A magyar lakosság információfogyasztása ma már döntően az online térben zajlik, ahol a tudatos keresést egyre inkább felváltja az algoritmusok és közösségi ajánlások ereje – egyebek mellett erről ír egy, az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) megbízásából, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával készült friss kutatás. Az Inspira Research 2025 novemberében lefolytatott vizsgálata arra is rávilágít, hogy a rövid, gyorsan fogyasztható tartalmak mellett a fiatalabbak körében is erős maradt a minőségi, szerkesztett anyagok iránti igény.
A kutatás három eltérő korosztályú, vegyes összetételű fókuszcsoport bevonásával vizsgálta a hazai médiahasználati trendeket. Az eredmények szerint a hírfogyasztás napjainkra többplatformossá vált: a hagyományos hírportálok és a Facebook mellett látványosan felerősödött a digitális videók és a podcastek szerepe – különösen akkor, amikor a felhasználók „minőségi időt” szánnak a tartalomfogyasztásra. Érdekes jelenség, hogy
a fogyasztók nemcsak csatornákhoz, hanem konkrét közéleti személyiségekhez és egyéni stílusokhoz is kötődnek.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tartalmakat ma már gyakran nem célzott kereséssel, hanem a különféle ajánlások nyomán találják meg a felhasználók, például algoritmusok, barátok vagy kollégák javaslatai alapján. Az algoritmus-vezérelt tartalomfogyasztás
kényelmes, de egyúttal azzal fenyegeti a fogyasztókat, hogy véleménybuborékba záródnak.
Ezt a válaszadók – saját bevallásuk szerint – sokszor tudatosan is megpróbálják ellensúlyozni, például a sajátjukkal ellentétes vélemények meghallgatásával. Míg a 18–39 évesek jellemzően hálózatszerűen, a YouTube és a Reddit kombinációját használva navigálnak a különféle tartalmak között, addig a középkorúak inkább a megszokott hírportálokhoz és a szerkesztőségi kontrollhoz ragaszkodnak.
A „minőségi, szerkesztett tartalom” fogalma mindhárom fókuszcsoportban egységesen rajzolódott ki: olyan átgondolt, ellenőrzött és igényesen megfogalmazott anyag, amely élesen különválik a gyors, felületes vagy véleményvezérelt online tartalmaktól. A hitelesség legfontosabb feltételeként a válaszadók a forrásmegjelölést emelték ki: értékesebbnek tartják azt a cikket vagy anyagot, amelyből egyértelműen kiderül, honnan származnak az adatok, idézetek és állítások.
A reklámok és szponzorációk kapcsán a megkérdezettek többsége természetesnek tartja, hogy a tartalomgyártóknak bevételre van szükségük, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem mindegy, hogyan és milyen formában jelennek meg a hirdetések.
A fiatalabbaknál elfogadhatóbb a szponzoráció, ha az rövid, kreatív és organikusan illeszkedik a tartalomba, a 40–65 évesek szemében azonban tolakodó hirdetések nagyban rontják az adott tartalomszolgáltató hitelességét. Az átláthatóság és a szponzorált anyagok egyértelmű elkülönítése minden korosztályban kulcsfontosságú elvárás.
A jövőről gondolkodva a résztvevők egyszerre voltak optimisták és realisták: úgy látják, hogy a rövid, gyors formátumok szerepe tovább erősödik, de ezzel párhuzamosan a minőségi, elmélyült, magyarázó tartalmak hosszabb távon is megmaradnak egy szűkebb, de stabil közönség számára. Érdekesség, hogy a fiatalabb csoport tagjai is gyakran beszéltek úgy a minőségi tartalmakról, mint egyfajta „ellensúlyról”: úgy látják, hogy a rövid, felületesebb formátumokkal szemben ezek egyfajta „kapaszkodót”, kontextust, részletesebb magyarázatot nyújtanak.
A mesterséges intelligenciát (MI) a megkérdezettek
egyszerre tartották kockázatnak és lehetőségnek.
Az MI ugyanis rövid távon gyorsíthatja a tartalomfogyasztást és veszélyeztetheti az igényes, terjedelmesebb anyagok finanszírozását, hosszabb távon ugyanakkor a résztvevők egy része el tud képzelni olyan helyzetet, ahol a jól használt mesterséges intelligencia segíti és kiegészíti a minőségi szerkesztői munkát.
A tanulmány részletes adatai és a teljes elemzés ITT elérhető!
( onBRANDS )