Március elejéhez képest mintegy tízezerrel csökkent a reklámszpotok száma a hónap végére – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya alapján a hatóság kommunikációs igazgatósága.
A 76 magyar nyelvű televíziós csatornát vizsgáló tanulmány szerint 2019 márciusában 35 és 38,5 ezer között mozgott naponta a reklámszpotok száma, idén a március eleji közel 40 ezerről a hónap végére majdnem 30 ezerre zuhant ez a szám.
A gyorsan forgó fogyasztási cikkek termékeit előállító, forgalmazó szektorok – élelmiszer, kereskedelem, gyógyhatású készítmények, szépségápolás, háztartási cikkek – erősen teljesítettek, míg mások – szabadidő, pénzintézetek, szolgáltatás – jelentősen visszaestek.
Egy másik, öt televízió 2011-es és 2019-es adatait összehasonlító, a tematikus gyerekcsatornák reklámozási gyakorlatáról szóló vizsgálatból az derült ki, hogy egyre több reklámot tesznek közzé ezeken a csatornákon, egyre komolyabb marketingtényezőként tekintenek a fiatalokra.
A Minimaxon például több mint kétszeresére, 60-ról 143-ra nőtt a napi reklámpercek száma, és hosszuk is két és félszeresére, 93,6-ról 230,5 másodpercre emelkedett. A hirdetések között különösen jelentősek az egyetlen hirdetést tartalmazó reklámblokkok.
Pozitívumnak tartják, hogy az önszabályozó rendelkezéseknek és az egészségtelen élelmiszerek különadójának köszönhetően már nincs nyoma a gyorséttermeket, cukrozott gabonapelyheket és csokoládékészítményeket népszerűsítő hirdetéseknek. Helyettük megjelentek az alapvető élelmiszerek, a fagyasztott termékek és a gyümölcslevek reklámjai.
A hírműsorok társadalmi sokszínűségét – az egyes társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok reprezentációját – vizsgáló legfrissebb, 2019-re vonatkozó hatósági tanulmány szerint a nők továbbra is alulreprezentáltak a televíziós műsorokban: a férfiak 77, a nők 23 százalékban jelennek meg a képernyőn.
A hét országos televíziócsatorna híradójára és a Kossuth rádió három műsorszámára kiterjedő vizsgálat azt mutatja, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági élet szereplői közül a szolgáltatási szféra képviselői jelentek meg leggyakrabban (77,5 százalék). A kisebbségi szereplők reprezentációja 2,2 százalékos volt a vizsgált műsorokban, ami megfelel a korábbi időszakok átlagának. Közülük a határon túli magyarok és a romák álltak az élen 36,6 százalékkal – olvasható a közleményben.
( onBRANDS – MTI )