Ahogy egykor a tűz, a kerék, majd a gőzgép, úgy ma a nagysebességű hálózatok definiálják újra a társadalmi élet és a gazdaság szerkezetét. A hálózat egy elemi jelenség, amely a sejtek szintjétől a bonyolult társadalmakig, mindenhol az élet szervezésének és továbbfejlődésének eszköze. A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum októberben a hálózati gondolkodás mélységeibe, tudományába, filozófiájába és művészetébe vezette be az érdeklődőket.
Hogyan lehet vizsgálni a társadalmi, kulturális jelenségeket a hálózati gondolkodás megközelítéséből? Vajon meg lehet jeleníteni és befogadhatóan vizualizálni ezeket a kapcsolatokat? A Magyar Telekom főtámogatásával október 10-én a Ludwig Múzeumban nyílt meg a BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítás, mely a nemzetközi szinten elismert magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László eredményeit mutatja be. A 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében megvalósuló tárlat eddig sokak számára ismeretlen dimenzióját tárja fel a mindennapi élet megannyi jelenségének hátterében megfigyelhető hálózatoknak.
Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek magától értetődően nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni. Ennek tudtával sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan kerülhet a hálózattudomány egy művészeti kiállítótérbe? A szervezők szándékai szerint
a tárlat egy újszerű, izgalmas kísérlet, mely rámutat a hálózatok működésének társadalmi jelentőségére, s ezáltal kiemeli a jelenséget a kutatólabor falai közül.
A tudományos eredmények, a feltárt mintázatok a múzeum falai között új kontextust nyernek, s ebben a megvilágításban a megfigyelések és hipotézisek egyre inkább esztétikai minőségként, jelentésként, üzenetként tűnnek föl.
„A Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építünk, üzemeltetünk és meggyőződésünk, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk. Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megmondani – legfeljebb sejtjük – milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk és Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről.” – emelte ki a kiállításhoz kapcsolódó Most Fórumon tartott köszöntőjében Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. Winkler Nóra, művészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetés során a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járták körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek kérdéseit.
Arra a felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt: „Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése termeti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne résztvevő szereplők hálózataként működik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.”
( onBRANDS )