Hazánk évek óta előkelő helyen szerepel a Nemzetközi Szellemi Tulajdon (International IP) Indexen. A legújabb, 2023-as elemzés szerint a 15. helyen állunk az 55 országot, 50 indikátor segítségével vizsgáló tanulmányban. Azonban, ha kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat vizsgáljuk,
míg az EU-ban közel 8,8 százalékuknak van valamilyen iparjogvédelmi oltalma addig hazánkban ez csupán 3,4 százalék.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kis- és középvállalkozásoknak tanácsokkal, szemléletes példákon keresztül kíván segítséget nyújtani az oltalomszerzés kérdéseiben. Ezért készült el Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak című friss kiadványuk, amely segít eligazodni a KKV-knak az oltalmi formák világában és gyakorlati tanácsokkal látja el a vállalkozásokat. Három kiemelt iparágban – élelmiszeripar, építőipar és sport –, sikeres
hazai példákon keresztül mutatják be az oltalomszerzés fontosságát és előnyeit.
Az iparjogvédelem azért is fontos, mert az innovációkat nemcsak létre kell hozni a magyar gazdaság versenyképessége érdekében, hanem ezeket meg is kell óvni a piacokon – hangsúlyozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára kedden a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala új kiadványa, az Ötletből érték bemutatóján.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) tanulmánya szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek tudatosan
foglalkoznak a szellemi tulajdonnal, akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el,
mint azok, amelyek nem rendelkeznek szellemi jogi oltalmakkal. A szellemi jogok lehetővé teszik az egyediséget, megkülönböztethetőséget és minőségi garanciát, amelyek mind a vállalkozás, mind a vásárló védelmét szolgálják. Napjainkban a fogyasztók egyre tájékozottabbak. A szellemi tulajdon az, ami képes bizalmat építeni a vásárlókban, hiszen azt jelzi, hogy az adott márka, termék megbízható választás.
„A szellemitulajdon-jogok terén olyan kérdéseket szükséges tisztázni, mint hogy melyik régióban kívánjuk hasznosítani a terméket, vagy hogy milyen oltalomtípusra lesz szükségünk: védjegyoltalom, formatervezésiminta-oltalom, földrajzi árujelzés? Bár első hallásra bonyolultnak tűnnek, de számos lehetőség kínálkozik a terület olykor útvesztőnek ható labirintusának feltérképezésére. Az SZTNH már régóta figyelmet fordít a kis-, és középvállalkozások támogatására különböző ösztöndíjak és kampányok formájában, mint az IP Hősök vagy a KKV-alap. Ezzel a kiadvánnyal is nekik szeretnénk részletes segítséget kínálni a szellemitulajdonjog-védelem kérdéseiben” – foglalta össze Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A hazai kis- és középvállalkozások nagyon innovatívak, számos sikeres termék, márka született már itthon, azonban sokszor nem is tudjuk, hogy valójában magyar találmány alkotja a piaci siker alapját.
Jelenleg sok magyar cég még nem rendelkezik az oltalmakkal kapcsolatos tudatossággal, nem védik kellőképpen az innovatív megoldásaikat, és nem különböztetik meg védjegyekkel termékeiket a versenytársakétól.
Számos előnnyel jár, ha egy cég oltalom alá helyezi az újításokat, egy megszerzett oltalom akár 10 százalékos növekedést is eredményezhet, az oltalmak együttes alkalmazása pedig akár 30 százalékkal is növelheti a vállalatok nyereségtermelési lehetőségeit, hiszen az innovációk hasznosításának, az oltalmazott új megoldásoknak és védjegyeknek üzleti értékük van, amit érdemes kihasználni. Emellett
az oltalmak jogi védelmet is nyújtanak a cégnek bitorlás, hamisítványok és másolatok ellen.
„Számtalan jó ötlettel, termékkel találkozunk a magyar kkv-szektorban, azonban észrevételem szerint hiányzik az induló vállalkozásoknál az oltalomszerzéssel kapcsolatos tudatosság, ami pedig nem csak jogi védelmet jelent, de fontos a márkaérték szempontjából is. Az SZTNH kiadványa hiánypótló szerepet tölt be, mert pont ezen vállalkozások számára szedi össze a szellemitulajdon-védelem előnyeit és annak megszerzéséhez is segítséget nyújt” – jegyezte meg a kiadvány kapcsán Oszlánczi Réka, a FIVOSZ Észak-Magyarországi Regionális elnöke.
Szerencsére hazánkban is akad pár kiemelkedő, követendő példa a kkv-szektorban. Az Etyeki Kúria üzletfejlesztési stratégiájában például már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetnek az IP-stratégiára,
a védjegyek alkalmazásával a vállalat célja elsődlegesen a márka értékének növelése.
Az ikonikus Szerencsi Bonbon-nál hasonlóan gondolkodnak erről, a védjegyeknek köszönhetően a márkaérték minőségi garanciát jelent, melynek köszönhetően nőtt a visszatérő vásárlók aránya.
Ha egy másik iparágat, az építőipart tekintjük, a különböző eljárások és módszerek miatt ott is egyre fontosabbá válik a szellemitulajdon-jog védelem. A Terrán tetőcserép hamar felismerte, hogy a növekedéshez, hosszú távú terveik megvalósításához fontos a szellemi tulajdon jogvédelme. Egy másik magyar kisvállalkozás a Barabás Téglakő is teljeskörűen kihasználta a szellemitulajdon-védelem nyújtotta előnyöket, melynek segítségével fel tudtak lépni a bitorlás ellen és megtartani versenyelőnyüket a piacon.
A sport területén az iparjogvédelem szintén igen szerteágazó, és itthon is találkozhatunk számos követendő példával. A Fradi az elmúlt években jelentős márkává nőtte ki magát, 2001-ben kaptak védjegyoltalmat, majd a márkaépítés következő szakaszában számos terméküket és szlogenüket is jogi védelem alá helyezték. Ezzel biztosítva a klub számára a megkülönböztethetőséget és az egyedülállóságot. A HardBodyHang csapata már a kezdetektől felismerte, milyen jelentős előnyt jelenthetnek az oltalmak egy kezdő vállalkozás esetén és segítenek felvenni a versenyt nagyobb cégekkel. A HBH növekedési stratégiájának szerves része az innováció, minden új termékre vagy koncepcióra formatervezésminta-oltalmat nyújtanak be, hogy igazolni tudják ez valóban az ő termékük.
Az SZTNH Ötletből érték – IP Iránytű KKV-knak kiadványban számos további példával és az oltalomszerzés lépésről lépésre történő bemutatásával is találkozhatunk.
( onBRANDS )