HOGYAN ÉPÍTSD JÓL A MÁRKÁD KORTÁRS MŰGYŰJTÉSSEL?

Itthon a kortárs művészetet még számos félreértés, és ebből adódó bizalmatlanság övezi.

Tükröt tartani a világnak. Ez a kortárs művészek dolga, méghozzá úgy, hogy bátran feszegessék a határokat – véli Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapítója.

Nagy akadályt jelent, hogy sokan azt hiszik, az a kortárs, aki ma él – azonban ez így nem igaz. A kortárs művészet, a contemporary art szereplőjének alapvető tulajdonsága, hogy benne van az art world definiált intézményrendszerében, rendszeresen kiállít nonprofit kiállítóhelyeken vagy kereskedelmi vásárokon, és a globális kortárs diskurzus témaköreiben alkot, melyek alapvetően a világ akut problematikáival foglalkoznak.

Mi a különbség a klasszikus és kortárs műtárgyak gyűjtése között?

A gyűjtemény mindig a tulajdonosa attitűdjét szimbolizálja.

A klasszikus műtárgyak már bizonyítottak, sok kockázat nincs bennük, nagy hozamot nem várhatunk. A klasszikus gyűjtemény reprezentálja ugyan a tulajdonosának vagyonát és szépérzékét, ezzel szemben a jelennel vagy a jövővel nem foglalkozik, a múlt értékeit priorizálja. A klasszikus gyűjtők az örökségmegőrzés letéteményeseinek tartják magukat és ez persze sokszor igaz is.

A kortárs gyűjtő kollekciójával egyértelműen azt üzeni a környezetének és a világnak:

  • Itt és most élek, és határozottan jelen vagyok.
  • Fontosnak tartom, hogy vásárlásommal hozzájáruljak a kultúránk dinamikus és szabad fejlődéséhez.
  • Érdekelnek az újdonságok, nyitott vagyok a változásokra, és a lehetőségeimmel katalizálom ezeket a folyamatokat.
  • Nem csak az örökségmegőrzést tartom fontos feladatnak, de az örökségképződést is.
  • A ma értékeit tartom fontosnak, és igyekszem azon munkálkodni, hogy a jövőben is ez érték legyen.
  • Nem csak néző vagyok a művészet terén, hanem fontos szereplő, aki adott esetben véleményével, vásárlási „szavazataival” voksol a jövő értékeire.
  • Igyekszem a megértés örömét, az élményt és a büszkeséget megosztani másokkal, a világgal.

Élmény, presztízs, befektetés?

„Aki minőségi klasszikus művészettel szeretné körbe venni magát, annak mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. A korábbi mesterek aukcióin itthon is röpködnek a húsz-harminc, nem ritkán százmilliós összegek, emellett a régebbi korok mestereinek árindexe folyamatosan esik. Ennek az az oka, hogy a múzeumok a jobb darabokat levadásszák a piacról, így a minőségi kínálat csökken, és ezzel egyidőben a még fennálló igényt hatalmas apparátussal töltik fel hamisítványokkal – ezért a bizalmi index is meredeken lefelé tendál” – állítja Gajzágó György.

A kortárs művészet vitathatatlan előnye a klasszikussal szemben az, hogy kevés annak az esélye, hogy hamis műtárggyal találkozunk, hiszen a művész még él, sőt kapcsolatba is lehet kerülni vele. A művészt megismerve sokkal könnyebben megérthető az üzenete, a vásárlással pedig az alkotómunka részévé lehet válni. Egy pár képpel már komoly „részvényesek” lehetünk a művész brandjében. Egy pályája elején járó, jó szemmel felfedezett művész felkarolása, egy baráti viszony minden bizonnyal baráti árakat is jelent, vásárlás esetén.

Családi tradíciók, az érték-híd

„A családi „personal branding” a hagyományokon át remekül építhető. A családfő(k) átadják az értékeiket, ami az ingó- és ingatlan vagyontárgyakon túl az értékszemléletben is megnyilvánul. A családi konfliktusok általában a generációs ellentétekből adódnak, melyek kiküszöbölésére remek stratégia a kortárs gyűjtés, ami az idősebb és fiatalabb családtagok életviteléhez egyaránt illeszkedő közös foglalatosság” – mondja a szakértő.

Műgyűjtés szerte a világban

Számos világhírnévvel rendelkező személy foglalkozik kortárs műgyűjtéssel. Ez egyfajta szofisztikált versenykörnyezet, melyben cégeket fémjelző személyiségek rivalizálnak egymással. Érdemes megemlíteni, hogy ez nem csak vagyonfüggő. Bill Gates nyilván megtehetné, hogy bármit megvásárol, rendelkezik is kortárs kollekcióval, de nem gyakorol hatást az art worldre. A vásárlásokon kívül a személyes brand építéséhez az is hozzájárul, hogy a mértékadó szereplők mindig valamilyen hírértékű dolgot művelnek. Tisztségeket vállalnak művészeti intézményekben, felkarolnak fontos művészeti projekteket, vagy éppen műalkotásokat adományoznak valamilyen múzeumnak.

„Minden ugyanaz kicsiben és nagyban. Nyilván nem versenyezhetünk világsztárokkal, de az attitűd és stratégia „utánozható”. Ha az első jó vásárlással elindulsz ezen az úton, kitűzött céljaidat láttatva máris egyfajta elismerést, csodálatot és tiszteletet kelthetsz környezetedben, ismerőseid, barátaid, üzletfeleid szemében” – véli Gajzágó György.
( onBRANDS )