FOMO-SZINDRÓMA AZ AI-MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSÁRA

A cégek sokszor felkészülés és szakértelem nélkül, befektetői nyomásra integrálják üzleti modelljükbe a mesterséges intelligenciát.

Számos területen járhat versenyelőnnyel az AI üzleti alkalmazása, de egy, a piaci nyomás hatására született gyors döntés az eszközről költséges lehet– hívja fel a figyelmet a Bobcats Coding.

A speciális szaktudású szoftverfejlesztő csapatokat bérbe adó magyar cég a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgáló Neuron Solutions kutatócsoportjával együttműködve tanulmányban gyűjtötte össze az AI alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kulcsfontosságú pontokat.

A gyors technológiai fejlődés korában az AI rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor mint minden erőteljes hullám, ez is számos kihívással jár.

A befektetők mesterséges intelligenciával kapcsolatos FOMO-szindrómája – azaz félelmük attól, hogy kimaradnak – nyomaszthatja a vállalatokat, különösen akkor, ha a versenyelőny megszerzése a tét.

A cégek sokszor felkészülés és szakértelem nélkül, befektetői nyomásra integrálják üzleti modelljükbe a mesterséges intelligenciát

– még akkor is, ha ez nem egyezik az alapstratégiájukkal. Bár az AI-ben rejlő lehetőségek tagadhatatlanok, a vállalkozásoknak először meg kell érteniük az AI szerepét a vállalat jövőjében.

„Szinte minden ügyféltalálkozónkon szóba kerül a mesterséges intelligencia integrációja, és azt látjuk, hogy a különféle piacok hasonló kihívásokkal és döntési pontokkal szembesülnek. Tanulmányunk a cégek számára segít megérteni az AI potenciálját az iparágak forradalmasításában, és iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyan, az üzleti növekedést szem előtt tartva a gyakorlatban is alkalmazni. Célunk, hogy az AI ne pusztán a technológia átvételéről szóljon, hanem valóban hozzáadott értéket is teremtsen a vállalat számára.” – mondta Fazekas Barbara, a Bobcats Coding ügyvezetője.

A tanulmány részletesen foglalkozik olyan stratégiai kérdésekkel, mint hogy miként időzítheti egy vállalat megfelelően a fejlesztői döntéseket befektetői nyomás alatt, hogyan határozhatók meg a fejlesztői kapacitások az AI-megoldások integrálása után, és egyáltalán hogyan – inkább a generalistákra vagy inkább a specialistákra fókuszálva – kell majd a jövőben felépíteni egy szoftverfejlesztői csapatot.

Emellett olyan szektorspecifikus tanulságokra is kitér, mint az AI-forradalom technológiáinak megfelelő alkalmazása a szoftverprototípusok készítéséhez, vagy, hogy miként használható a low-code platformok és szintetikus adatok kombinációja piaci validációra.

Hasonlóan fontos fejezetek foglalkoznak az AI SaaS-megoldások költségeinek tervezhetőségével, az AI-modulok kiválasztásának szempontjaival, a témát övező jogi környezettel, a nemzetközi szabályozásokkal és azzal, hogy

egyáltalán tervezhető-e a technológiai stratégia egy ilyen turbulens környezetben.

„Tanulmányunk lényegre törő 12 pontja a saját tapasztalati tudásunkon túl nemzetközi tanulmányok és jó gyakorlatok tanulságait is összegzi. Magunk is tapasztaljuk, hogy az AI-megoldásokat övező információs káosz mennyire megnehezíti az üzleti döntéshozók helyzetét – a most kiadott anyaggal célunk, hogy megkönnyítsük ezt.” – mondta Kökény Tamás, a Bobcats Coding technológiai vezetője.

A Bobcats Coding tanulmánya ITT letölthető.
( onBRANDS )