A PwC új elemzése szerint a dekarbonizáció a G-20 országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a 2000 óta elért globális átlag.
Az idei Net Zero Economy Index alapján
a dekarbonizáció terén elért előrelépés riasztó mértékben elmarad attól, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időszakra jellemző szinthez minél közelebb, de maximum 1,5°C-kal afölött lehessen tartani.
Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évben a húsz legnagyobb gazdaságból kilencben nőtt a szén-dioxid intenzitás, ami tovább növeli az üvegházhatást, ezzel még inkább hozzájárulva a felmelegedéshez, annak visszafogása helyett.
A nagy szennyezők nem jeleskednek
A múlt évi Index azt állapította meg, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra történő szorításához éves szinten 12,9%-os globális dekarbonizáció volt szükséges. A realizált mérték 2021-ben azonban csupán 0,5%, a G-20 országokban pedig – melyek az energiatermeléssel összefüggő globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 80%-áért felelősek – mindössze 0,2% volt, ami a két évtizede mért legalacsonyabb érték.
Emiatt jelenleg
éves szinten már 15,2%-os szén-dioxid mentesítésre lenne szükség
a párizsi egyezményben elfogadott és a tavalyi COP26 találkozón megerősített éghajlati célok eléréséhez – a jövőben esetlegesen fellépő, a jelenlegi energiaválsághoz hasonló sokkhatások esetén is.
Ezt az ambiciózus ütemet, amely az elmúlt két évtizedben elért globális átlagtól 11-szer gyorsabb előrelépést követel,
tovább nehezíti a jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzet,
ami valós veszélyt jelent a kibocsátás csökkentése irányába történő jövőbeli elmozdulásra nézve.
A PwC Net Zero Economy Indexe a G-20 országokban az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátások és a gazdaság szén-dioxid mentesítése terén elért fejlődést követi nyomon az energiafelhasználás GDP-hez viszonyított szintjeinek, valamint a felhasznált energia szén-dioxid tartalmának mérésével.
A világjárvány utáni helyreállás sem segítette a klímatörekvéseket
A világ vezető gazdaságait közelebbről szemlélve azt látjuk, hogy Kína 2,8%-kal csökkentette szén-dioxid intenzitását, viszont nőtt a szén-dioxid intenzitás az Egyesült Államokban (0,1%), Indiában (2,9%), Japánban (0,6%), Németországban (1,7%) és Franciaországban (1,4%) részben a pandémiát követő helyreállás miatt.
A legjobb teljesítményt Dél-Afrika tudja felmutatni (-4,6%), lekörözve Ausztráliát (-3,3%), Kínát (-2,8%), Törökországot (-2,7%), Kanadát (-2,2%), Szaúd-Arábiát (-1,8%), Dél-Koreát (-1,6%) és az Egyesült Királyságot (-1,5%).
Sokféle út vezet a nettó nulla kibocsátáshoz, de a cselekvési kényszer egyértelmű
Az elemzés rámutat arra, hogy a Net Zero célkitűzés eléréséhez nem csak egy út vezet, és minden ország eltérő ütemben, más-más módon halad.
Végső soron azonban minden országnak magasabb sebességre kell kapcsolnia,
mert a globális szén-dioxid-intenzitás 2030-ig 77%-kal történő csökkentése égető szükséglet. Biztató jel, hogy világszinten egyre erősebb a konszenzus a kormányzatok, befektetők, és vállalatok között azon a téren, hogy
nagymértékű dekarbonizációra és a megújuló energiaforrásokra történő gyorsabb ütemű átállásra van szükség.
„A vállalatok továbbra is a saját szervezeteik dekarbonizációja, az ellátási láncaik teljesítményének és rugalmasságának javítása, valamint mások ebbe az irányba való befolyásolása révén igyekeznek előrelendíteni a klímaváltozás megfékezését célzó tervek megvalósítását. Például több mint 3000 vállalat és pénzügyi intézmény vesz részt a »Tudományos alapú célok« elnevezésű kezdeményezésben (Science Based Targets initiative, SBTi) annak érdekében, hogy tudományos alapú célok kitűzésével csökkentsék kibocsátásukat” – hangsúlyozza Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-ért felelős cégtársa.
Miközben a döntéshozókra a biztonságos és megfizethető energiaellátás biztosításának terhe nehezedik, a nettó nulla kibocsátású beruházások üzleti indokoltságát alátámasztó, forradalmian új megoldások is kínálkoznak. Az energiaárak növekedése és az ellátást fenyegető veszélyek rövid távon a fosszilis energiahordozók megrohamozását eredményezték, ugyanakkor hosszú távon a megújulóenergia-kapacitások kihasználásába történő beruházások indokoltságát támasztják alá.
Ehhez hasonlóan
erősödött az energiahatékonyság pénzügyi indokoltsága,
különösen a nagy energiafelhasználású és nehezen visszafogható ágazatokban. A vállalatok meg fogják vizsgálni az alacsonyabb energiafelhasználás lehetőségeit és hatékonyabb energiafelhasználással fognak működni, ami fordulatot jelezhet az energiaszemléletben.
„A Net Zero Economy Index üzenete egyértelmű: jelentősen fokoznunk kell a dekarbonizáció mértékét és bővítenünk kell annak körét, ha bármilyen esélyt szeretnénk arra adni, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5°C-ot. Azt látjuk, hogy nagy a hajlandóság a változásra, de mindennek a bizonytalan geopolitikai és gazdasági háttér határokat szab. Az utóbbi időszakban a magasra szökő energiaárak és a gazdasági növekedés pandémiát követő serkentésének szüksége gátolta az előrelépést” – mondja Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG üzleti szolgáltatások vezetője.
( onBRANDS )