A Grayling globális Public Affairs és PR tanácsadó vállalat közzétette CEE Outlook 2026 című jelentését, amely azokat a politikai, szabályozási és gazdasági folyamatokat elemzi, melyek a következő évben Közép- és Kelet-Európát alakítják.
A Grayling tíz országban működő Public Affairs csapatainak közreműködésével készült jelentés – Magyarország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna szakértőinek bevonásával – azt vizsgálja,
hogyan reagálnak a kormányok és a vállalatok a növekvő geopolitikai bizonytalanságra és a gazdasági kihívásokra.
„Közép- és Kelet-Európában a 2026-os év az alkalmazkodás időszaka. A régió szinte minden országa egyszerre néz szembe politikai nyomással, költségvetési korlátokkal és gazdasági átalakulással – mindezt folyamatos geopolitikai instabilitás közepette. A vállalatok számára a siker kulcsa az lesz, hogy egyszerre értsék a lokális folyamatokat és a helyi politikai realitásokat. A CEE Outlook olyan elemzést és érdekképviseleti szakértelmet kínál, amely segít eligazodni ebben az összetett környezetben.” – mondta Peter Fecko, a Grayling regionális vezetője.
Oroszország Ukrajna elleni, jelenleg is zajló háborúja továbbra is meghatározó tényező Európa biztonsági architektúrájában. Eközben az Európai Unión belül is erősödnek a feszültségek, és újra napirendre kerültek a bővítésről, a szankciókról, a fiskális szabályokról, valamint az integráció és a nemzeti szuverenitás közötti egyensúlyról szóló viták.
A magyarországi parlamenti választás áprilisban potenciális fordulópontot jelenthet mind a hazai közéletben, mind az EU-n belüli politikai folyamatok szempontjából.
A közelgő magyar választások az elmúlt másfél évtized egyik legkiélezettebb politikai küzdelmét hozhatják.
A Magyar Péter vezette TISZA Párt gyakorlatilag leváltotta a korábban töredezett ellenzéki oldalt, kétpólusú versenyt teremtve a kormánypártokkal. A közvélemény-kutatások erősen polarizált képet mutatnak: független és ellenzéki közeli felmérések jelentős TISZA-előnyt mérnek, míg a kormányközeli intézetek szintén stabil, bár csökkenő Fidesz vezetést jeleznek. Egy újabb Fidesz-győzelem várhatóan fenntartaná a jelenlegi kormány „konnektivitásra” épülő külpolitikai doktrínáját, miközben gazdaságpolitikájában továbbra is jelentős szerepet kapnának az ágazati különadók és a szelektív állami beavatkozások. Egy esetleges TISZA-kormány ezzel szemben európai orientációt, a befagyasztott uniós források intézményi reformokkal történő felszabadítását, valamint a befektetői környezet kiszámíthatóságának erősítését ígéri.
Szlovéniában és Szlovákiában szintén meghatározó politikai időszak következik: Ljubljanában szoros választási verseny várható, amelyet a nyugdíj- és munkaügyi reformokról szóló viták határoznak meg, míg Pozsonyban polarizált választási időszak zajlik a költségvetési konszolidáció folytatása mellett. Lengyelország és Horvátország eközben intézményi és stratégiai prioritásaik között egyensúlyoznak: Varsó kezeli a kormány és az elnök közötti feszültségeket, miközben védelmi kiadásait a GDP 5%-ának közelében tartja, eközben Zágráb az OECD-csatlakozás célját követi a lassuló gazdasági növekedés és a belpolitikai megosztottság közepette.
Romániában a kormánykoalíció törékenysége és az átfogó adóintézkedéseket követő költségvetési nyomás jelent kihívást, Bulgária pedig az euró bevezetését követő bizonytalanságokkal és tartós inflációs nyomással küzd. Szerbiában a belpolitikai bizonytalanság mellett az EXPO 2027 előkészületei is formálják a befektetési környezetet. Ukrajna kilátásait továbbra is alapvetően a háború alakítja, a fronton történő fejlemények pedig meghatározzák az ország politikai, gazdasági és reformfolyamatait.
„A 2026-os választás kulcskérdése az lesz, hogy Magyarország milyen gazdasági és geopolitikai pályát választ a következő évtizedre. A befektetők és üzleti döntéshozók számára a legfontosabb jelzés az lesz, hogy az új kormány mennyire tud kiszámítható és versenyképes gazdasági környezetet teremteni.” – mondta Märcz Samu, a Grayling Hungary operatív igazgatója és a Public Affairs üzletág vezetője.
A régió gazdasági teljesítménye szintén ezt a sokszínű, de egyidejű alkalmazkodást tükrözi. Miközben Csehország, Bulgária és Lengyelország viszonylag stabil növekedést mutat, Magyarország, Szlovákia és Románia stagflációs nyomással néz szembe. Szerbia és Horvátország gazdasága továbbra is növekszik, bár magas infláció mellett. Ukrajna gazdasági kilátásai a háború miatt továbbra is törékenyek.
A CEE Outlook 2026 azt vizsgálja, hogy a globális és regionális változások milyen alkalmazkodási lépésekre ösztönzik a vállalatokat és a nemzeti kormányokat. A térségben különösen a költségvetési konszolidáció, az adó- és munkaerőpiaci reformok, a védelmi kiadások növelése, az ipar szerkezeti átalakulása, az energiabiztonság erősítése, valamint a digitalizáció felgyorsulása kerül a fókuszba.
A teljes CEE Outlook 2026 jelentés ITT elérhető!
( onBRANDS )