmazott.
A Sziget Fesztivál kapcsán kiemelte: „A Sziget egy nemzetközi brand, a világ tíz legnagyobb fesztiváljának egyike. Az elmúlt harminc év alatt szerintem illett volna felépíteni egy olyan ökoszisztémát, amely biztosítja, hogy egész évben az embereknek valamiről a Sziget jusson eszébe.”
Fogyasztási trendek és generációs különbségek
A látogatószám csökkenése közvetlenül érinti a fogyasztást is.
„Ha kevesebb az ember, kevesebb a fogyasztás. A Z- és az Alfa-generáció kevesebb alkoholt iszik, mint az X és az Y, nem is beszélve a boomerekről. Ez generációs kérdés is. Ha kevesebb alkoholt isznak, nem feltétlenül költenek kevesebb pénzt vendéglátásra. Amire ők is költenek, azok az élmények. Azt kell nekik adni pótolva ezzel a kieső alkohol fogyasztást.” – mondta Andrejszki.
A szakértő szerint a jövő fesztiváljai nem elsősorban italból, hanem élményből fognak profitálni: játékos, interaktív, vizuálisan erős tartalmakból, amelyekhez a fiatal generáció érzelmileg tud kapcsolódni.
Online jelenlét: az új alapfeltétel
Andrejszki szerint
ma már nincs fesztivál online jelenlét nélkül.
„Online jelenlét nélkül már nem nagyon lehet fesztivált szervezni, és az online jelenlétben szintén nagyon fontosak azok az élmények, amiket tudnak adni a fesztiválozóknak. Nagyon fontos, hogy a fesztivál vagy a szervező elég hangos legyen, és olyan videókat csináljon, ami miatt az emberek feliratkoznak a listáikra és figyelemmel kísérik őket hétről hétre.”
A TikTok és Instagram Reels videók ma már nem opcionális csatornák, hanem a márkaépítés szerves részei.
„A fesztiváloknak el kell érniük, hogy ne csak egyszeri élményként, hanem folyamatosan visszatérő impulzusként legyenek jelen a közönség életében.”
Folyamatos élmények a fesztiválszezonon túl
Az idei szezon tehát világosan üzen:
a hagyományos szervezési modellek ideje lejárt.
A generációváltás, a rövidült figyelem, a megváltozott fogyasztás és az online tér dominanciája alapjaiban formálja a piacot. „Aki ma nemcsak koncertet és fellépőt, hanem komplex, a generáció igényeire szabott élményt ad – az marad talpon”.
( onBRANDS )