Az ilyen cégek a fejlődésüket főleg belső erőforrásokkal finanszírozzák, a tőzsdei megjelenést csak kevesen fontolgatják, ugyanakkor a lízing vagy hitellehetőségekkel egyre bátrabban élnek.
Alapvetően optimisták a családi vállalkozások vezetői a cég jövőjét illetően,
ugyanakkor a nyersanyagok árának változására, a munkaerő kérdés kiéleződésére, illetve az egyes ágazatokat felforgató, új szemléletű versenytársak megjelenésére komoly kockázati tényezőként tekintenek.
A Deloitte Private Családi Vállalkozások Központja által végzett felmérés alapján az ilyen típusú cégek kétharmada prognosztizált bevétel és nyereség növekedést a kutatást követő 12 hónapban. A megkérdezetettek 42 százaléka pedig 26 százaléknyi, vagy azt meghaladó bevétel növekedéssel számolt. A helyzetük kedvező megítélésére utal az is, hogy a válaszadók 42 százaléka jelezte, hogy a következö 12 hónapban várhatóan felvásárol egy másik céget. A legtöbben a tranzakció másik szereplőjeként valamely közvetlen, hazai versenytársukat képzelik el.
A családi vállalkozásokra többnyire az jellemző, hogy a növekedésüket igyekeznek belső erőforrásokból finanszírozni.
A családi kézben lévő társaságok általában nem lelkesednek a tőzsdére lépés gondolatáért,
a kutatás során a válaszolók mindössze 14 százaléka fontolná meg a nyilvános tőzsdei kibocsátást növekedése támogatására. A tőke elidegenítése tehát – akár magánbefektetők részére, akár szabályozott piacokon – nem igazán népszerű megoldás a körükben, mivel a családi vállalkozások törekszenek a tulajdonosi kontroll maximalizálására, amelyet sikerük egyik legfontosabb tényezőjének tartanak. Ugyanakkor nem idegenkednek teljesen a külső tőke használatától, így közel negyede az ilyen társaságoknak úgy gondolja, hogy a következő 12 hónap során lízing, eszközfedezetű kölcsön, vagy hasonló instrumentum formájában igénybe vehet külső forrást.
„A családi vállalkozásoknak egyensúlyt kell fenntartaniuk az üzleti, valamint a családi célok – úgymint a családi értékek megőrzése és a családi vagyon védelme – között. Ezek a társaságok hosszútávú megközelítést alkalmaznak, és ezt a perspektívát sokszor nehéz összeegyeztetni a negyedéves pénzügyi jelentésekben kimutatható rövidtávú, impozánsabb eredmények felmutatásával” – mutatott rá dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private partnere.
A kutatásból kiderült az is, hogy a családi vállalkozások 43 százaléka a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a korábbi évhez képest magasabbnak érzékeli. Az öt legjelentősebb kockázati tényezőnek a nyersanyagok és az egyéb beszerzési költségek emelkedését, a munkavállalók felvételének és megtartásának képességét, az új piaci kihívók által generált versenyt, a szabályozási követelmények szigorodását és a valutaárfolyamok ingadozását látják.
„A családi vállalkozások sajátos és kritikus jelentőségű kihívása a generációváltás menedzselése. Ez különösen összetett kérdés abban a helyzetben, amikor egy családhoz nem tartozó személyt neveznek ki vezetői pozícióba; kiváltképp, ha tulajdonrész juttatása ezen vezetők számára a családi értékrend miatt nem alternatíva. A stratégiai, pénzügyi és működési kockázatoktól eltekintve ezek a cégek olyan, a családi tulajdonlásból fakadó rizikófaktorokkal is szembesülnek, melyek az örökléstervezés hiányából, házastársak válásából, halálesetből vagy családi konfliktusból adódhatnak” – teszi hozzá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.
A felmérés során megkérdezett vezetők 48 százaléka úgy véli, hogy családi vállalkozása a következő 2-3 évben jelentős zavaró külső behatásnak lesz kitéve nem hagyományos versenytársak miatt. Az ilyen behatások közül a válaszadók 64 százaléka pozitív (tehát lehetőséget magában rejtő) hatásként értékeli a technológiai fejlesztéseket, míg 40 százalékuk negatív (tehát elsődlegesen kockázatot hordozó) körülményként gondol a szabályozási, vagy makrogazdasági környezet megváltozására.
„A hosszútávú tervezési szemléletük, agilitásuk és eredményes pénzügyi struktúrájuk lehetővé teszi a családi vállalkozások számára, hogy megőrizzék családi kultúrájukat és értékeiket, miközben a gyorsan változó üzleti környezet tekintetében alkalmazkodjanak és fejlesszék vállalkozásukat. A siker érdekében ugyanakkor megfelelő választ kell találniuk olyan kérdésekre, mint a családból származó és azon kívüli üzleti vezetők kezelése, a munkavállalók megtartása, a növekedés finanszírozása, vagy éppen az új technológiák hatása az üzletre és magára a családi szervezetre” – jelezte dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private partnere.
A kutatásról:
A Deloitte Private Családi Vállalkozások Központja által 2017. augusztusa és szeptembere között végzett felmérésben globális szinten több száz középméretűnek tekinthető családi vállalkozás vezető tisztségviselőjét és tulajdonosát kérdezték meg. A válaszadók vállalatainak éves árbevétele 10 millió és 1 milliárd dollár közé esett, és távol-keleti, európai (köztük magyar), közel-keleti és az amerikai kontinensen tevékenykedő jelentős társaságok egyaránt szerepeltek a kutatásban.
(onBRAND)