A legújabb óriásplakát kampányban a kormány a csetelésből és a közösségi médiából már jól ismert emotikonokat használja.
A 186 óra erről kérdezett, politikamentesen, kizárólag kommunikációs szempontból, hogyan látom.
Ki a célközönség? A fiatalok?
Nem a célközönség a lényeg, hanem a kommunikáció mikéntje. Ha egy kicsit túlnézünk az értelmiségi picsogáson, ami jellemzi a közéletet, akkor azt látjuk, hogy a világban nagyon sokféle ember létezik. Sokuknak nem információkra van szükségük, hanem érzelmekre. A kommunikáció nagyon leegyszerűsödött, főleg a digitális térben, ahol már ezek az emojikkal kommunikálnak az emberek.
Egy kínai mondás szerint egy kép egyenlő ezer szóval. Nézzük meg a telefonunkon a YouTube ikont: visszament a legősibb írásmódba, a leggyermekibb kommunikációba. Az óvodában kommunikálunk így: Pistikének a gomba a jele. Főleg a politikai kommunikációban, de az üzletiben is, az üzeneteket le kell egyszerűsíteni. Nem lebutítani, leegyszerűsíteni.
De ennyire?
Annyira kell egyszerűsíteni, hogy a kellő számú ember jól megértse. Ízlésről nem vitatkozom, mert én a plakátkampányokat vizuális környezetszennyezésnek tekintem, mindkét oldal részéről. De ezek működnek. A mostani kampánynál nagyon egyszerű dolog történik, a kormánypárt tematikájára ráépül egy kérdés, amit az ikon meg is válaszol.
Nem degradáló, nem néznek hülyének minket ezekkel a nagyon leegyszerűsített emojikkal? Vagy ennyire egyszerűek vagyunk?
Igen, ennyire. Ez egy nagyon szomorú tény. De ez nem Magyarországra jellemző csak, az egész világon így van. A társadalmak 90 százaléka nem jut hozzá a megfelelő információkhoz, és nem képes az infókat sem szintetizálni, értékelni, nem képes a kritikai értelmezésre, és nem képes felfogni a bonyolultabb dolgokat. Ez a kampány egész egyszerűen arról szól, hogy … Tovább olvashatod ITT
( Kőszegi András )