Ez pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
Enyhe növekedés tapasztalható a 4-17 éveseknél és az 50 év felettieknél. A gyerekek egy átlagos napon 3 óra 6 percet szántak tévénézésre, ami 1-1 perccel több, mint 2017 és 2018 végén. Az 50 felettiek átlagosan 6 órát és 47 percet töltöttek a készülékek előtt, amely 5 illetve 2 perc növekedést jelentett az elmúlt 2 évre visszatekintve.
A 18-49 éves korosztály tévénézési ideje csupán 1 perccel mérséklődött 2018 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor ez az idő 9 perccel marad alul a 2017 végén mért értéktől. A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2019 negyedik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 38 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek, akik ennek a háromszorosát – átlagosan 7 óra 14 percet – töltötték el a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 12 perc volt, ami 40 perccel több, mint a
férfiaké, és 19 perccel haladja meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de
jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 negyedik negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá, de nem sokkal maradnak el tőlük a 4-17 éves fiatalok sem, amik a tévénézésre fordított idejük 1,9%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alap célcsoportok tévénézési adatát.
A negyedik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3,6 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17 éves vendégek voltak a legaktívabbak: 9 perccel egészítették ki az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejét.
A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 101 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5,3 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,1 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2,2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan több mint másfél órát töltött el velük, akárcsak a filmcsatornákkal, melyek egyébként a tévénézési idő 11,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,9 millió nézőhöz jutottak el.
A hírcsatornák 7,4%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségarányukkal. A napi átlagos elérésük 2,3 millió volt, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 24 percet el is töltött ott. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 3,9%-ról 5,7%-ra növelte részesedését 2018 utolsó negyedéhez képest. A gyerekcsatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli elmozdulás volt tapasztalható.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,4%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 15,8%-ot képviselt, melynek több mint fele (12%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, western, bűnügyi, sci-fi, stb.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melyből 18,2%-ot sorozatok és szappanoperák tettek ki, a fennmaradó 10% pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében továbbra is a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 19%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden ötödik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,1%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,1%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és alig marad el az akciófilmekre, vígjátékokra vagy akár a szórakoztató műsorokra fordított idő mennyiségétől.
A nézők tehát továbbra is aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.
A kereskedelmi reklámok 15,5%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzávesszük a műsorajánlók 7,2%-os fogyasztási arányát is, együttesen a tévénézési idő több mint ötödét tették ki. Ez pedig nagyságrendileg ugyanannyi időt jelent, mint amennyit a legnépszerűbb sorozatok megtekintésével töltöttünk el, és épp a kétszerese a filmekre illetve szórakoztató műsorokra szánt időnek.
Tovább nőtt a sugárzott reklámok száma.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. 2019. október-december közötti időszakában naponta átlagosan 39 519 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 460 db reklámfilmmel több 2018 utolsó negyedévéhez képest, és 9 111 db reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban.
Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, 2018-ban már 10,5 db, tavaly pedig 11,1-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 67, 2018-ban 69-70, 2019-ben pedig 72-73 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 6 089 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 165 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 38 perc volt 2019 negyedik negyedévében, ami 3 perces növekményt jelent 2018 azonos időszakához képest. Ismét látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: 2017 negyedik negyedévében egy elért néző 120 db, egy évvel később 130 db, tavaly pedig már 138 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora tükrözi az ünnep hangulatát: az első és második helyre a „bonbon” és a „szeletes csokoládé” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. 
(Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
( onBRANDS )