A tehetségkutató műsorokból többen a hazai zenei élet aktív szereplőivé váltak, számos saját lemezt és slágerlistás dalt készítettek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei legújabb kutatásukban arra keresték a választ, hogy mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből, s ennek milyen hatásai vannak a rádiók játszási listáira.
Magyarországon már a ’60-as évektől kezdve
komoly hagyományai vannak a tévés tehetségkutató produkcióknak.
A Ki mit tud? mellett a Táncdalfesztivál is nagy sikernek örvendett a Magyar Televízió programkínálatában, és amely nélkül talán ma nem ismernénk Koós János, Korda György, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa vagy épp Cserháti Zsuzsa nevét.
A kereskedelmi televíziók 1997-es indulása újabb lehetőséget teremtett a műfaj számára. A lista igen hosszú, a Kifutótól kezdve a Megasztáron át a Csillag születik vagy épp az X-Faktorig. De a tévés műsorpalettán más típusú zenei tematikájú produkciók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Ilyen volt a The Voice, Az ének iskolája, Rising Star, Star Academy, Kismenők vagy épp a Sztárban sztár +1 kicsi. A közszolgálati televízió sok év kihagyás után indította el az új zenei tehetségkutató és -válogató műsorát A Dalt, ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hazai zenei életből kiválassza azt az énekest vagy zenekart, aki majd Magyarországot képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ez a forma egészen 2020-ig működött. Ebben a megmérettetésben az évek során számos olyan előadó indult el, akiket már éppen a fenti tehetségkutatókból ismert az ország: Caramel, Vastag Tamás, Király Viktor, Radics Gigi, Kállay-Saunders András, Mujahid Zoltán, Oláh Gergő, Petruska, Pápai Joci vagy épp Oláh Ibolya.
Az NMHH munkatársai azt a kérdést járták körbe, hogy
mekkora az esélye annak, hogy egy zenei tehetségkutató műsorban feltűnt kiválóság fenn is tudjon maradni a hazai könnyűzenei életben?
A rádiók által közzétett zenék számszerű adatainak segítségével feltárták, mely versenyzők profitáltak leginkább a tehetségkutatókban elért sikereikből. Kizárólag a legismertebb tehetségkutató műsorok első három helyezettjét vették górcső alá.
A Rúzsa Magdi-jelenség
A vizsgálatba azok a rádiók kerültek be, amelyek az elmúlt kilenc évben a leghallgatottabbak voltak, s egyben karakteres könnyűzenei műsorkínálattal is bírtak. A húsz csatornán a kilenc év során összesen 3.167.467 magyar zeneszámot játszottak le, ami azt jelenti, hogy mostantól 22 és fél évig hallgathatnánk folyamatosan a hazai slágereket.
A tehetségkutatók előadói közül Rúzsa Magdi bizonyult a legtermékenyebbnek
38 dalával, igaz, szorosan követi őt a sorban Király Viktor és Radics Gigi.
A Rúzsa Magdi-jelenség vitathatatlan, hiszen az elmúlt évek tehetségkutató műsoraiból kikerült győztesek közül ő vált a legelismertebbé. Az ő dalait játsszák legtöbbet a hazai rádiók. Az összes vizsgált rádióban kilenc év alatt közzétett zeneművek 0,6 százaléka, míg a magyar zenék 1,4 százaléka köthető a nevéhez. Ha az összes, rádióban hallható dalát összevágnánk, három hónapnyi és 21 napnyi programot gyárthatnánk, ugyanis ennyi időbe telne végighallgatni a repertoárját. 2021-ben egy átlagos, 15 év feletti magyar négy óra húsz percet hallgatott Rúzsa Magdit a rádiókban, körülbelül 86 dalát követhette figyelemmel. 2013 óta a legtöbbet játszott magyar előadók top100-as listájára 21, a tehetségkutató műsorokból megismert énekes tudott bekerülni.
Hazai kontra külföldi
Az NMHH kutatása a tehetségkutatós énekesek szereplési gyakoriságát összehasonlította a hazai rádiókban regisztrált lejátszási listákkal, melyekben már a legnépszerűbb külföldi előadók is helyet kaptak. Mind a tehetségkutató formátum, mind a kiemelkedő zenei alkotók számára nagy elégedettséget jelenthet, hogy Rúzsa Magdi, Caramel vagy Király Viktor kilenc év alatt hallott dalainak összes játszási darabszáma lekörözött olyan nagy nevű külföldi sztárokat is, mint például Pink, Ed Sheeran, Avicii és Madonna.
Platon Karataev más utat választott
A Lev Tolsztoj regényhőséről elnevezett Platon Karataev együttes 2016-ban alakult. A négytagú zenekar bejutott a 2016-os Kikeltető döntőjébe, egy évvel később pedig a Hangfoglaló Programba is.
„Ha egy énekes, egy zenekar a mainstream vagy a popkultúra részese szeretne lenni, akkor valóban a legjobb módja, ha megjelenik valamelyik zenei tehetségkutató műsorban. Így azonnal nagyobb közönséghez juthat el a zenéje, és bekerülhet a média körforgásába is. Nekünk ezek a „klasszikus” tehetségkutatók nem szerepeltek a terveink között, inkább az alternatív művészetek iránt nyitott embereket szeretnénk elérni. Ezért volt szimpatikusabb számunkra a Hangfoglaló és a Kikeltető. Úgy éreztük, hogy ezek azok a platformok, ahol bontogathatjuk a szárnyainkat” – mondta Czakó-Kuraly Sebestyén, a Platon Karataev zenekar frontembere.
A zenekar a nagyobb fővárosi klubok mellett a hazai fesztiváloknak is rendszeres fellépője. A For Her című első nagylemezüknek köszönhetően a zenei streamingszolgáltatók egyből a leghallgatottabb magyar zenekarok közé emelték az együttest.
„A fiatalok nagy része ma már nem rádiót hallgat, hanem YouTube-ot és Spotify-t, ennek köszönhetően az ismertség is egyre szélesebb. A tehetségkutatókba bekerülni mindenképp jó ugródeszka, főleg egy frissen induló előadó számára, de a tehetség, a szorgalom és a kitartás elengedhetetlen része ennek a pályának is” – tette hozzá Czakó-Kuraly Sebestyén.
A sikerhez vezető út nehézségekkel van kikövezve
A dobogó legfelső fokára valóban csak egy versenyző állhat fel, ráadásul az oda vezető út sok-sok nehézséggel van kikövezve. Egy biztos, a zenei kiválóságokat felkutató műsorok csak a lehetőséget biztosítják a jelentkezők számára.
A sikerhez tehetség, szorgalom, na meg szerencse is szükséges.
Mindezek mellett pedig az is igaz, hogy az előadói pályát nem teszi könnyebbé, hogy a tehetségkutató műsorok hosszú évek óta jelen vannak a televíziók kínálatában, így újból és újból friss felfedezettek válnak ismertté.
( onBRANDS )