JVSZ – A TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA AZ INNOVÁCIÓ MOTORJA

A „Innovációra Magyar!” konferencia célja az volt, hogy az előadók és a szakmai támogatók közösen segítsék a hazai vezetőket.


„Innovációra Magyar!” címmel idén harmadik alkalommal rendezte meg a Joint Venture Szövetség (JVSZ) nagyszabású interaktív konferenciáját, amelyen nagyvállalatok első számú vezetői, kormányzati szakpolitikai szakértők és startup vállalkozások alapítói mutatták be az aktuális hazai és nemzetközi trendeket, magyar sikereket és a támogatott programokat az innováció területén. Az összkép alapján kijelenthető: a haza innovációs ökoszisztéma egyik legnagyobb lehetősége az együttműködés és támogatás, amely kitörési lehetőséget biztosít a startup-oknak is.

A JVSZ „Innovációra Magyar!” nagy sikerrel lezajlott konferenciáján a közel 120 résztvevő részére a 17 kiváló szakértő 12 előadásán és 3 páros előadásán keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit. A szervezők külön figyelmet fordítottak arra, hogy

az előadók között nagyvállalatok első számú vezetői, szakértői, kormányzati szakpolitikusok, szakértők és innovatív fiatal vállalkozások alapítói

egyaránt jelen legyenek, annak érdekében, hogy a témakör minden aspektusára rávilágíthassanak az eseményen. A kis- közép- és nagyvállalati innovációs ökoszisztéma lehetőségeinek bemutatása mellett a témák között szerepeltek a mesterséges intelligencia alapú, valamint a munkaerőpiaci innovációk is.

Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára nyitóbeszédében bemutatta a hazai innovációs sikereket és programokat, közöttük kiemelten a Neumann János Programot. Részletesen beszélt az elérhető pályázatokról valamint a Minisztérium innovációs célkitűzéseiről. Ennek fókuszában a versenyképességi fordulat áll, amelynek elérésében kiemelt szerepe van a hazai innovációs ökoszisztéma megerősödésének. Ezen belül is a vállalatok, az egyetemek, a kutatóhelyek együttműködésének. A Neumann János Program (NJP) fő célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön és legalább három hazai egyetem kerüljön be az EU száz legjobb felsőoktatási intézménye közé, továbbá a kutatás-fejlesztési ráfordítások érjék el a GDP 3 százalékát, amelynek egyharmadát az állam finanszírozza. A hazai innovációs stratégia kiemelten három fókuszterületre: a digitalizációra, az egészséges életre és a zöld átállásra koncentrál, és jelentősen több pályázati forrás is jut idén innovációra. Az NJP keretein belül 147 milliárd forint, míg a friss GINOP pályázatok keretében további 193 milliárd forint, a teljes forrás így 340 milliárd forint. A napokban nyílik meg az ötvenmilliárd forintos új Fókuszterületi pályázat, amely kifejezetten az egyetemek és a vállalatok kapcsolatait igyekszik erősíteni a már említett digitalizáció, egészségügy és a zöldátállás területein.

A nagyvállalati innovációk témakörében először Dr. Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke és Gallai Máté, az okos utcabútorokat gyártó és fejlesztő startup, a Kuube Magyarország alapítója és tulajdonosa egy hazai kisvállalat és nagyvállalat közötti sikeres együttműködés részleteit és lehetőségeit mutatták be “Ötlettől a sorozatgyártásig” című páros előadásukban. Mint elmondták, egy innovatív terméket fejlesztő startupnak sok olyan nehézséggel kell megküzdenie, amely egy nagyvállalat gyártói- és értékesítő tapasztalatával, nemzetközi lehetőségeivel és egy kis cégnél sokkal nagyobb termelési kapacitásával kiküszöbölhető. „Egy ilyen együttműködés a magyar ipar szempontjából kitörési lehetőség, amely hosszú távon teljesen új szintre emelheti a hazai ipar szerepét és nemzetközi láthatóságát” – fogalmazott Dr. Tálos Péter. Itthon megéri gyártatni, nem véletlen, hogy a globális járműipar és az elektronikai gyártó óriások közül is sok üzem működik Magyarországon. Miért kellene akkor egy erős termékkel és vízióval rendelkező cégnek másutt gyárttatnia, vagy lepleznie magyarországi voltát. “Legyünk büszkék a “Made in Hungary” feliratra az Audi motorjain, de akár a Kuube okospadjain is.” – vont konklúziót Tálos Péter.

Bridgestone Tatabánya egy olyan üzem, amely évente akár 7,2 millió jármű gumiabroncsot képes előállítani, miközben rendkívül rugalmasan reagál a piac igényeire és az új kihívásokra. Erre az erősségre építi fejlesztéseit is. Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya ügyvezető igazgatója és gyárigazgatója egy ilyen – díjnyertes – okosgyár fejlesztést mutatott be: egy digitális technológia és adatrendszer kiépítését, amely nemcsak a termelési folyamatok hatékonyságát növeli, hanem a környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárul, ráadásul a mesterséges intelligencia új generációjának is előkészíti a terepet. A „Smart Factory Program” lehetőséget nyitott a valódi adatalapú döntéshozatalra, ami jelentős lépés az okosgyárrá válás útján. A résztvevők megismerhették azt is, hogy milyen lépések vezettek a program bevezetéséhez valamint, milyen utóélete van a “Smart Factory Programnak”. Kiderült, hogy pusztán szenzorok telepítésével és a gyártási adatok mesterséges intelligenciával történő elemzésével a gépek és az emberek munkájának termelékenysége, hatékonysága 7-8 százalékkal emelkedett, ami azért is lényeges, mert az óriási abroncsgyártó nyugati telephelyei még előbbre járnak a hatékonyság terén.

Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára előadásában azokról a szabályozási és támogatási eszközök, kompetenciafejlesztési és demonstrációs projektekről beszélt, amelyekkel a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar vállalatok technológia-váltását segíti. A Minisztérium Mesterséges Intelligencia Stratégiája integráltan menedzseli az élvonalbeli, és kiválóságon alapuló technológiai fejlesztéseket, valamint az eredmények – USE CASE alkalmazások és megoldások – felhasználását szektorális és  technológiai fókusztémák mentén. Emellett  Dróntechnológiai Stratégiával céljuk egy olyan nemzetközileg is példaértékű, magas potenciállal rendelkező területeken élenjáró drón ökoszisztéma létrehozása, ami a társadalom széles köre számára is közvetett és közvetlen, mindennapi értéket teremt, illetve jelentősen hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez.

Elmondható, hogy Magyarország a digitális hálózati infrastruktúrára vonatkozó mutatóknál az EU-s középmezőny elején áll. A hazai vállalkozások (kiemelten a KKV-k) digitalizációs helyzete, bár mind alap-, mind emelt (ipar 4.0) szinten nagyban javult, a digitális gazdaság további fejlesztésre szorul. A Nemzetgazdasági Minisztérium a technológiai adaptáció támogatását is zászlajára tűzte, mely különböző programokon és stratégiákon keresztül a Versenyképességi Stratégiában ölt testet. A Stratégia 6 kiemelt ágazatra (járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyagipar, informatika-kommunikáció és kreatív ipar) fókuszál,  amelyek fejlesztésében a kulcs a digitalizáció. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet egy nagyszabású, nemzetközi szintű NGM rendezvényre, a kiállítással egybekötött szeptember végén kezdődő budapesti Tech Week-re is, amely a magyar EU elnökség égisze alatt mutatkozik be.

Földi-Tamás Ildikó, a Generali Biztosító, kommunikációs vezetője és a Generali EnterPRIZE program vezetője ismertette, hogy az elmúlt évek súlyos válságai komoly kihívások elé állítják az európai KKV-kat: a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán idén az egekbe törő inflációval és a gazdasági válsággal kell megküzdeniük. A financiális nehézségek mellett pedig még nagyobb erőfeszítéseket igényel a fenntarthatósági törekvések megvalósítása. A Generali Csoport által végzett kutatásban a megkérdezett európai kis- és középvállalkozások 59%-a az energiaárak növekedését, míg 58%-uk az inflációt említette fenntarthatósági ambícióikat negatívan befolyásoló okként. A cégek több mint 50%-a jelezte, hogy törekvéseiket több tényező is akadályozza, az ösztönzők hiányát a KKV-k 49%-a emelte ki, továbbá az egyértelmű jogszabályi keretek hiánya és a vállalaton belül rendelkezésre álló készségek és kompetenciák hiányosságai is egyre hangsúlyosabb problémaként jelentkeznek. Mindezek ellenére tavalyhoz képest 2%-kal mégis növekedett azon KKV-k aránya, melyek már bevezették vagy bevezetni tervezik fenntarthatósági stratégiájukat – Magyarországon 2022-vel összevetve idén 4%-kal több vállalat nyilatkozott így.

A fenntarthatósági tervek megvalósításának elősegítése érdekében hívta életre a Generali Csoport az EnterPRIZE névre keresztelt, nemzetközi vállalkozásfejlesztő és szemléletformáló programját 2021-ben, amelyhez a Generali Biztosító is csatlakozott. A Generali Csoportnak az EnterPRIZE pályázattal célja, hogy megadja a szükséges szakmai támogatást hazánkban – és nemzetközi szinten is –, hiszen Európa szerte egyre több vállalkozás tesz lépéseket a fenntarthatósági ambíciók megvalósítására. A kategóriák nyertesei egyenként bruttó 7 millió forintos támogatásban részesülnek, ezzel támogatva a benyújtott programjuk megvalósítását. A nyertesek a Generali Csoport nemzetközi EnterPRIZE pályázatára is továbbjuthatnak. Emellett a pályázat győztesei a pénzdíjon felül tagjai lesznek a hazai EnterPrize Alumni közösségnek, ami lehetőséget biztosít a jó gyakorlatok megosztására, és a vállalkozások fenntarthatósági törekvéseik előmozdítására is. Az előadás során a pályázat 3 nyertese személyesen is bemutatkozott és megosztotta tapasztalatait a résztvevőkkel. Egy vidéki hulladékfeldolgozással foglalkozó családi cég (Ladó-Rec Kft.) közel 60 alkalmazottjának emelte új szintre a közösségi-munkahelyi élményét, egy dél-budai, hidegen sajtolt magolajokat is gyártó kertészet (Virgin Oil Press Kft.) teljesen karbon-semleges palántanevelési programot valósított meg. A harmadikként bemutatkozó, a hazai zöldgazdaság egyik jelentős gyártója (Ganz Air Kompresszortechnika Kft.) pedig szintén a munkavállalói programokra fordította a támogatást.

A kis- és középvállalatokat támogató innovációk témakörében páros előadás keretében az MBH Bank képviseletében Gaál Norbert, BUPA Platform üzletfejlesztési igazgatója és Kovásznai Ádám, MBH Bank Daily Banking üzletfejlesztési vezetője az úgynevezett Beyond banking ökoszisztéma banki környezetben nyújtott lehetőségeit mutatta be. A vállalkozások ugyanis gyakran olyan nehézségekkel néznek szembe, amit egy beyond banking ajánlat tudna kezelni. (A beyond szó itt arra utal, hogy az adott nagyvállalat az alaptevékenységén felül más területeken is megjelenik termékkel, szolgáltatással.) Az MBH Bank célja, hogy kiépítsék Magyarország első számú KKV beyond banking ökoszisztémáját, amely bankfüggetlenül szolgáltat. Ez különböző tevékenységi területeken nyújt digitális megoldásokat azon a témakörökben, amelyek problémásak lehetnek egy kkv  elindítása, menedzselése és fejlesztése során, beleértve a szabályozói környezetet, a finanszírozási forrással valamint a humán erőforrással, pénzügyekkel kapcsolatos lehetőségeket.

A munkaerőpiaci innovációkat bemutató előadások sorát Suszter Szabina, a Robert Bosch Energy and Body Systems HR vezetője nyitotta. A “Virtuális világ, valós karrier: interaktív megoldás a sikerhez vezető úton a gyártásban” címmel ismertette a nagyvállalatnál lezajlott játékos formában megvalósult karrier-tervezési továbbképzést, amely jelentősen javította a kollégák cégen belüli karrier-lehetőségeit, főként a kékgalléros munkavállalók körében.

Ezt követően Barathi Tamás, a munkavállalói kommunikációt és komplex HR szolgáltatásokat nyújtó Blue Colibri szoftvermegoldás fejlesztő cég alapító-vezetője a munkavállalói elégedettség növelésének új, innovatív módszereit foglalta össze “WelltTech, avagy Munkavállalói jólét innovációk” című előadását hallgathattuk meg. A szakértő, példákon keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak néhány kedvezményes egészségügyi vagy hasonló lehetőséget érdemes a kollégáknak felajánlani, hanem ezt lehetséges könnyedén, átláthatóan digitalizálni, egyetlen platformról. Kezelhető például így a homeoffice több aspektusa, közösségépítés, online továbbképzések, nyelvtanulás, sportolási lehetőségek, fenn-tarthatósági célok, gamifikáció.

Mag István, a MOL Csoport Move platformért felelős vezetője elmondta, hogy az olajvállalat egyúttal mobilitási szolgáltatóvá kíván válni. Többek között olyan szolgáltatásokkal, mint a carsharing, autoflotta menedzselés, a belső működés és a fogyasztói interakciók digitalizációjával is foglalkoznak. A MOL Move új hűségprogram 2022 januárjától érhető el, immár mobil tankolásra is alkalmas több mint 200 töltő-állomáson. A MOL Move 4 millió feletti vásárlói számnál tart jelenleg.

Besztró Szabolcs, a számlázási szolgáltatásokra specializálódott, több mint 200 ezer ügyféllel rendelkező Billingo Technologies stratégiai vezetője ismertette kutatásuk eredményét, melyben arról kérdezték az ügyfeleiket, hogy mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról. A felmérésből kiderült, hogy a hazai vállalkozások  többsége szerint a mesterséges intelligencia időt és költséget spórolhat, és a válaszadók leginkább információkeresésre és fordításra használják az AI-ban rejlő potenciált. A Billingo saját gyakorlati példáján keresztül mutatta be, hogy a mesterséges intelligencia alapú innovációk akár piacbővítésre, valódi ügyfél problémák megoldására is alkalmazható. Egy digitális szolgáltatónál napi 10 millió (!) adatpont keletkezik, így az adatkezelést kellett először új alapokra helyezni, majd ezt következett az MI bevezetése. Ezt főként az egyszerűbb ügyfélkérdések megválaszolásában béta-tesztelik jelenleg, hogy ezáltal tehermentesítsék az ügyfélszolgálatokat, hogy az összetettebb kérdésekre, igényekre jobban tudjanak reagálni.

Ignácz Péter, a KPMG menedzsere részletesen ismertette, hogy a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modelleket miként és milyen célra használhatják a napi munkában a vállalkozások. “Az adat az új olaj, de önmagában a nyersolaj sem termék, mert azt még finomítani kell – hasonló a helyzet az MI-vel is, amely jelenleg inkább kisebb, részfeladatok megoldására alkalmas.” – fejtette ki. Az AI-eszközök teljesítménye kezdi megközelíteni az emberi képességeket és az AI alapú megoldások egyre alkalmasabbá válnak arra, hogy a munka világában is alkalmazzuk őket. Mindemellett a nagy nyelvi modellek hasznosak lehetnek az új tartalmak előállításában, vagy a szöveges tartalmak értelmezésében. Ezekkel a képességekkel sok struktúrálaltan adatforrásból tudunk az üzleti problémák megoldását segítő applikációkat készíteni.

A rendezvény 4 fő téma köré szerveződött:

  • Nagyvállalati innovációk
  • Kis- és középvállalatokat támogató innovációk
  • Innovációk a munkaerőpiacon
  • Mesterséges intelligencia alapú innovációk

A JVSZ a fenti témakörökben izgalmas és exkluzív előadásokat állított színpadra, olyan kiemelkedő, elsőszámú vezetőkkel és kormányzati szakértőkkel, akik megosztották tudásukat, tapasztalatukat és aktuális helyzetértékelőjüket, valamint támpontot adtak és jövőképet mutattak a konferencia résztvevői számára. A konferencia célja az volt, hogy az előadók és a szakmai támogatók közösen segítsék a hazai vezetőket, és idén is hozzájárulhassanak a fejlődni vágyó vállalatok sikereihez, és a fenntartható jövő kialakításához Magyarországon. A konferencia ezzel a célkitűzéssel jövőre is folytatódik.

Dr. Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója záróbeszédében kiemelte: az innováció támogatása a JVSZ céljainak és tevékenységének egyik fókuszpontja. A Szövetség további célkitűzése a magyar vállalatok versenyképességének növelése, a tudás megosztása a nagy-, közép- és kis vállalatok között, a vállalatok zöld és fenntartható működésre történő átalakításának támogatása és az etikus üzleti kultúra támogatása.

Az esemény partnerei:

Főtámogató: Foxconn csoport

Támogatók: Bridgestone Tatabánya, Generali Biztosító, MBH Bank

Együttműködő partnerek: Blue Colibri, Delirest Magyarország, Füstmentes.hu, Makronóm Intézet, Menedzserek Országos Szövetsége, MOL

Médiapartnerek: ATV, onBRANDS, Portfolio

( onBRANDS )