Hogyan válhat a divatipar fenntarthatóbbá? Mit tehetnek a gyártók azért, hogy mérsékeljék a környezeti terhelést? A Nike május 16-án bemutatott „Körforgás: A tervezés jövőjének irányelvei” című útmutatójában 10 területet azonosított a termékgyártás folyamatában, amelyek
ösztönzik az erőforrások hatékonyabb felhasználását és a divatipar ökológiai lábnyomának csökkentését.
Akárcsak a sportolók számára készített ruházatoknál, a Nike a termékgyártás terén is a holisztikus megközelítést alkalmazza, amelynek szerves része a fenntarthatóság.
„Kötelességünknek érezzük, hogy egy termék előállításakor a teljes tervezési folyamatot is megvizsgáljuk. Fontos, hogy honnan szerezzük be az alapanyagot, hogyan használjuk fel, hogyan adjuk azt vissza, és végül az is, hogyan tudjuk újragondolni.” – mondja John Hoke, a Nike vezető tervezője.
A „Körforgás: A tervezés jövőjének irányelvei” című útmutató 10 fenntarthatósági területe
az alapanyaghasználat, körkörösség elve, a melléktermékek csökkentésére irányuló törekvés, a termék szétszedhetőségének biztosítása, a környezetkímélő anyagok használata a gyártás során, a javíthatóság, sokoldalúság és tartósság elve, a csomagolás megválasztása és olyan úttörő modellek megalkotása, amelyek hosszabb termék életciklust tesznek lehetővé.
A Nike az elmúlt években innovációk sorával bizonyította, hogy a fenntarthatóság nem korlátja, hanem katalizátora a fejlődésnek. Ennek egyik példája a Flyleather, amelynek előállításánál a hulladékbőrt feldarabolják, szintetikus szálakkal és poliészterszövettel keverik, majd összeolvasztják.
E gyártási folyamatnak köszönhetően a Flyleather a hagyományos előállításhoz viszonyítva 80%-kal csökkenti az ökológiai lábnyomot, az eljárás pedig 40%-kal könnyebbé és ötször kopásállóbbá teszi az anyagot a valódi bőrhöz képest.
( onBRANDS )