Amikor egy globális véleményformáló médium címlapra emel egy témát, az jelzi, hogy az adott kérdés túllépett a szűk szakmai közegen, és társadalmi jelentőséggel bír. A longevity most ebbe a fázisba érkezett.
Kommunikációs szakemberként is izgalmas fejezet számomra a TIME címlap, de a longevity területét vizsgáló társadalomkutatóként még jobban foglalkoztat ez a fordulópont.
Mérföldkő, amikor ráébredünk: longevity = kultúra
Mert a hosszú, egészséges élet kérdését évtizedeken át elsősorban orvosi-biológiai problémaként kezeltük. A longevity diskurzusa ma már egyértelműen mást mutat: nem terápiákban, hanem életmódmintákban, döntési helyzetekben és szokásrendszerekben kell gondolkodnunk.
Kulturális antropológusként és táplálkozáskultúra-kutatóként azt látom, hogy a longevity nem egyetlen „jó döntés” eredménye, hanem egymásra épülő mindennapi gyakorlatoké:
hogyan és mit eszünk,
miként illesztjük be a mozgást,
hogyan alszunk,
hogyan kezeljük a stresszt,
milyen a mentális egészségünk,
milyen az egészséghez fűződő viszonyunk,
milyen mintákat tartunk „normálisnak” a saját közegünkben,
és egyáltalán, hogyan gondolkodunk önmagunkról, az egészségünkről, a jövőnkről.
Ezekből épül fel a saját életmódunk, amelynek alapjait, nem örököljük – szocializáljuk.
Az egészségi állapotunk és a testalkatunk csupán elenyésző százalékban genetikai örökség. A döntő részt a gyerekkori családi minták és az a kulturális-társadalmi-gazdasági-politikai kontextus szabja meg, amelyben naponta döntések millióit hozzuk meg az egészségünkről.
Hol profitálhat Magyarország?
Egy olyan társadalomban, ahol az egészséghez fűződő viszony erősen reaktív – akkor foglalkozunk vele, amikor már baj van –, a longevity szemlélet valódi paradigmaváltást jelenthet.
Néhány adat – Magyarország az EU-n belül:
23. helyen áll a várható átlagos élettartam tekintetében,
2. legelhízottabb nemzet,
nálunk az egyik legmagasabb a megelőzhető betegségekben történő elhalálozás,
sorra dobogós helyen szereplünk a krónikus betegségek előfordulását rangsoroló listákon.
Találóan fogalmazta meg a tavalyi egészségügyi országprofil alapján egy cikk: „szorongunk, kövérek vagyunk, és évekkel előbb halunk meg, mint a többi uniós ország lakói.”
Jól látható, a probléma súlyos, összetett, amit nem fog megoldani pár látszatintézkedés, vagy egy-egy hangos, kommunikációs kampány. Nem gyors megoldásokban kell gondolkodunk, hanem hosszú távú kulturális újratanulásban: a prevenció, az önismeret és az egészség kultúrájának meghonosításában.
A longevity nem elvont elit cél – mélyen kulturális kérdés
A TIME címlapja világossá teszi, hogy a hosszú, egészséges élet nem egyéni teljesítményverseny, hanem tanulható, formálható, társadalmi szinten is alakítható LEHETŐSÉG. Egy új alapokon nyugvó, egészségkultúra kialakításának lehetősége.
( A szerző: Dr. Nelli Ujhelyi, Longevity Researcher, Cultural Anthropologist, Nutrition Culture Researcher )