EZ A TÖRTÉNET NEM CRISTIANO RONALDÓRÓL SZÓL

Az algoritmusok nem igazságot, hanem reakciót mérnek.

Ezzel a poszttal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen félelmetes ereje van ma a médiának és a közösségi platformoknak. Arra, hogy egyetlen légből kapott pletyka hogyan képes tömegeket irányítani.

A hétvégi Cristiano Ronaldo – esküvő körüli pletyka a tökéletes mintapéldája ennek a jelenségnek. Emberek tömegei álltak órákon át itt Madeirán egy hotel és egy templom előtt, az ifjú párra várva. A média, az influenszerek és a köznép egymásra licitálva közvetítettek, megosztva minden hülyeséget, amit az éterben találtak… miközben az egész történet egy teljes mértékben kitalált álhírre épült. Nem volt semmilyen hivatalos megerősítés, sem valós forrás, mégis elegendő volt pár kattintásvadász szalagcím és néhány vírusként terjedő poszt ahhoz, hogy a fél világ készpénznek vegye a sztorit.

Mi történt a világgal, hogy ennyire hajlíthatóak és befolyásolhatóak az emberek?

Hova tűnt a tényellenőrzés fontossága? Miért nem fontos, hogy honnan származik az információ? Van-e mögötte valódi tény? Legalább 15 megosztást láttam egy videóról, amin épp leszáll Ronaldo a magánrepülőről, olyan címmel, hogy “most érkezett”, miközben a videó februárban készült és ez egy másodperc alatt kideríthető, ha valaki jobban megnézi.

De a probléma az, hogy nem nézi senki, készséggel elhisznek az emberek mindent, ha azt elég sokan állítják. Ez a tömegpszichológia vagy nevezhetjük birkaeffektusnak is és ehhez még hozzáadódik, hogy az emberek imádják a nagy sztorikat és a manapság divatos kifejezés a FOMO (Fear of missing out), hogy rettegnek attól, hogy kimaradnak valamiből, amit a fél világ követ.

Ez a történet nem Cristiano Ronaldóról szól. Ez egy diagnózis a mai kor emberéről.

Ha egyetlen légből kapott pletykával el lehet érni, hogy tömegek vonuljanak utcára egy kamu esküvő miatt, gondoljunk bele, hogy mennyire könnyen formálható a véleményünk a sokkal súlyosabb, minket közvetlenül érintő társadalmi, gazdasági vagy politikai kérdésekben?

Azt kell megérteni, hogy az algoritmusok nem igazságot, hanem reakciót mérnek.

A közösségi platformokat nem arra tervezték, hogy a valóságot tükrözzék, hanem arra, hogy fenntartsák a figyelmet. Egy felháborító, meglepő vagy szenzációs hazugság mindig nagyságrendekkel gyorsabban terjed, mint a száraz, unalmas tények. A platform ha úgy tetszik megjutalmazza a pletykát, a média pedig átveszi, mert el kell adni a hirdetési felületeiket.

A tények tehát nem számítanak, amíg a sztori jó.

Mi, emberek vagyunk azok, akik forráskritikát gyakorolhatunk és ehhez minden eszközünk megvan, hisz olyan korban élünk, ahol a világ összes információja ott van a zsebünkben! Csak jól kell használni. Meg kell kérdőjelezni, utána kell járni és ez nem akadékoskodás, meg okoskodás, hanem a mentális függetlenségünk utolsó védővonala, hogy ne váljunk a kattintásvadászat birkáivá, ne menjünk a tömeg után és ne vegyünk készpénznek mindent, ami a képernyőn le van írva.”

(Szerző: Végh Abigél, jogász, az “Abigélet” YouTube blog készítője, a “Miért éppen Madeira” könyv szerzője)