Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás 2025. február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művének szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. Az előadást Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én.
A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások. Az elmúlt 37 évben megszámlálhatatlanul sokszor nyitották ki a Rubik Ernő által készített Varázskönyv lapjait, Mamóka szilvás gombócai több ezerszer átrepülték már a színpadot, és generációk váltják egymást nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is: vannak, akik még gyerekként látták a bemutatót, ma pedig már unokájukkal együtt izgulják végig Rádi és szellemek örökérvényű történetét.
„Félig mese félig musical, 9-99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege. Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (…) újabb biztos kasszasikert produkált, és megnyugtató, hogy a színvonal itt is, most is magas. Ami ismét igazolja: minőség és közönségsiker nem egymást kizáró fogalmak” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban. Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: „miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”.
Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania. A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel 100 színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra. A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint 1 millió 100 ezer néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte 50 országból tízezrek nézték élőben. A padlás felett reméljük még sokáig ragyognak a csillagok, és sok-sok generáció fogja átérezni annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.
Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter
A padlás
félig mese – félig musical
ősbemutató
szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán
Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus Kaszás Attila
Oberfrank Pál
Szőcs Artur
Wunderlich József
Ember Márk
Medveczky Balázs
Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul Igó Éva
Saárossy Kinga
Hullan Zsuzsa
Jónás Rita
Kéri Kitty
Pápai Erika
Tornyi Ildikó
Péter Kata
Györfi Anna
Márkus Luca
Antóci Dorottya
Varga-Járó Sára
Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről Tábori Nóra
Tanai Bella
Igó Éva
Hegyi Barbara
Barrabás, B. Barrabás, a gengszter /
Révész, aki csak külsőre azonos Barrabással Hegedűs D. Géza
Kálid Artúr
Szemenyei János
Mészáros Máté
Csapó Attila
Ertl Zsombor
Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves Méhes László
Lux Ádám
Tunyogi Péter
Cserna Antal
Telekes Péter
Szántó Balázs
Zoltán Áron
Kölyök, naiv szellem, 530 éves Pápai Erika
Fekete Györgyi
Szinetár Dóra
Széles Flóra
Mentes Júlia Virginia
Dobó Enikő
Radnay Csilla
Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves Rudolf Péter
Vizy György
Király Attila
Csőre Gábor
Tóth András
Dino Benjamin
Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma Rácz Géza
Cserna Antal
Gesztesi Károly
Méhes László
Hujber Ferenc
Kolovratnik Krisztián
Lajos András
Juhász István
Horváth Szabolcs
Bölkény Balázs
Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes Balázs Péter
Sipos András
Fesztbaum Béla
Lipics Zsolt
Hegedűs D. Géza
Hevér Gábor
Orosz Ákos
Detektív, aki még önmagát is kinyomozza Vallai Péter
Selmeczi Roland
Fesztbaum Béla
Kálid Artúr
Lajos András
Gyuriska János
Hajduk Károly
Znamenák István
Kőszegi Ákos
Méhes László
Üteg, a detektív másik balkeze Seress Zoltán
Sipos András
Széles Tamás
Kálloy Molnár Péter
Fesztbaum Béla
Gyuriska János
Lajos András
Molnár Áron
Király Dániel
Darvasi Áron
Gyöngyösi Zoltán
ifj. Vidnyánszky Attila
Krasznai Vilmos
Robinson, a gép Sipos András
Znamenák István
Kálloy Molnár Péter
Pataki Ferenc
Kálid Artúr
Gál Kristóf
Kolovratnik Krisztián
Lázár Balázs
Németh Kristóf
Dolmány Attila
Takács Zalán
zeneszerző: Presser Gábor
dalszöveg: Sztevanovity Dusán
díszlettervező: Fehér Miklós
jelmeztervező: Jánoskúti Márta
dramaturg: Radnóti Zsuzsa
koreográfus: Devecseri Veronika, Gesler György
Robinson tervezője: Budavári István
zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa / Bíró Rudolf / Gebora György / Mester Dávid / Gellért-Robinik Péter / Kovács Adrián
ügyelő: Héjj János / Kuti László / Wiesmeyer Erik / D. Mucsi Zoltán / Balázs László / Görög Zoltán / Varga Miklós / Röthler Balázs / Terjék Attila
súgó: Ba Éva / Kertes Zsuzsa / Gál Tünde / Szarvas Éva
rendezőasszisztens: Kertes Zsuzsa / Putnoki Ilona / Molár Kata / D. Mucsi Zoltán / Várnai Ildikó / Fenyvesi Lili / Szilágyi Brigitta / Patkós Gergő / Efstratiadu Zoé
rendező: Marton László
( onBRANDS )