Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 6 százalékos emelkedés mellett 12.323 euróra nőtt, ami az európai átlag 60 százalékának felel meg. Ezzel továbbra is őrizzük 30. helyünket az európai összehasonlításban.
Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2025-ben 20.291 euróra nőtt.
A 42 elemzett ország közötti különbségek azonban továbbra is jelentősek:
Liechtensteinben, Svájcban és Luxemburgban jóval magasabb a nettó jövedelem, mint Európa többi részén, míg a legalacsonyabb Fehéroroszországban, Koszovóban és Ukrajnában. Írország az idei év nagy nyertesei között van, öt helyet javítva az összesített európai rangsorban. Ezek az eredmények az „NIQ Purchasing Power Europe 2025” című új, már elérhető tanulmányából derülnek ki.
Az európaiak teljes vásárlóereje 2025-ben 13.900 milliárd euró. Ez az összjövedelem áll rendelkezésre élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra és fogyasztói vásárlásokra. Ez egy főre vetítve 20.291 eurós átlagos vásárlóerőt jelent, ami 4,0 százalékos nominális növekedés az előző évi adathoz képest. A fogyasztók által vásárlásokra és megtakarításra rendelkezésre álló tényleges összeg azonban országonként nagyon eltérő, és attól is függ, hogy 2025-ben hogyan alakulnak a fogyasztói árak.
A korábbi évekhez hasonlóan Liechtenstein 2025-ben is jelentős előnnyel az első helyen áll a vásárlóerő-rangsorban. A liechtensteini lakosok egy főre jutó vásárlóereje 71.130 euró, ami 3,5-szerese az európai átlagnak. A második és harmadik helyen Svájc és Luxemburg következik. A svájciak egy főre jutó vásárlóereje 53.011 euró, ami 2,6-szorosa az európai átlagnak, míg a luxemburgiak nettó rendelkezésre álló jövedelme 38.929 euró fejenként. Ez több mint 1,9-szerese az európai átlagnak.
Vásárlóerő Európában (top 10 ország)
A lista top 10 országában nagyon magas az egy főre jutó vásárlóerő, amely legalább 43 százalékkal meghaladja az európai átlagot. A nagy nyertes Írország, amely idén öt helyet lépett előre a hetedik helyre, 30.205 eurós egy főre jutó vásárlóerővel. A szomszédos Egyesült Királyság is javított egy pozíciót és immár a hatodik helyen áll a rangsorban, míg Ausztria és Norvégia két-két helyet rontott. Hollandia viszont idén kiszorult a top 10-ből, és a tizenkettedik helyen áll 28.535 eurós egy főre eső vásárlóerővel.
Összességében az elemzett 42 országból 16 az európai átlag felett van, viszont 26 ország egy főre jutó vásárlóereje az átlag alatt van – köztük Spanyolország, amely 20.134 euró/fővel valamivel az európai átlag alatt helyezkedik el. Az előző évekhez hasonlóan idén is Ukrajna a sereghajtó. Az ott élők mindössze 2.946 euróval rendelkeznek fejenként, ami alig több mint 15 százaléka az európai átlagnak.
Magyarország: Budapesten és környékén, valamint a fővárostól nyugatra a legmagasabb a vásárlóerő
Magyarország a vizsgált 42 európai ország közül a 30. helyen áll, és ezzel megőrizte előző évi pozícióját. Az egy főre jutó 12.323 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok 40 százalékkal maradnak el az európai átlagtól.
A 20 magyarországi vármegyét vizsgálva kiderül, hogy különösen az öt átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező vármegye tudta megvédeni első helyét (Budapestet is ideértve). Ezek mindegyike a főváros környékén, vagy attól nyugatabbra található. Az egy főre jutó 15.739 eurós költési potenciállal a főváros közel 28 százalékkal az országos átlag felett egyértelműen az első helyen áll.
Top 10 Vármegye
Az egy főre jutó 12.390 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a legközelebb az országos átlaghoz. A top 10 vármegye rangsorában idén a másodiktól a nyolcadik helyig vannak változások. Pest a negyedik helyről a másodikra ugrott, Komárom-Esztergom és Fejér vármegye egy hellyel lejjebb csúszott, míg Tolna és Győr-Moson-Sopron helyet cserélt.
Az előző évekhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zárja a rangsort, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 9.614 euró, ami 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.
„Ebben az évben is növekedett Magyarországon a vásárlóerő, és ez a 6 százalékos emelkedés várhatóan meghaladja az éves inflációt is. Ugyanakkor ez egyelőre nem látszik a fogyasztásban, a lakosság óvatos, sokan kivárnak, megtakarításba helyezik az el nem költött forintokat” – nyilatkozta Kui János, az NIQ magyarországi geomarketing szakértője.
Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2025.
Az első tíz leggazdagabb település listáját idén újból Üröm vezeti, míg a tavalyi tizedik Nyergesújfalu kiesett a top 10-ből. Paks a hatodik helyre került, Solymár a harmadik -, míg Diósd az ötödik helyre jött föl. Az első helyezett vásárlóerő indexe 172,2 százalék, azaz 72,2 százalékkal magasabb a hazai átlagos vásárlóerőnél (az országos átlag =100).
A top10-ben szereplők közül 9 település Budapest agglomerációjában, Pest vármegyén belül található kisváros. A toplistában található települések legalább 30,9 százalékkal haladják meg az országos átlagos vásárlóerőt.
A „NIQ Purchasing Power Europe 2025” című új tanulmányt ITT olvashatod!
( onBRANDS )