onBRANDS
A kkv-k fejlesztése, kultúraépítése, azon túl, hogy el kell adni a szolgáltatást, miért fontos Neked, miért fontos a Telekomnak?
SZABÓ BÉLA
Onnan indulok, hogy ne csak image jellegű, vagy egy általános jó szolgáltatás legyen a téma, mi ügyvezérelt működésben vagyunk, amiről mi ketten is már sokat beszéltünk. Ebből lehet levezetni tulajdonképpen rengeteg mindent, amit mi csinálunk. Ez egy olyan megoldás, amikor nem kell mindig eladni, de mégis, amikor egy kicsit indirektebb módon beszélünk arról, hogy mi lenne jó avállalkozóknak, vagy a társadalomnak, akkor az mindig visszaköt a maga módján a bizniszhez. Nem olyanok vagyunk, mint a pharma szektor, mivel ők 99 százalékban arról beszélnek, hogy az a gyógyszer, hogyan oldja meg azt a problémát, amit éppen kitalálnak és bemutatnak. Ez egész egyszerűen szétroncsolja az iparágunkat, az emberek nem figyelnek oda, úgy érzik, csak információt kapnak. Persze ez fontos, de tizenkettő egy tucat, nincs benne fantázia, kreativitás. A marketing ilyen szempontból nem is létezik, mert a sales, az csak egy része a marketingnek.
A marketing többről akar szólni,
ha teljességében nézzük, azt mondjuk, hogy ha segítünk a társadalomnak, vagy a vállalkozóknak abban, hogy képesek legyenek jobban működni, akkor az természetesen nekünk is jó, hiszen több szolgáltatást, több adatot, jobb internetet, több készüléket fognak venni. Tulajdonképpen ez a kettő így függ össze: ha segítjük a vállalkozások munkáját, akkor segítjük a mi bizniszünket is.
Az, hogy milyen kommunikációs csatornákon, vagy milyen formákban történhet meg, ennek a száma gyakorlatilag a végtelen?
SZABÓ BÉLA
Igen, végtelen.
Például a kezdetektől fogva együttműködtetek a Cápák között című üzleti showműsorral. Fenntarthatósági kérdések, purpose, mennyire vettétek ezt komolyan, nem mondanám felületesnek, de azért ez mégiscsak egy show-műsor?
SZABÓ BÉLA
Tévé show, és ha csak ebben gondolkodnánk, akkor az kevés lenne. Ebben az országban szerintem az elsők között voltunk, akik a b2b szegmenst elkezdtük kicsit máshogyan kezelni. Nem úgy, hogy hébehóban van egy kis kommunikáció, ahol belenéznek a vállalkozók a kamerába, vagy valamit csinálnak éppen a kezükkel a háttérben, vagy egy ellenfényes megoldással romantikus módon száll a por. Azt gondoljuk ez sokkal több: a b2b-t pont ugyanúgy kell építeni, pont olyan kommunikációs módszerekkel, mint a b2c-t.
Emocionálisan kell, hogy elköteleződjenek a vállalkozók, és lehet akár purpose módon is közelíteni hozzájuk.
A tévét is ugyanúgy kell használni, vagyis érdemes figyelmet építeni. Már évekkel ezelőtt elkezdtünk így működni, nagyon sokféle dolgot csináltunk és ebbe nagyon jól illeszkedett a Cápák között, mint egy újabb elem, hiszen hiába vannak digitális touchpointok, ilyen nagy vizibilitású műsorból még kevés van, vagy éppen kevesebbet használjuk. A print eltűnésével a vizuális kultúránk – de ez egy másik téma – szerintem romlott, úgyhogy a tévé marad, és azért a tévének is vannak korlátai, így hiánypótó volt a Cápák között, mint egy újdonság.
Mindig igyekszünk az újdonságok, a kísérletezések felé menni.
Nyilván külföldről ismertük, volt már Magyarországon is egy hasonló műsor, az is érdekes volt. Egyébként a startapokra jellemző működés mainstream térbe emelése – tehát a pitchelés, az ötletek megmutatása – rendkívül érdekesnek tűnt abból a szempontból is, hogyan fog működni, érdekes lehet-e a mainstream fogyasztónak is. A másik, hogy ebbe beleláttuk azt, hogy – amin lehet vitatkozni, hogy ezzel a műsorral jön vagy sem a vállalkozói kultúra fejlődése – növeli a vállalkozás, a „vállalkozni akarás” népszerűségét. Vannak jobb és vannak kevésbé jó vállalkozók, de azért valamit ez visszahat. Látjuk, hogy a vállalkozók olyan emberek, mint mi, jól vagy rosszul elmondják az ötleteiket, hogy mit is akarnak, átlagemberként nekünk akár jobb ötleteink is lehetnek, mint a vállalkozóknak. Tulajdonképpen közelebb hozza a vállalkozás a nimbuszát az emberekhez, leteszi a nagyobb nyilvánosság szintjére, valahogy talán eljuttatjuk oda az embereket, hogy bekerül az opciók közé az is, hogy vállalkozóvá válhatnak.
Milyen ambíciókkal, célok mentén vágtatok bele a Telekommal az együttműködésbe?
MÁTÉ KRISZTA
A Cápák között első évada előtt elhatároztuk, hogy csak olyan partnereket keresünk meg, akiknek a céljai megegyeznek a mieinkkel. Olyan területen tevékenykedő cégeket, amelyek
nem reklámfelületet keresnek, hanem a közös cél mentén együtt gondolkodnak velünk,
kiteljesítik, kiterjesztik az elképzeléseinket. A Telekomról régóta tudjuk, hogy a vállalkozások nagy barátja, segítője, és az is nyilvánvaló volt, hogy feltétlenül szükséges a magyarországi vállalkozásokat digitálisan fejleszteni, edukálni. Már az első megbeszélésen nyilvánvaló volt, hogy milyen sok területen van keresnivalónk egymás segítésében. Arra, bevallom, nem számítottunk, nem reméltük, hogy az együttműködés olyan jól sikerül, hogy még az ötödik évad után is új közös célokat keresünk. Ez a műsor Angliában és Amerikában is a huszadik évad közelében jár, az, hogy Magyarországon, egy ilyen kis országban ekkora hatása van, ennyire túlmutat egy tévéműsorral kapcsolatos elvárásokon, elképzeléseken, ez a Telekom érdeme is.
Amennyiben úgy tekintünk erre a műsorra, mint egy kommunikációs csatorna, egy eszköz, akkor többet gondoltok bele, mint egy műsor szponzorációja, ahol a végén van egy T logó? Partnerségben működik?
SZABÓ BÉLA
Abszolút.
Mit jelent ez?
SZABÓ BÉLA
Rengeteg mindent. A szponzorációról úgy érdemes gondolkodni, akkor is, ha fesztiválokat szponzoráltunk, szponzorálunk, hogy aktívan legyünk benne. A mi megjelenésünk is segítse a műsor minőségjavulását, vigyük el általunk egy új helyszínre. Ennek része a díjazás is: a Digitálisan Tettrekész Díjjal elismerjük az adott adás digitálisan nyitott vállalkozását, az évad végén gazdára talál a fődíj, amelynek keretében aktívan szerepet vállalunk a műsorban megfogalmazott elkötelezettség felé, tehát segítünk nekik abban, hogy a digitalizáció révén még jobb vállalkozók legyenek. Mindig igyekszünk megmutatni a műsor segítségével, a Produkcióval együttműködésben, ami a mi b2b témáinkat segíti, ami meg megint csak arról szól, hogy hogyan tud egy vállalkozás előrébb lépni, jobban működni, versenyképesebbé válni a digitalizáció által. Szuper projektjeink voltak például a ChiliYarddal. Megjelent rengeteg helyen, bejött a Telekom Székházba, itt értékesített, információs előadásokat tartott, de annyira jól működött ez az együttműködésünk, hogy az egyik kampányunkban ő lett a reklámarcunk is. A digitálisan továbbfejlesztett webshoppal, a digitális működésnek az új terepeivel megismerte őket a Telekom-kollégáknak a sokasága és a reklám révén az egész ország. Nagyon hamar beindult a chili, a biznisz, tehát amiben segítettük őket az tulajdonképpen hirtelen fontossá is vált.
Így összeért ez a kis kör, hogy általunk és a Cápák között által ő jobb vállalkozó lett, ezzel szerintem sok vállalkozónak egy jó példát adott.
Amikor így belelépünk egy ilyen együttműködésbe, akkor igyekszünk egy teljes ökoszisztémát kiépíteni.
Mitől több ez Nektek, mint egy egyszerű “logó a végén” műsorszponzoráció?
MÁTÉ KRISZTA
A Telekommal és a többi partnerünkkel is folyamatos a kommunikáció. Nemrég a Telekom székházban csodás példája volt ennek az a nagyszabású rendezvény, amelyben többszáz üzletember boldogan ment haza, mert annyira elégedett volt azzal, amit a Cápák között partnerei közösen hoztak létre a vállalkozók támogatására. Itt voltak Cápák, vállalkozások, amelyek vezetőitől kérdezhettek a többi, eddig még bátortalanabb vállalkozók, korábbi különdíjasok, akik a tapasztalataikról beszéltek. De soha nem reméltem például a műsor kezdetekor, hogy
a Cápákban szereplő cégek egymásra találnak, segítik, támogatják egymást, közösséggé válnak.
Hogy csak egyet említsek, a Chilliyardos Koletán Gergő, aki a Telekom óriásplakátjairól mosolygott ránk, kollaborált a Demeter Csoki Kaludiájával, a Simon Gyümölcs Mátyásával, és van már a piacon közös, chilis csokijuk, chilis csokis alma-chipsük is. A gyerekek a farsangon Balogh Petyának öltözek, a szüleik küldik nekünk a videokat, ahogy cápásat-játszanak, klassz családi program lett vasárnap esténként a Cápák közöttet nézni, mert jó érzés, hogy mennyit tanul, inspirálódik belőle mindenki. Nem várt siker, és minden évadban egyre nagyobb a közösség, több a néző, ez erőt ad, hogy tele legyünk további tervekkel.
Mekkora mozgásteretek van, hiszen ez nem csak egy „adok pénzt és ott a logóm”, hanem ez egy együttműködés, partnerség?
SZABÓ BÉLA
A műsorkészítők, a műsor Producere, Máté Kriszta ugyanígy gondolkodnak: már a műsor kezdetekor sem szponzorokat, hanem együttműködő partnereket kerestek. Sokszor gondolkozunk közösen, nagyon támogatóak, jönnének velünk a csillagokig. Maga a műsor kerete, formátuma kötött, de a további együttműködésben
igyekszünk a legteljesebb ököszsiztémát kiépíteni,
amit a jogtulajdonos, a Sony még megenged.
A szponzor pénz nem írhat felül mindent. Mik a szponzorációs határok a műsorban?
MÁTÉ KRISZTA
A legklasszabb az egészben az, hogy a kérdést is alig értem, olyan magától értetődő az együttműködésünk a partnereinkkel. A formátum tulajdonosainak képviselői eljöttek az utolsó forgatási napok egyikére, hogy a saját szemükkel lássák, hogyan csináljuk. Tőlük tudom, hogy példaként említik a többi országban, ahol ez a műsor látható, a magyarországi partneri viszonyt, az együttműködés formáit, lehetőségeit. Soha nem fordult elő, hogy valami olyasmit kért volna valamelyik partnerünk, ami nem a műsor céljait szolgálja. Vagyis csak hozzátesz az ökoszisztémához minden ötlet, javaslat
Hogyan teljesültek a Ti elvárásaitok?
MÁTÉ KRISZTA
A Cápák között a Sony formátuma, az RTL műsora, az én cégem gyártja. Szerintem minden elképzelésünkön, elvárásunkon túlmutat, hogy a partnerekkel közösen micsoda ökoszisztémát tudunk építeni.
A vállalkozók nem csak a Cápák pénzéért jönnek a műsorba,
hanem mindazért a támogatásért, tanulásért, új látásmódért, amivel sehol máshol nem találkoznak. Mindig mondom, pénz van a piacon. Ha csupán befektetésre lenne szükségük, biztos könnyebben kapnának máshol. De máshol nem jár a pénzzel együtt Cápa a tanácsaival, tudásával, a Telekom, amely elképesztően sokat tesz azért, hogy az általa kiválasztott különdíjas vállalkozásokat digitálisan fejlessze, a K&H Bank, amely a pénzügyi háttértámogatást adja, vagy a Samsung, az üzlethez elkerülhetetlen eszköz-támogatással, és még mindaz, amit kommunikációban népszerűsítésben az RTL és a műsor hozzátesz. Vagyis minden korábban különdíjas vállalkozás úgy érezheti, hogy mindenképpen megéri szerepelni a műsorban, mert annyit tanulnak a részvételből is, hogy megváltozik az életük.
Miben tudjátok részetekről mérni a sikerét, azon kívül, hogy a műsort megnézi valamennyi néző? Kell-e itt a számokat nézni, vagy elég az ügy, hogy hisztek benne?
SZABÓ BÉLA
Mérjük, építi vagy sem a márkát. Azt látjuk, hogy nagyon jól épít bizonyos márkaatribútumokat, mint hitelesség, az emberi és a digitális világban az útmutató szakértő szerepünket is erősíti.
A b2b felől nézve is a Telekom márka ismertsége növekszik, fejlődik,
tehát a preferencia, az jó helyen van, tulajdonképpen nagyon el is húzunk a versenytársakhoz képest. A kommunikációt is mérjük, nagyon jó eredmények vannak, láthatóságot ad, alakít egyfajta érzelmi elköteleződést. Ez most még magasabb szintre lép azáltal, hogy a T-Systems tulajdonképpen bekerült a Telekom égisze alá, vagyis a Telekom egy kézből szolgálja ki a kis-, közép-és nagyvállalatokat. Ezt a Telekom Business alatt tesszük, ami nem egy almárka, hanem tulajdonképpen csak egy meghivatkozása annak, hogy a vállalkozókhoz szólunk. Elkezdett stratégiaivá válni ez a működésünk, a kkv szegmensben is elértük a trendfordulót, úgyhogy azt mondhatom, hogy működik, amit csinálunk.
( onBRANDS )