A TARTALOM KERÜL ELŐTÉRBE AZ ESZKÖZZEL SZEMBEN

Az online alapú tartalmak hatékonysága nagyban függ a fogyasztók eszközellátottságától, szokásaitól és demográfiai jellemzőitől.

Az évente ismétlődő, idén tavasszal végzett Nielsen TV Plusz kutatás célja, hogy egyfelől feltérképezze a magyar társadalom internetes eszközellátottságát, másfelől pedig egy friss áttekintést adjon a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztásáról.

Napjainkban az internet segítségével gyorsan és egyszerűen tudunk megosztani információt és tartalmat, az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődésével és terjedésével pedig ezek a tartalmak pillanatok alatt megtekinthetővé válnak. Minden szolgáltatónak az a célja, hogy tartalmával a leghatékonyabban érje el a közönséget, a célcsoportot, ezért szolgáltatását és a megosztani kívánt tartalmát folyamatosan
fejleszti, a technológiai trendekhez igazítja figyelembe véve a piac többi szereplőjét és az internet által kínált lehetőségeket. 

Az internethasználat során még mindig hangsúlyos szerepet kapnak a mobileszközök, bár ezek használatában korosztályonként jelentős eltérések vannak – különösen az okostelefon esetében.

Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek az OTT szolgáltatások (internet alapú alternatív tartalomfogyasztási lehetőségek), amelyek fogyasztása már nem kötődik egyértelműen a tévékészülékhez, hiszen már bármilyen internethez csatlakoztatott eszközön (pl.
laptop, tablet vagy akár okostelefon) nézhetünk tévés tartalmat. Ugyanakkor az OTT szolgáltatás még mindig új fogalom a magyar fogyasztók többsége számára, egyelőre még kevesen próbálták ki illetve használják a mindennapjaikban.

Az interneten történő tévés tartalomfogyasztás egyelőre nem tartozik a mindennapok gyakorlatához a teljes lakosság körében, de amennyiben előfordul, jellemzően a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők.

A OTT (Over the Top TV): Olyan fizetős vagy ingyenes audiovizuális tartalomszolgáltatás, amely valamilyen szélessávú adatátviteli elérésen keresztül jut el a nézőhöz, felhasználóhoz. A szélessávú adatátviteli elérést biztosító szolgáltatók semmilyen kontrolt nem gyakorolnak az adott tartalomhoz való hozzáférés felett. Ez a kutatás csak a fizetős szolgáltatásokra fókuszált.

DIGITÁLIS ESZKÖZELLÁTOTTSÁG

2018 tavaszán végzett TV Plusz kutatásunk szerint a tévés háztartásokban élő személyek 82 százaléka él internetes háztartásban, és 71 százalékuk használja is az internetet otthon. A 4 évnél idősebb tévés háztartásban élő személyek egyre nagyobb arányban használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont. A hagyományos asztali számítógépet egyre inkább háttérbe szorítja a laptop, az okostévé pedig már minden negyedik személy háztartásában jelen van. Az eszközök birtoklása korcsoportonként eltérő: a 4-17 és a 60+ éveseknél a laptop, a 18-59 éveseknél pedig az okostelefon dominál, közülük a 18-49 évesek 88%-nak van okostelefonja. Az 50 év alatti személyek egyharmada okostévével rendelkező háztartásban él.

TÉVÉS TARTALMAK

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség közel egyharmada fogyaszt tévés
tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 736 ezren szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat
is. A tévés tartalmakat fogyasztók körében felülreprezentált a 18-39 éves korosztály,
és a magas iskolai végzettség. A nemek szerinti megoszlás viszonylag egyenletesnek
mondható.

Az eszközök gyors terjedésével ellentétben hazánkban a tévés tartalmak interneten
keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: a teljes
népesség körében jellemzően hetente vagy annál ritkábban fordul elő.

Műfajok tekintetében a tehetségkutatók, ismeretterjesztők, a szappanoperák és a hír-
és showműsorok bizonyultak a legnépszerűbbnek,

de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.

TV + INTERNET

A tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 40,5%-a – vagyis mintegy 3,6 millió személy szokott tévénézéssel egy időben internetezni, melynek leggyakoribb eszköze a mobiltelefon. A teljes népesség körében minden negyedik személy él okostévével rendelkező háztartásban, és több mint 600 ezren használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve külföldi filmek, sorozatok megtekintésére használják, de magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.

ALTERNATÍV TÉVÉFOGYASZTÁS

Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, melyről a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személyek harmada hallott már, de csupán 4%-uk használja. A Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb: 12%-uk hallott róla, és egyelőre még igen kevesen próbálták ki illetve használják mindennapjaikban, amit a kizárólag idegen nyelvű tartalom is indokolhat. A teljes, 4 évnél idősebb magyar népesség 3,4%-a – mintegy 311 ezer fő – él tévékészülék nélküli háztartásban*. (*A Nielsen ES 2017 kutatása alapján.) A TV Plusz kutatás kiterjedt a tévével nem rendelkező személyekre is, melynek során megállapították, hogy, de közülük minden második személy (156 ezer fő) fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat az interneten.

(onBRAND)