Az elmúlt időszak számos jogszabályi változást hozott, különösen a fogyasztóvédelem területén.
Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője összegyűjtötte azokat a főbb jogszabályi fejleményeket és érdekességeket, amelyek meghatározzák az idei évet.
Hatékonyabb jogérvényesítés
2023. júniusában lépett hatályba „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” hazai szabályzása, amelynek célja a vállalkozások jogellenes kereskedelmi gyakorlatának visszaszorítása. Az új szabályok alapján – amennyiben a fogyasztók széles körét érinti egy szabálysértés, akkor a kijelölt szervezetek jogosultak arra, hogy az érintett fogyasztók teljes köre nevében és javára peres úton lépjenek fel a jogsértő vállalkozással szemben.
A magyar jogban is lehetőség lesz tehát csoportos perlésre fogyasztóvédelmi jogsértések esetén.
A feljogosított szervezetek kezdeményezhetik a jogsértés megszüntetésére és jogsérelem orvoslására (pl. kártérítés fizetése, termék cseréje vagy vételár visszatérítése) irányuló intézkedéseket is.
„Érdekes, hogy a Kormány fogyasztóvédelmi portálja alapján mindezidáig – a törvény által már feljogosított szervezeteken túl (pl. ügyészség, Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal) – összesen egyetlen magánszervezet kapott ilyen kijelölést és így csoportos perlési lehetőséget. Lényeges viszont, hogy a portál információi alapján az új szabályok szerinti első keresetet már 2023 decemberében be is adta az ügyészség egy meghatározó online kereskedőcéggel szemben: az ügy tárgya a kereskedőcég által előírt indokolatlan szállítási díj megszüntetése és annak visszatéríttetése a fogyasztók számára” – mondta el Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
Új uniós irányelv a fogyasztói hitelek tekintetében
A fogyasztói hitelek világában számos jelentős változás zajlott le a közelmúltban, pl. megjelentek olyan fizetési megoldások, mint a BNPL (azaz a „Buy now, pay later!” szolgáltatás, amely halasztott fizetést tesz lehetővé a vásárló számára, bizonyos feltételek teljesülése mellett akár kamatmentesen).
Erre reagálva az Európai Unió 2023. októberében teljesen új irányelvet fogadott el a fogyasztói hitelre vonatkozóan. Ezen irányelv többek között biztosítja, hogy a hitelekre vonatkozó információk – például a hitel teljes költségei – világos és érthető módon, digitális eszközökre optimalizált formában legyenek feltüntetve, valamint szigorúbb szabályokat állapít meg a reklámokra vonatkozóan és a korábbi irányelv hatályát a fent jelzett BNPL szolgáltatásokra is kifejezetten kiterjeszti. Bár az irányelv szabályait csak 2025-ig kell átültetnie a tagállamoknak, az várhatóan
már a közeljövőben jelentős hatást fog gyakorolni a fogyasztóvédelmi jogi jogalkalmazásra és jogértelmezésre is.
Gördülékenyebb békéltetés 2024-től
2024 januárjától ismét módosul a fogyasztóvédelmi törvény, amely a békéltetésben hozhat jelentős változásokat. Az új szabályok értelmében, ha a békéltető testület megalapozottnak ítéli a fogyasztó panaszát és az érvényesíteni kívánt kárigény nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor a testület alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat a vállalkozásokkal szemben. Ez abban jelent előrelépést, hogy a jelenleg még érvényben lévő szabályozás értelmében a testület ilyen esetben csak ajánlást tehet, amit nem köteles végrehajtani a vállalat.
Fontos megjegyezni, hogy
az új szabályok következtében minden webáruház köteles módosítani az ÁSZF-et,
biztosítva a tájékoztatást a változásokról.
Mindemellett a hatékony és gyors eljárások érdekében a meghallgatások online zajlanak majd, és csak akkor lesz lehetőség a személyes részvételre, ha azt a fogyasztó külön kéri.
Szigorúbb szabályok az online világban?
Végül a fogyasztóvédelem világában megkerülhetetlen a Kormány 2023 decemberi törvényjavaslata, amely egyrészt az uniós szabályok értelmében kapuőrnek minősülő vállalkozásokat (pl. Facebook, Google stb.) érinti, másrészt pedig az online szállásközvetítő vállalkozásokat.
„A kapuőrökre a törvényjavaslat szigorúbb nemzeti szabályokat állapítana meg: ilyen például a magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, telefonos és elektronikus ügyfélszolgálat fenntartása, szigorúbb fizetési határidők figyelembevétele és a független jogi tanácsadási kötelezettség fenntartása vitás jogi kérdések esetére” – emelte ki Marosi Zoltán.
A szállásközvetítők esetében a törvényjavaslat (figyelemmel a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben zárult gyorsított ágazati vizsgálatára) ugyancsak szigorúbb rendelkezéseket határozna meg. Így
automatikusan tisztességtelennek minősülnének bizonyos kikötések a szállásközvetítők és a szálláshelyek közötti szerződésekben:
pl. a túl hosszú fizetési határidő kikötése, az ún. szűk paritási klauzulák (amelyek alapján egy szálláshelynek tilos lenne a szállásközvetítővel kötött szerződésben foglaltnál alacsonyabb áron kínálni a szálláshelyet) és a teljes felelősségkizárás a szállásközvetítő részéről a közzétett fogyasztói értékelések tartalmával kapcsolatban.
A törvényjavaslat – amennyiben azt a Parlament ebben a formában megszavazza és a köztársasági elnök kihirdeti – 2024. május 1-jén lépne hatályba, és a fenti kötelezettségek betartását a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrizné.
( onBRANDS )