Megtorpant az online vásárlás korábbi növekedési üteme, állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása. Az internetes vásárlás ugyanakkor hozzátartozik a legtöbb ember mindennapjaihoz, 2023-ban a magyar felhasználók 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket a weben keresztül.
Az online vásárlás ugyan továbbra is jelentős szerepet tölt be a kiskereskedelemben, ám a szektor korábban tapasztalt növekedése megtorpant. A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten értékesített áruk összértéke évről évre gyorsabban növekedett, mint a teljes kiskereskedelem. 2022-ben viszont a hosszú felívelő trend megszakadt, majd tavaly tovább romlott. Az NMHH kutatása szerint 2023-ban a magyar internetezők 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket online. A legtöbben, 47 százalékuk ruhát vagy cipőt, amelyet az egészséggel kapcsolatos termékek, valamint az élelmiszerek és italok követtek.
2021 és 2023 között az egy vásárlásra eső költés nem csökkent, sőt a vásárlók becslése alapján a vizsgált 14 termékcsoport szinte mindegyikénél jelentősen emelkedett az alkalmanként kifizetett összeg. A legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt, egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra drágult, ami érthető az időszakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció mellett. Hasonló áremelkedés állapítható meg a háztartási tisztítószereknél és vegyszereknél.
Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálta a hatóság. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett. A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató, egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát vagy cipőt.
A negatív trend viszont nyilvánvalóan megmutatkozik az egyes árucsoportokból vásárlók csökkenő számában. Ez a visszaesés a fiatal, 16–35 éves korosztályt érintette leginkább. Az online rendelők aránya mindegyik termékcsoportnál mérséklődött a vizsgált időszakban, de annak mértékében jelentős különbségek vannak árutípusok szerint. A legkisebb arányú visszaesés a divatáruk online vásárlóinak éves arányában volt (mínusz 12 százalék). Az élelmiszereknél, valamint az egészséggel kapcsolatos termékeknél (pl. gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél) a csökkenés szintén mérsékelt. Ezzel szemben mintegy megfeleződött az online vásárlók aránya az építőanyagoknál, barkácscikkeknél, valamint a járműveknél és járműalkatrészeknél. Általában azoknál az árucsoportoknál csökkent kevésbé a vásárlók száma, amelyekre a kisebb értékű, de gyakori vásárlás jellemző, a nagyobb értékű költések viszont már inkább elmaradtak a bizonytalan 2022-es és 2023-as években.
Mindegyik vizsgált termékcsoportnál igaz, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál valószínűbb, hogy online vásárol. A jövedelem a jármű és járműalkatrész internetes beszerzését befolyásolja leginkább. 300-400 ezer forintos nettó jövedelem mellett az emberek 16 százaléka vásárol ilyen terméket online, 700 ezer forint felett viszont a vásárlók aránya ennek duplája.
A kisebb városokban, községekben, ahol kevesebb az üzlet és kisebb a választék, az emberek inkább rendelnek online ruhát vagy cipőt, kozmetikumot, háztartási gépeket, szerszámokat, építőanyagot, barkácscikket, járművet vagy alkatrészt. Az online rendelt élelmiszer és ital, valamint a készétel-kiszállítás viszont sokkal inkább nagyvárosi szokás, ahol a házhozszállítást kínáló áruházak, éttermek és futárcégek választéka is nagyobb. Annak valószínűsége például, hogy egy budapesti lakos online rendeljen élelmiszert 34 százalék, míg egy községi lakos esetén csak 26 százalék.
( onBRANDS )