Mitől lesz jobb hely a világ 2050-re? A 16-75 év közötti magyar lakosság az emberek közötti együttműködést teszi az első helyre – különösen a nők, a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek tartják fontosnak –, a képzeletbeli ezüstérem pedig a felelősebb környezeti és társadalmi döntéseké. Az együttműködést másfélszer annyian (64 vs. 41%) kapcsolják össze a boldog jövővel, mint a technikai fejlődés kínálta lehetőségeket.
Mindez egy átfogó, az E.ON Hungária Csoport megbízásából készült országos, reprezentatív kutatásból derül ki. Az eredmények egy olyan jövő képét rajzolják fel, amelynek megalapozásáért a magyarok által különösen fontosnak tartott területeken – így a tiszta zöldenergia alkalmazásában, a napelemek és az energiatárolás lehetőségeinek bővítésében – már ma is aktívan dolgozik a Magyarországon épp 25 éve jelenlévő Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiavállalat.
Amikor arra kérdeztek rá a felmérés készítői, hogy a technológiai fejlesztések közül mi szolgálja a leginkább a majdani jólétet, a legtöbb demográfiai csoportban a
fenntartható környezetvédelmi és energiamegoldások
végeztek az élen, hajszállal megelőzve még az
egészségügyi és élettani újításokat
is. A többség világosan látja, hogy
az energiaátmenet sikere, a tiszta zöldenergiára történő áttérés nélkülözhetetlen lesz a mindennapok biztonságához a jövőben.
Az adatokat részletesebben megvizsgálva az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek egyértelműen a környezet iránti felelős attitűdöt tartják a boldog jövő kulcsának.
A megkérdezettek csaknem fele (47%) szerint a megújuló energiaforrások, például a napenergia használatának elterjedése az alapfeltétele a jövő fenntarthatóvá válásának, 21% pedig az energiatakarékosságot, illetve ezügyben a szokásaink megváltoztatását is ide sorolja. Tíz magyar közül négy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 2050-re teljesen átálljunk a megújulókra. A háztartások önellátóvá válását a legtöbben (37%) a megfizethető napelemektől és energiatároló berendezésektől várják. A célzottan a klímavédelemre vonatkozó kérdéseknél 28% a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését, 22% pedig a fogyasztási szokások megváltoztatását sorolta előre. A közlekedés fejlesztésén belül a közösségi közlekedés került az élre 35%-os említéssel, de a válaszadók 13%-a az elektromos járműveket is megemlítette.
A felnőttkorú magyar lakosság a kutatási eredmények szerint
a kultúrában is rendelkezik olyan jövőképpel, amelynek a megvalósulása szerintük hozzájárulna a harmonikus élethez.
A legtöbben (28%) azt várják el, hogy
a hagyományos művészeti formák és a fizikai közösségi terek megmaradása
kapjon támogatást. Az oktatásban is sokan (20%) erősítenék a kultúra szerepét – minden bizonnyal elsősorban a tradicionális kulturális formákét, mivel a digitális és a mesterséges intelligencia (MI) alapú kultúra integrálását kifejezetten kevesen (5%) ösztönöznék.
Az MI kapcsán a felelős és átlátható szabályozást (28%), valamint az ember és a gépek együttműködésének erősítését nevezték meg a legtöbben a jövőt építő célként, de viszonylag sokan (18%) említették az átképzést, a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítását is.
Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az anyagi biztonságot, a munka és a szabadidő egyensúlyát, valamint a közösségek és az emberi kapcsolatok erősítését a biztonságos és tiszta környezet elé helyezi a többség az értékrangsorban.
Az anyagi jólét azok értékvilágát határozza meg a leginkább, akik a legtávolabb vannak tőle: az alacsony jövedelműek és az alapfokú végzettségűek tették az első helyre. Ugyanakkor a diplomások, illetve az életkoruk miatt már főleg a következő generációk érdekeire figyelők körében az erősebb közösségek és az emberi kapcsolatok kerülnek a rangsor élére.
( onBRANDS )