A tárca szóvivője szerint a döntés érinti a Huawei-vállalatokat egyebek között között az Egyesült Királyságban, Kanadában, Brazíliában, Japánban és Szingapúrban is.
Ahhoz, hogy a kínai óriáscég amerikai gyártmányú chipekhez és más alkatrészekhez jusson, ezentúl
az amerikai kormány engedélye szükséges.
Ez érvényes a már leadott megrendelésekre is, amelyeket a kereskedelmi tárca most részletesen áttekint. A licenceket rendszeresen felülvizsgálják majd.
A kormányzati rendeletben azzal érvelnek, hogy a Huawei nem egyszer az Egyesült Államok nemzetbiztonságának kárára vagy külpolitikai érdekeivel szemben cselekedett. Erre példaként egy brooklyni szövetségi bíróságon folyó pert hoztak fel, amelyben azzal vádolják a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni amerikai szankciókat. A kínai vállalat tagadja ezt.
Amerikai törvényhozók és kormányzati tisztségviselők felhívták a figyelmet, hogy a kereskedelmi minisztérium rendelete megnehezíti majd a Huawei helyzetét, hiszen sok portékájához kulcsfontosságú amerikai alkatrészeket használ.
A The Wall Street Journal című lap az egyes amerikai vállalatokat érő károkat vette számba. A lap szerint a Szilícium-völgy tech-cégei érzik meg majd leginkább a tiltást, mivel a Huawei rendszeres üzleti kapcsolatban áll velük. A Qualcommtól és a Broadcomtól például az okostelefonjaihoz chipeket, az Inteltől a mobilhálózat tornyaihoz szükséges alkatrészeket, az Oracle-től pedig szoftvereket vásárol.
Nem lesznek számottevő hatással, bár a cég növekedését kissé lassíthatják Huawei Technologies ellen életbe léptetett amerikai szankciók
– idézi a Nikkei Asian Review hírportál a kínai távközlési berendezésgyártó konszern alapító-vezérigazgatóját.
Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója a cég központjában Sencsenben szombaton a japán médiának adott interjúban hangsúlyozta, hogy vállalata semmilyen illegális dolgot nem követett el. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az amerikai intézkedéseknek csak korlátozott hatása lesz a Huawei üzletmenetére és kevéssé befolyásolja a cég hosszú távú növekedési kilátásait.
A Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártója. Tavaly 67 milliárd dollárt fordított alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai cégektől alkatrészeket.
A vállalat semmilyen téren nem fog engedni Washington nyomásának.
“Nem fogunk változtatni sem vezetőségünkön, sem nem fogunk külső felügyeletet elfogadni ahogy a ZTE tette.” – mondta, utalva a ZTE ellen tavaly elrendelt amerikai szankciókra, amelyek kis híján csődbe sodorták a kínai technológiai céget.
Hasonló hangot ütött meg a Huawei processzorokat tervező és gyártó érdekeltsége, a HiSilicon Technologies elnöke is egy korábbi nyilatkozatában: “évek óta készülünk erre a fordulatra, megvan a B-tervünk”.
Zsen Cseng-fej nyilatkozatában határozottan elutasította 5G távközlési berendezések amerikai gyártásának a lehetőségét. “Ha megkérnek rá sem megyünk” – szögezte le.
Mindazonáltal pénteken már hírek jelentek meg a nemzetközi médiában arról, hogy az Egyesült Államok egyes területeken bizonyos szolgáltatók számára engedményekkel készül enyhíteni a Huawei ellen elrendelt korlátozások hatását.
Vang Ji kínai külügyminiszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint szombaton telefonbeszélgetésen arra hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a legutóbb tett amerikai lépések nagyban sértik Kína gazdasági érdekeit és ezért nagyobb önmérsékletre lenne szükség. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok “túl messzire ment” a kereskedelmi vitában. Hangsúlyozta, Kína változatlanul is a tárgyalásos megoldást preferálja, annak azonban egyenlő felek között kell történnie.
A Google felfüggeszti üzleti kapcsolatát a Huaweijel, azaz elveszi a Huawei számos androidos jogosultságát. Mivel a Huawei telefonjain a Google Android operációs rendszere fut, ezért ez nagyon odavághat a világ második legnagyobb mobilgyártójának számító cégnek és az ilyen telefont használóknak szerte a világon. Mindez feltételezhetően a Huawei albrandjének, a HONOR-nak a készülékeire is vonatkozik. – írja az index.
A HONOR márka 2014-ben debütált Kínában, Magyarországra pedig 2014 végén érkezett. Alapvetően egy friss brandről van szó, mégis ma már 74 országban van jelen. Bár a Honor Magyarországon még nem annyira ismert, globálisan egyre nagyobb sikereket könyvelhet el, 2018 első felében a tavalyi évhez képest 150%-os növekedést ért el a nemzetközi piacokon, Kínán kívül. A tervek nagyon ambiciózusak, a folyamatos növekedéssel
a HONOR öt éven belül a világ top 3 mobilgyártója közé szeretne bekerülni.
Hétfőn Twitter üzenetben közölte a Google, hogy továbbra is biztosítja alkalmazás-letöltési és biztonsági szolgáltatásait az Android operációs rendszeren futó Huawei okostelefon készülékek számára.
A Google a felhasználók körében felmerült kétségek tisztázására kiadott Twitter üzenetében leszögezi, hogy az amerikai kormányzati intézkedések maximális betartása mellett, a Google Play Android alkalmazásletöltési szolgáltatás, valamint a Google Play Protect biztonsági szolgáltatás továbbra is a Huawei készülékek rendelkezésére áll.
( onBRANDS – MTI )