„Innovációra Magyar!” címmel idén második alkalommal rendezte meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) nagyszabású interaktív konferenciáját, amelyen nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai szereplők és startup vállalkozások alapítói mutatták be a legnagyobb magyar sikereket, támogatott programokat, aktuális hazai és nemzetközi finanszírozási lehetőségeket az innováció területén.
A JVSZ „Innovációra Magyar!” nagy sikerrel lezajlott konferenciájának a Bosch csoport Európa második legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, a több ütemben épült Bosch Budapest Innovációs Kampusz szolgált méltó helyszínül 2023. április 21-én. A 150 fő részvételével lezajlott, nívós eseményen a 35 kiemelkedő szakértő 10 előadáson és 6 panelbeszélgetésen keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy az előadók és a panelbeszélgetésen résztvevők között nagyvállalatok első számú vezetői, szakértői, kormányzati szakpolitikusok, hivatali vezetők, szakértők és innovatív fiatal vállalkozások alapítói egyaránt jelen legyenek, annak érdekében, hogy az innováció minden formájára rávilágíthassanak az eseményen.
Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte: krízishelyzetekben különösen fontos az innovatív megközelítés, és az innovációk ösztönzése, hiszen ez biztosíthatja a sikereink alapját a gyorsan változó időkben. Mint mondta, nincs olyan vállalati terület, ahol ne lenne szükség innovációra.
Nyitóbeszédében dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta Magyarország 2030-ra kitűzött innovációs stratégiájának alapjait, mérföldköveit: egyfelől hazánk célja, hogy az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, másrészt fontos cél, hogy ennek érdekében legalább egy magyar egyetemet a világ száz legjobbja között tartsanak számon, uniós szinten pedig hármat. Kijelentette: „a magyarok innovatívak, amit az eredményeink is mutatnak, hiszen 2010 óta duplájára nőtt a kutató-fejlesztők száma, ami az EU-n belül a legjobb eredmény” – hangsúlyozta.
A Bosch csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetője, dr. Szászi István az egyik legégetőbb kihívásnak 2035-öt jelölte meg, azaz a belső égésű motorok gyártására vonatkozó szabályozás határdátumát. A Bosch számára egyértelmű cél, hogy 150 hónap alatt felkészüljenek a váltásra.
„Azokat a megoldásokat keressük az autóiparban, amelyek lehetővé teszik a fenntartható közlekedést. Egyedülálló módon fejlesztenek innovációs ökoszisztémát, az ipar, a kormányzat és startup cégek együttműködésével, ami jó például szolgálhat a mezőgazdasági, gyógyszeripari vállalatok számára is. „Az innovációkkal egy-egy megoldatlan problémára keressük az adekvát válaszokat, a szükséges technológiai megoldást, mindehhez rengeteg időt, energiát és pénzt kell invesztálnunk. A deep-tech startupok adhatnak megoldást az önvezető autózás és az elektromobilitás legmeghatározóbb kérdéseire is, viszont ezek a folyamatok hosszabb tudományos kutatást, mérnöki innovációt igényelnek. Ehhez kell a kormányzat és az ipari szereplők támogatása” – fogalmazott dr. Szászi István
A rendezvény három fő téma köré szerveződött:
- Innovációs ökoszisztéma fontos szerepe – magyar és nemzetközi jógyakorlatok
- Sikeres magyar innovációk nemzetközi piacokon
- Innovációk a fenntartható gazdaság szolgálatában
A JVSZ a fenti témakörökben izgalmas panelbeszélgetéseket és exkluzív előadásokat állított színpadra, olyan kiemelkedő, elsőszámú vezetőkkel és kormányzati szakértőkkel, akik megosztották tudásukat, tapasztalatukat és aktuális helyzetértékelőjüket, valamint támpontot adtak és jövőképet mutattak a konferencia résztvevői számára. A konferencia célja az volt, hogy az előadók és a szakmai támogatók közösen segítsék a hazai vezetőket, és idén is hozzájárulhassanak a fejlődni vágyó vállalatok sikereihez, és a fenntartható jövő kialakításához Magyarországon. A konferencia ezzel a célkitűzéssel jövőre is folytatódik.
A konferencián került bemutatásra a Joint Venture Szövetség negyedéves Economy Index-e, a Szövetség gazdasági mutatója is. A konferencián dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója ismertette a JVSZ újítását, ami egy BUX-indexhez hasonló, negyedéves gazdasági mutató. A Szövetségnél úgy gondolják az innováció szerepe kiemelt fontosságú, hiszen nagy szerepe van a gazdasági fejlődésben. Ugyanilyen fontos ugyanakkor, hogy a gazdasági trendeket folyamatosan visszamérjük. A JVSZ Economy Index egy olyan kompozit mutató, amely a vállalatvezetők szemszögéből értékeli a hazai gazdasági környezetet és 26 részterületet (közte az innovációt is) vizsgálja. „Ugyan nem ideális a gazdasági környezet, de már stabilabb, mint azokban az időkben, amit magunk mögött hagytunk” – mondta Csorbai Hajnalka, kiemelve, mennyire nem szereti a gazdaság a bizonytalanságot és azt, ha ismeretlen kihívásokra kell válaszolnia. Az Index jól lefedi a magyar vállalkozói kör véleményét, mivel a JVSZ tagság által érintett cégekre/cégcsoportokra alapoz, és így – a KKV és a nagyvállalati szektort is képviselve – a teljes magyar hazai gazdaság kibocsájtásának több mint 15 százalékát adja.
Dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alenöke, a hazai gazdaság innovációs potenciálját tekintve az innovációs terület nehézségeit mutatta be. Mint mondta, szerinte az utóbbi években egyfajta csapdahelyzet alakult ki az ipari innovációk területén. „Egy még nem létező termék megalkotása összetett megközelítést kíván, továbbá a projektben résztvevő partnerek olyan együttműködésére van hozzá szükség, amely túlmutat azon, amit a hazai gyártók és szolgáltatók többsége végez” – fogalmazott. A gátló tényezők között sorolta a valódi klaszterek és motivált vállalatok hiányát, az elkényelmesítő pályázati rendszereket, valamint az itthon működő nagyvállalati vezetők limitált döntési jogkörét.
Az Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese által moderált, „Pályázati támogatások – magyar sikerek” című elemző panelbeszélgetésben főképp a pályázati lehetőségek kihasználásáról és a támogatási rendszerek kihívásairól és aktuális kérdéseiről volt szó. A Fino-Food ügyvezető igazgatója, Szommerné Egyed Linda például kiemelte, hogy a támogatások igenis katalizátor szerepet játszhatnak egy-egy vállalat életében. Még egy korábbi élelmiszeripari pályázat eredményeképpen ők egy másfél milliárd forintos bevételű, 70 fős cégből mára 18 milliárdos, 250 fős vállalattá nőttek. Kirchkeszner Ágnes az összecsukható konténereket gyártó székesfehérvári Continest Technologies Zrt. kommunikációs igazgatója szerint éppen az induló vállalkozások nem tudnak sok fontos K+F pályázatból részesülni, hiszen egy fiatal cég még nem rendelkezhet öt lezárt mérleggel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, Bihari Katalin kiemelte, hogy az elmúlt években hatszorosára növekedett azon vállalkozások száma, melyek exportösztönzési támogatásban részesültek, így jelenleg mintegy 12 000 hazai cég kapott központi segítséget a külpiacokon.
A konferencia záró előadását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közelmúltban kinevezett elnöke, Kiss Ádám István tartotta, aki az előadásában részletesen bemutatta a hazai innovációs támogatási rendszer eddigi jellemzőit és ismertette azt a stratégiát is, amelynek keretében a K+F pályázati rendszerek és ökoszisztéma megújul. Kiemelte: a korábbinál határozottabb pályázati nyomonkövetés mellett egy fegyelmezettebb és átláthatóbb rendszeren dolgoznak. A támogatási összegek ütemezett kifizetését mérföldkövek eléréséhez kötik majd és más szabályozói oldalról szigorodó feltételekre is lehet számítani.
( onBRANDS )