A KÓRHÁZAK JÖVŐJE, A JÖVŐ KÓRHÁZAI

A kórháztervezés az építészet talán legszigorúbb technológiai követelményekkel terhelt ágazata.

A technológia fejlődése számtalan izgalmas kérdést vet fel, ilyen az okosotthon, a közösségi járműmegosztás, a telekommunikáció, úgyhogy adódik a kérdés, milyenek lesznek a jövő kórházai? Miután ezek most születnek meg az építészek számítógépein, az egyik legnevesebb, patinás múlttal és az egészségügyi fejlesztések terén is előremutató szakmai referenciákkal rendelkező Középülettervező (KÖZTI) építészei vázolták fel a jövőt.

Meglepő módon egy XXI. századi kórház fő célja a minél kevesebb beteg minél rövidebb ideig való ellátása. Ennek az az oka, hogy ideális esetben a fejlett alapellátás a jelenlegi betegszám 40-50 százalékát felveszi, tehermentesítve ezzel a kórházakat.

Követendő példák

Dániában az elmúlt évtizedekben a reformoknak köszönhetően átlagosan 4 alá csökkent a kórházban töltött napok száma és követendő építészeti példákat is ott találunk. Ilyen például az új Aarhusi Egyetemi Kórház vagy a Koppenhágához közeli Hvidovre kórház. Ezek esetében az építészeti alkotótevékenység fókuszában a betegek állnak, akik számára a tervezők humánus környezetet teremtenek a stresszhelyzet ellensúlyozására. A modern kórház ma már nem feltétlenül specializált betegosztályokra szerveződik, a kiságyszámú kórtermek folyamatos teltházzal gazdaságosan működtethetőek, és az otthoni ápolás is egyre inkább előtérbe kerül.

Konténerkórháztól az átriumos kórházakig

Napjaink új, gyorsépítési kísérlete a konténerekből összeállított kórház, melynek természetesen ugyancsak megvoltak történelmi előképei (pl. a dzsungelkórházak). Az átriumos kórház, mint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert klinikai tömbje, vagy a budapesti Uzsoki utcai kórház izgalmas átriumfüzére szállodaszerű érkeztetésével, légterével, és a szennyes-tiszta forgalmak konzekvens szétválasztásával, tartós, igényes anyaghasználattal igyekeznek enyhíteni a beteg és a látogató hozzátartozók kórháztól való félelmét.

Izolálhatóság és szakaszolhatóság

Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzetben és ettől függetlenül is egyértelműen tapasztalható, hogy rendkívül fontos kórházépítészeti és üzemeltetési kérdés lett és lesz a jövőben az épületek szakaszolhatósága és izolálhatósága. Fontossá válnak a mobil diagnosztikai eszközök és különösen fontos a gyógyászati gázellátás, valamint a steril szellőzés, ami a rekonstrukciós beruházások fő kihívását jelenti. Csökkenteni kell a szállítási útvonalakat is, és lehetővé kell tenni a nagy terek rugalmas használatát a KÖZTI építészei szerint.

Kényszerítő körülmények, bravúros válaszok

A tervezők gyakran szembesülnek olyan nehezen kivitelezhető feladatokkal, melyek során egy századfordulós, műemléki védettségű épületben kell(ene) egy 21. századi egészségügyi programot megvalósítani. Az építésznek megoldást kell találnia olyan kihívásra is, amely a meglevő kórházépületek speciális elosztásából adódik. A Soproni Erzsébet Oktató Kórház-Diagnosztikai Központja esetében, a meglévő pavilonokból földalatti, zárt kapcsolattal érhető el a központi elhelyezkedésű diagnosztikai épület.

Hasonlóan eklatáns példa a Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház új épülete, ami a meglévő struktúrához illeszkedik, és az építészek az új H alakú épületet – mint egy puzzle hiányzó darabját – a meglévő szerkezethez illesztették helyet adva így az addig hiányzó sürgősségi betegellátásnak is. De olyan különleges feladatok is adódnak, mint a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Centrum bővítése keretében létrejövő mentőfelhajtó és helikopterleszálló-torony, ami a klinika folyamatos működése mellett valósult meg.

Jövő a jelenben

Az automatizált rendszerek, robotok egyre fontosabbak, mert a betegek és a személyzet életét is megkönnyítik, valamint a kórházvezetésnek is hatalmas segítséget jelentő adatokat tudnak automatikusan generálni az üzemeltetés tényezőiről.

Az épített környezet pszichés és szomatikus hatásai miatt előtérbe kerülnek a természetes anyagok, ám figyelembe kell venni ezek tisztíthatóságát is, különös tekintettel a multirezisztens baktériumokra. Ez utóbbiak számítanak ugyanis a jelen és a jövő egyik legnagyobb kihívásának a kórházi ellátások terén, amely újra előtérbe helyezi a felületek sterilitását. Várhatóan a technikai tudományok kitermelik majd azokat az építőanyagokat, amelyek képesek lesznek a kívánt esztétikai igények kielégítése mellett biztosítani az elvárt sterilitási követelményeket. A jövő kórházai tehát elsőként vonultatnak fel olyan építészeti megoldásokat és belsőépítészeti anyagokat, amelyek akár a mi konyhánkban vagy a fürdőszobánkban is megjelenhetnek majd.
( onBRANDS )