MINDEN ÖTÖDIK HAZAI CÉG TERVEZI A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HASZNÁLATÁT

Jelentős arányban számolnak be kétségekről is.

Megoszlik a vállalatok hozzáállása a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésével kapcsolatban. A cégek egy része már használ mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, és bár többen is tervezik a közeljövőben ilyen szoftver bevezetését hatékonyságuk növelése érdekében, jelentős arányban számolnak be kétségekről is. A Profession.hu legújabb kutatásában 197 vállalatot kérdezett meg tapasztalataikról, terveikről és esetleges félelmeikről e témában.

A felmérés alapján jelenleg a válaszadók 15 százalékának van tapasztalata olyan eszközök, programok, technológiák használatával kapcsolatban, ahol a gépek az ember bizonyos képességeit másolják le vagy adathalmazokból vonnak le következtetéseket, hoznak döntéseket, tehát mesterséges intelligenciára épülnek.

A mesterséges intelligencia munkafolyamatokban történő hasznosításához vegyes érzelmekkel állnak a cégek,

megosztó jelenségnek mondható: sokan hasznosnak tartják, de jelentős az aggodalom is ezzel kapcsolatban.

MI bevonása a munkafolyamatokba

A válaszadók 62 százaléka mondta, hogy még sosem használt, míg negyedük nem tudja, hogy használt-e már az MI alapú megoldást. A tapasztalattal rendelkezők spontán említéseinél magasan vezet a ChatGPT, emellett szerepeltek még a fordító- és számlázó programok vagy egyéb kommunikációs eszközök megjelölései. Támogatott kérdésfeltevéskor jelentősen többen jelezték, hogy van tapasztalatuk ezen a területen: 92% internetes keresőt, 46% beszéd- és arcfelismerő rendszert, 33% drónt, 30% ChatGPT-t, 28% virtuális asszisztenst, 21% robotot, 13% képelemző szoftvert és 8% önvezető autót jelölt meg, míg mindösszesen 3% azok aránya, akik egyiket sem alkalmazták még.„A kutatásból kiderült, hogy a válaszadó cégek 13 százalékánál használnak már valamely területen MI-t. Közülük a többség az adatelemzés, chatbot, könyvelés-számlázás, diagnosztika, robotizálás, sourcing területén vette igénybe ezt a lehetőséget. Nagy a bizonytalanság és alacsonynak mondható az affinitás az MI jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban a vállalatoknál: csupán 20 százalékuk tervez bármilyen területen ilyen eszközöket, programokat alkalmazni. Akik gondolkoznak a használatukon, főként a gyártás, adminisztratív területek, e-learning, grafika, marketing (keresőoptimalizálás, content gyártás), diagnosztika, raktározás, szállítmányozás, tervezés, toborzás, ügyfélszolgálat területét nevezték meg” – mondta el a felmérés eredményeiről Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Bizalom és várakozás a munkaerőfelvétel terén

A megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta már a toborzás területén is, a mesterséges intelligencia megítélése ezen a területen pozitív képet mutat:

az általános vélekedés szerint a segítségével növelhető a hatékonyság.

A túlnyomó többség (76%) a toborzásra szánt idő lerövidülését látja előnyként az MI-hez kapcsolódóan, harmaduk az objektívebb döntéshozás támogatását, negyedük jelölte meg a szakmai segítséget, 19% a potenciálisan jobb jelöltek kiválasztását és közel ennyien a jelöltélmény javulását. 6% szerint semmilyen pozitív hatással nem jár az MI bevonása a toborzásba.A válaszadók több, mint fele szerint pozitív hatással lenne a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatra általánosságban véve, és a megfelelő jelentkezők megtalálását is támogatná. Ezzel párhuzamosan csak 30% azok aránya, akik szerint pozitívan hatna az emberi erőforrás toborzására szakosodott szakemberek munkájára vonatkozóan és 23% szerint ez kifejezetten negatív hatással járna a jövőben.

A válaszadók az MI nyújtotta lehetőségeket elsősorban a toborzási kampányok tervezésében (72%) és kiértékelésében (85%) tudják elképzelni. A megfelelő jelöltek megtalálásához 77% használná, míg az álláshirdetés megírásához 64%, a minőségi jelöltek kiválasztásában pedig 53%. Ezeken a területeken kívül az adatelemzést, az adminisztrációt és az interjúztatást említették.

A toborzás során használt MI eszközökből származó adatokat, információkat a válaszadók fele hitelesnek tartja, de 9 százalékuk nem bízna ezekben, a többiek pedig bizonytalanok a kérdésben.
( onBRANDS )