A szomorú tény ellenére, hogy a magyar lakosság több mint 90%-a gondolja úgy, hogy nem kell rendszeresen adományoznia, mégis van egy nyitottság bennük, hogy többet fizessenek egy termékért, szolgáltatásért, ha azzal egy jó ügyet támogathatnak – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából.
A Generali Biztosító felmérése a 18-59 éves hazai lakosság körében készült, és az adományozási hajlandóságot, az adományozás leginkább kedvelt formáit és a támogatottak csoportját vizsgálta. A kutatás alapján az adományozási hajlandóság tekintetében még bőven rejlik fejlődési potenciál a magyar lakosságban, ugyanis
a válaszadók csupán 8%-a adományoz rendszeresen.
62% néha, a válaszadók 30%-a pedig soha nem szokott adományozni. A rendszeresen adományozók körében a 40-49 éves, felsőfokú végzettségű, Budapesten és megyeszékhelyen élők lakosok voltak a legtöbben. Külön érdekesség, hogy
a rendszeresen adományozók között a nők és férfiak fele-fele arányban
voltak jelen, így a kevésbé érzelmesnek tekintett férfiak is ugyanúgy adományozó kedvűek, mint hölgy társaik.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar lakosság leginkább anyagi támogatás formájában szeret adományozni: 69% az adó 1% felajánlásával teszi ezt meg, közel felük pedig esetenkénti anyagi támogatással. A válaszadók harmada esetenkénti tárgyi adományokat juttat el a rászorulóknak, 15% pedig véradással segít. A válaszadók véleménye a leginkább támogatásra szoruló csoportokat illetően kevésbé volt egyöntetű,
a legfontosabb 3 kategóriába a beteg gyermekek (53%), az állatmenhelyek (43%) és a rászoruló gyermekek (39%) támogatását sorolták.
Ezeken kívül támogatásra érdemes területnek tartják még a betegségekkel kapcsolatos szervezetek munkáját, a koraszülött ellátást és természeti értékeink megóvását.
Az adományozás, rászorulók támogatása esetén örök kérdés, hogy ez kinek a felelősségi körébe tartozik leginkább – egyéni, vállalati, vagy közösségi vállalásnak kell lennie. A kutatás során megkérdezettek 61%-a egyetértett abban – függetlenül attól, hogy ők adományoznak-e -, hogy a nagyvállalatoknak az is a feladatai közé tartozik, hogy a társadalom rászoruló rétegeinek támogatásában hangsúlyos részt vállaljanak magukra.
A felmérés során az is kiderült, hogy az alacsonyabb adományozási kedv ellenére, hajlandóak többet fizetni egy termékért, szolgáltatásért, ha a díjnak egy bizonyos százaléka a jó ügyek támogatását célozza, azonban ebben az esetben
rendkívül fontos a transzparencia.
Azaz a válaszadók 55%-a azért cserébe, hogy többet fizet, tudni szeretné, hogy pontosan miért teszi ezt, leginkább a bizonytalanság, vagy egy esetleges átverés elkerülése érdekében.
Annak ellenére, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban a koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal született kisbabák életesélyei javultak, sajnos érdemi javulás nem következett be a koraszülések és kis súlyú születések előfordulásának gyakoriságában – derül ki a KSH 2016-os felméréséből. Ugyanis az újszülöttek körében a koraszülöttek aránya továbbra is nagyon magas Magyarországon, 2016-ban például több mint 8000-en születtek meg idő előtt és sajnos ez az arány az elmúlt 30 évhez képest nem csökkent. A koraszülések okai a fertőzések, a terhesség alatti toxémia, születéskor az édesanya életkora (19 év alatt és 40 év felett) és az ikerterhesség.
„A THSN az Újszülöttekért Program keretében a koraszülött ellátáshoz és az úgynevezett perinatális asphyxia (születés utáni oxigénhiányos állapot) nevű kóros állapot kezeléséhez nyújtunk segítséget, illetve a programmal szeretnénk felhívni a figyelmet a szülési sérülések súlyos következményeire, mely világszerte évi közel 1 millió újszülött halálát okozza, sokan pedig maradandó sérüléseket szenvednek. Célunk, hogy eszközbeszerzéssel, valamint képzésekkel, kutatásfejlesztéssel támogassuk a kórházak munkáját, valamint segítsük az érintett családokat.” – mondta el Földi-Tamás Ildikó, a THSN program hazai vezetője, a Generali Biztosító kommunikációs vezetője.
( onBRANDS )